Kritika

Aranyos mese egy számítógépes játékba zárva – Breki, a békakirályfi

breki3 Chuck Powers animációja bár kedves, helyenként meglepően izgalmas és nagyon próbál tanulságos lenni, grafikai megvalósítása annyira bántja az ember szemét, hogy komoly kihívás végigülni a másfél órát. Pedig alapvetően tényleg hozzáadhat valamit a gyerekkorhoz az identitászavaros béka, Breki története.

Azt hiszem egy animáció esetében az a legfontosabb, hogy eldöntse, kinek is akar szólni. Nyilvánvalóan a többség a fiatalabb korosztályt célozza meg és közben hol több, hol kevesebb felnőtteknek szánt kikacsintást vagy poént enged meg magának. Vannak persze tisztán gyerekeknek szóló mesék, míg mások csak eszközként használják az animációs műfaj adta előnyöket, hogy komolyabb témákat boncolgassanak. A Breki, a békakirályfi egy kicsit elveszni látszik a lehetőségek között: történetileg egyértelműen a kisebbnek szól, de mondanivalóra bonyolultabb, mint egy átlagos mese. Ugyanakkor a kevés, de egyébként nagyon szórakoztató felnőtteknek szóló dialógus foszlányok megint csak kicsit kibillentik az egyensúlyából, míg a látványvilág egy harmadrangú tévékben látható mesesorozat grafikai minőségét hozza, amelyhez az ember automatikusan az 1-3 éves korosztályt kapcsolja fejben.

Mindezektől függetlenül azonban kellemes és aranyos a film a Breki, a békakirályfi, kicsit vissza is repít az átlagosabb és konvencionálisabb mesékhez. Nem akar nagyot mondani vagy valami extra különlegeset alkotni: ez csak egy mese, ami jó esetben leköti és elszórakoztatja a gyerekeket. Mi pedig ha túl tudunk lépni a szem és agyzsibbasztó grafikán, szintén élvezettel ülhetjük végig az animációt.

A történet egy nyílméregbékáról szól, aki egyedüli egyedként a fajtájából éli mindennapjait egy tó környékére összpontosult állatseregben. A többi tavi béka állandóan kineveti, hiszen se a vizet nem szereti, se az ugrálásban nem túl ügyes: hát milyen béka az ilyen? Legjobb barátja egy repülőmókus, Sally akinek pedig a repülés utáni földet érés okoz állandó fejfájást. A story ott lesz egy kissé túl komoly egy gyereknek, hogy Breki nagy kívülállóságában saját létének és az egész élet értelmét indul el megkeresni. Miért vagyunk a földön, mi a küldetésünk, mi a lét lényege? Ezek valljuk be, nem éppen egy 5 éveshez illő kérdések, de az tény, hogy a válaszokat kereső út már megint szól a kicsiknek is. A kis béka jóslatot kap egy denevértől, miszerint ő egy elátkozott herceg és ha megcsókol egy hercegnőt, visszaváltozik emberré. Persze Brekin kívül mindenki tudja, mi nézők is, hogy ez nem az a mese, Sally mégis elkíséri hosszú és veszélyes útján, hogy megtalálja az embereket.

breki

A film legnagyobb erénye az aranyos karakterek és az izgalmas kalandok, hiszen a két kis állatnak nem csak saját démonaikkal és félelmeikkel, de a vadon állataival is meg kell küzdeniük. Végül persze eljutnak egy faluba, ahol nem csak egy hercegnőre, de egy halom nyílméregbékára is rátalálnak. Breki pedig felismeri az élet értelmét és elfogadja helyét a világban, még akkor is, ha nincs nagyobb rendeltetése, mint hogy egy segítőkész és kedves béka legyen.

Nem állítom persze, hogy a túl komoly hangvételű filozofálás egyáltalán nem nyújt kapcsolódási vagy azonosulási pontot a gyerekeknek, hiszen ki ne érezte volna már magát kívülállónak egy-egy idegen közegben. Érdemes tehát egyszer megnézni a mesét, még akkor is, ha valóban zavaró a 15 évvel ezelőtti számítógépes játékokat megidéző vizuális látványvilág.

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Ő a Hírek rovat vezetője.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com