Kritika

Az Affleck Brothers bemutatja – Hideg nyomon

Vannak döntések, melyek egész életre szólnak. Sőt, pontosabban az egész életünkről szólnak. Arról, hogy milyen emberek vagyunk.

Patrick Kenzienek, a szemtelenül fiatal magánnyomozónak számos ilyen döntés áll már a háta mögött. Bár Boston legszegényebb negyedéből származik – az utca, a bandák és a drogok a természetes körülményei – mégis képes volt úgy dönteni, hogy a másik oldalra áll, és magánszimatként a rosszfiúk ellen fog játszani. Igaz, olyan komoly, szilárd állásfoglalást kívánó ügye még nem volt, mint Amandáé.

Amanda egy négyéves kislány, aki furcsa körülmények között tűnt el. Ugyanarról a környéken lakott, mint ahol Patrick is – úgyhogy a kopó komoly helyzeti előnnyel indul az ügyön dolgozó zsarukhoz képest. A krimik lényegéből adódóan a kérdés az, hogy vajon ki és mikor tűntette el a kislányt, és hogy vajon megtalálja-e a szimpatikus nyomozópár.

Vagy talán mégsem ez a fő kérdés? A film sztorijának ügyes, bár kissé túlhúzott csavarjai csak a hátteret adják a morális kérdésekhez. A karakterek döntései, viselkedése tükröt mutatnak nekünk: vajon mi hogyan döntenénk? Mi mi tartunk jónak és rossznak? És vajon mi mennyire hinnénk a magunk igazában, és mit érne meg nekünk az, hogy a helyes úton maradjunk?

Ben Affleck első rendezése tényleg megérdemli, hogy megnézzük és gondolkodjunk kicsit rajta; komoly odafigyeléssel készült. Persze, van még hova fejlődni az idősebbik bátynak; talán egy cseppet túlzásba viszi a csavarokat, túl sokszor tér vissza ugyanarra a morális kérdésre, és némelyik karakter elég hiteltelen is. Ilyen például az öccse, akinek meg mint színésznek kéne még fejlődni; a szomorúan nézünk és okosakat mondunk, bár ebben a filmben jól jött ki, de nem mindig elég. Szerencsére ott van Ed Harris és Morgan Freeman is, de szerintem ciki, ha a mellékszereplők lejátsszák a vászonról a főhőst.

Szóval lehet ezt még jobban is csinálni, de azért hajrá az „öreg-ifjú titán” rendezőnek: nagyon szimpatikus, hogy nem fél ilyen témához nyúlni első alkalommal sem, hogy nem sieti el a dolgokat (bár van egy olyan gyanúm, hogy Hollywoodban ettől tartják művészfilmnek), és hogy tényleg ad szellemi rágnivalót – mindemellett pedig megmarad semlegesnek. Nem dönt el helyettünk semmit, nem ad tanulságot – azt mindenki vonja le maga, a saját lelkiismeretével végzett konzultáció után.

Hideg nyomon (Gone baby, gone)
színes feliratos amerikai krimi, 114 perc, 2007

rendező: Ben Affleck
író: Dennis Lehane
forgatókönyvíró: Ben Affleck, Aaron Stockard
operatőr: John Toll

szereplők:
Casey Affleck (Patrick Kenzie)
Michelle Monaghan (Angie Gennaro)
Morgan Freeman (Jack Doyle)
Ed Harris (Remy Bressant)
John Ashton (Nick Poole)
Amy Ryan (Helene McCready)
Amy Madigan (Beatrice ‘Bea’ McCready)
Titus Welliver (Lionel McCready)
http://gonebabygone-themovie.com/

Avatar

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya