Nóra és Virág leendő gyereküknek fogalmaznak mondatokat egy füzetbe. Mesekönyvet írnak, melyben saját és közös múltjukat próbálják összefoglalni. A szituáció egyszerre meghitt és izgalommal teli, alig várják, hogy végre egy család lehessenek. Ezekkel a képsorokkal kezdődik Dér Asia és Haragonics Sára intim és érzékeny dokumentumfilmje, az Anyáim története, mely egy szivárványcsalád születéséről, anyaságról és szülői útkeresésről szól, és végig olyan közel tartja a nézőt, mint a nyitójelenet.
A két rendező 2015-től éveken át követi a párt mindennapjaikban, velük vannak az örökbefogadási procedúra legfontosabb pillanataiban ugyanúgy, ahogy otthonukban, baráti találkozókon; konfliktusos vagy éppen boldog helyzetekben. Belelátunk kapcsolatuk dinamikájába, ők pedig természetesek, kicsit sem feszélyezi őket a folyamatosan jelen lévő kamera. Ez az állapot bizalmat feltételez a szereplők és alkotók között, ami erősen meghatározza az Anyáim története alaphangulatát is.
Szülővé válásuk izgalmára rányomja bélyegét, hogy egy olyan országban élnek, ahol az azonos nemű párok számára a családalapítás már a 2010-es évek második felében is nehézkes folyamat. A kormány egyre ellenségesebb retorikája mind a zenész Nórát, mint az ex-politikus Virágot feszélyezi, úgy érzik, Magyarországon nem tudják azt az életet élni, amit szeretnének. Egy esetleges költözés azonban számos kérdést felvet. A közeli és kézikamerás felvételek még intenzívebben adják át Nóra és Virág érzelmi hullámzását, ugyanúgy, ahogy a kislányukkal töltött boldog pillanatokat is. Ebből rántanak ki a skandáló Pride-ellenes tüntetők, vagy a politikai színtéren történő kirekesztő megnyilvánulásokat megörökítő archív anyagok.
A dokumentumfilm fókusza mégis a család születésén és az intimitáson marad.
Melissza érkezésével a pár élete új szakaszba lép, melynek a sztori szempontjából Nóra válik főszereplőjévé. Virággal ellentétben ő hosszasan keresi helyét ebben az új szituációban. Hiába készítettek terveket a kislány beköltözése előtt, a gyakorlatban természetesen minden máshogy alakul.
A felvételek érzékenyen és koncentráltan adják vissza Nóra vívódását. Az egyik jelenetben – miután altatás közben Melissza többször elküldi őt – kétségbeesik és megkérdőjelezi a családban betöltött szerepét. Azért tartom nagyon erősnek ezt a részt, mert Nóra egy olyan nehézséggel kerül szembe, ami szerintem nem amiatt keletkezik, mert ő „második anyaként” van jelen. Inkább valami olyasmiről van szó, ami minden gyerek mellett felmerül: hogy egyszer az egyik, másszor a másik szülőre tart nagyobb igényt. Ez az őszinte megnyilvánulás azonban nem csak az ő személyes félelmeiről szól, hanem az alkotókról is, akik őszintén mutatják meg a leszbikus pár boldogsága mellett a problémáikat is. Az Anyáim történetében remekül működnek a fel-felbukkanó finom gegek és humoros jelenetek is, amik egyrészt a családtagok megnyilvánulásaiból fakadtak, másrészt az alkotók munkáját dicsérik, akik képi humorral egyensúlyozták ki a nehezebb pillanatokat.
Virág és Nóra számára kislányuk az első.
Úgy óvják őt, ahogyan az ukrajnai Donyec-medencében játszódó A föld oly kék, mint egy narancs című dokumentumfilm anyukája saját gyerekeit. Az egyedülálló nő a háborús környezetben való életre készíti fel őket. Melissza szülei hasonlóan, egy számukra közel sem ideális környezetben nevelik lányukat, ám az alkalmazkodás helyett inkább a továbblépést választják. A közel öt éven át készülő dokumentumfilm hitelesen és megkapóan adja vissza a szereplők történetét, miközben egy percig sem akarja idealizálni azt. A család élete pedig – ha kompromisszumokkal is, de – Bécsbe költözésükkel örömteli fordulatot vesz.
Dér Asiát és Haragonics Sárát az anyaság témája iránti személyes érdeklődésük hozta össze, emiatt kezdtek el a közös rendezésen gondolkozni. Később ebből született meg első egészestés munkájuk, melynek ötlete kezdetben más irányból indult. Az Anyáim története premierje 2020-ban volt a Hot Docs Kanadai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, itthon most márciusban, a BIDF-en mutatták be, ahol a magyar filmek versenyének különdíjasa lett. Az Anyáim története egy új sztori Melissza mesekönyve mellé, ez azonban nem csak a múltjáról, hanem hármuk közösen megtett útjáról és jövőjéről is szól. A film emellett egyben látlelete is a magyarországi viszonyoknak, melyek között lehetetlenné válik a Virágékhoz hasonló szivárványcsaládok létrejötte.
Az Anyáim története március 11-től elérhető az HBO GO műsorán
