Kritika

Az áfonyás pite íze – My Blueberry Nights – A távolság íze

my_blueberry_nightsKicsit féltem ettől a filmtől. A Szerelemre hangolva, a 2046 és az Eros Kéz címû rövidfilmje után tartottam tőle, hogy elérve minden filmek Himalájáját, Wong Kar-Wai nem lesz képes megújulni. Hál’ Istennek erről szó sincsen, egyszerűen csak egy kis levegőváltozásra volt szüksége.

Nem tudom, hogy csak az angol nyelvnek köszönhető-e, hogy a My Blueberry Nightsból elmaradt az az állandóan szúró keserédes fájdalom, ami olyannyira jellemzi a rendezőt. Bárhogy is legyen, egy csöppet sem hiányzik, a hepiend felszabadító és szép, csakúgy mint a film összes pillanata.

Elizabeth (Norah Jones) épp egy érzelmi slamasztikában keveredik Jeremy (Jude Law) kávézójába. Összebarátkoznak és néhány áfonyás pite fölött átbeszélgetett éjszaka után el is válnak egymástól – Elizabeth ugyanis úgy dönt, elhagyja a várost, hogy elhagyhassa kínzó szerelmi bánatát is. Amerikát átutazva csöppen mások drámájába, amiről képeslapokon tájékoztatja Jeremy-t, hogy aztán tiszta lappal térjen vissza hozzá.

My+Blueberry+Nights+1

Wong Kar-Wai legnagyobb erőssége eddig némaságában rejlett, most azonban kiderült, hogy az sem árt filmjeinek, ha beszélteti – és a megfelelő pillanatban elhallgattatja hőseit.  Sőt, megcsillantotta humorát is, ami szintén egy eddig titkolt oldalát fedi fel előttünk. De mindez semmit sem érne, ha nem válogat össze egy igazi szupercsapatot. Egy Oscar-díjas, három jelölt és a zenei világ egyik legnagyobb neve – azt hiszem, ha akartak volna se tudtak volna rosszak lenni. Rachel Weisznek ugyan van egy kevésbé sikerült jelenete, de az tény, hogy titokzatosabb, mint valaha, David Strathairn pedig ismét bebizonyította, hogy igazi nagyágyú. Norah Jones bemutatkozása sem sikerült rosszul, bár játéka itt-ott még bizonytalan. Akire biztosan nem lehet panasz, az egyenletesen magas szinten teljesítő Jude Law, generációjának egyik legnagyobb tehetsége.

A My Bluberry Nights-hangulathoz a kiváló szereplőkön túl még kellett két összetevő: az egyik Ry Coodder, a másik Darius Khonji. Ry Cooddert a Wim Wenders rajongóknak nem kell bemutatni, Amerika egyik zenei legendájáról van szó, aki rendkívüli atmoszférát teremtett a szerencsére nem csak Norah Jones dalokkal. Darius Khonji az operatőrök legjavából való, neonfényben úszó képei sokáig nyomot hagynak nézőikben.

Összességében a My Blueberry Nights egy páratlan rendező fantasztikus életművének újabb gyöngyszeme.


My Blueberry Nights  A távolság íze
(My Blueberry Nights)
színes feliratos hongkongi-kínai-francia romantikus film, 90 perc, 2007

rendező: Wong Kar-Wai
forgatókönyvíró: Lawrence Block, Wong Kar-Wai
operatőr: Darius Khondji
jelmeztervező: Sharon Globerson
producer: Jean-Louis Piel, Wang Wei, Wong Kar-Wai

szereplők:
Norah Jones (Elizabeth)
Jude Law (Jeremy)
Rachel Weisz (Sue Lynne)
David Strathairn (Arnie)
Natalie Portman (Leslie)

IMDb
www.myblueberrynightsmovie.co.uk

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

1 Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés