Kritika

De – Az

az

Nem lesz jó az új Az? A kultikus regény által felfokozott várakozások, majd a rendezőcsere inkább óvatosságra intettek engem. Ami a Stranger Things után talán mégsem volt annyira indokolt.

„King egyik magnum opusa, csaknem leghosszabb műve, egyik legrémisztőbb és mégis legszebben megírt könyve az Az” – írja kollégám a múlthavi 10 legjobb Stephen King regényt összegző cikkünkben. Az író valóban hajlamos a terjengősségre, de sosem céltalanul. King mindig világokat épít. Körültekintően, határozottan és a politikai korrektség kompromisszumai nélkül szedi le a keresztvizet agyonostorozott célpontjáról, a New England-i fehér, angolszász, protestáns társadalomról. És közben nem restell létrehozni egy vérszomjas, misztikus bohócot.

A film ötödik percében Az letépi egy hatéves, végletekig aranyosra hangolt kisfiú karját. Tőből. Igen, ez a horror nem szarral gurigázik. Önmagában ez a nyitójelent áthágja a horrorok egyik alapszabályát: gyerekeket fizikai erőszak nem érhet. Mindez azonban utólag azt gondolom, csak ámítás.

az

Az Az 1988 nyarán játszódik. Derryben általalános jelenség a gyerekek eltűnése, ezért kijárási tilalmat tartanak érvényben. A nyári szünet elején négy jóbarát kalandozni indul a közeli bányatóhoz. Életüket megnehezíti az a végzős banda, akik a korosztályukat zaklatják, gyakran egészen brutális eszközökkel. A vesztesekként emlegetett társaságra akaszkodik a városba abban az évben érkezett Ben és a lassan nővé érő Beverly. A bagázs közösen keresi Azt, ami vagy aki az egyikük öccsét megölte.

A történet tehát egy nyomozás, ahol a főhősök voltaképpen a félelmeikkel küzdenek meg.

Az, vagy ahogy a regényben említik: a Krajcáros (Bill Skarsgård megdöbbentően erős alakításában), ugyanis jellemzően áldozatainak félelmeiből testesít meg lényeket. Csakhogy a fóbiákhoz egyedi és összetett szereplők szükségesek. Az Az igazán attól jó, hogy a készítők mertek karaktereket ábrázolni. Ráadásul hét különböző gyerekről van szó. Ez meg akkor is nagy tett, ha adott volt az eredeti regény.

Nincs min meglepődni: Cary Fukunga kvázi garanciát jelentett. Igaz, amikor elkezdte írni az Az forgatókönyvét 2009-ben, még alig ismerték őt – ne felejtsük el, ez még A törvény nevében (ismertebb nevén: True Detective) és a Beasts of No Nation előtt volt! Fukunga pont azért szállt ki a projektből 2015-ben, mert a stúdió ellenzett minden jelenetet, aminek a karakterépítés volt a funkciója. Úgy tűnik azonban, hogy az író drasztikus lépése nyomán elálltak ettől, és szerencsére az új rendező, Andy Muschietti (Mama) vette elődje megközelítését. A jellemrajz a kifogástalan látvány mellett (amibe beletartozik Krajcáros tökéletes sminkje és jelmeze) a film legnagyobb értéke.

az

Ugyanakkor mindennek ára van: az Az horrorhoz képest szokatlanul hosszú, több mint kétórás. És sajnos egy idő után rá lehet unni az ismétlődő jelenetekre. A hét fontos karakter hét fóbiája hét szörnyet és kísértetet jelent, ahonnan a hősök ráadásul rendre megmenekülnek. Az én problémám hovatovább nem is az volt, hogy sokszor támadt adott esetben ugyanaz a szörny, hanem az adott jelenet felépítésével: mindig ugyanúgy hanghatással és fényjátékkal operálnak (szakszóval: jump-scare).

Innovációt a horror-zsánerben nem tud felmutatni az Az.

Viszont amikor igen – gondolok itt a garázsjelenetre és a diavetítőgépre – akkor egészen megdöbbentő magasságokba emelkedik.

Más vonatkozásban viszont azért nehéz megítélni a filmet, mert a legtöbb érdeme a regény és annak minőségi adaptációja. Csakhogy az eredeti könyv már több mint harminc éves, és bár akkor kifejezetten újszerű volt (nem hiába tartja Stephen King ezt a kedvenc könyvének), azóta megannyi horror merített belőle. Legjobb példa erre a Stranger Things. A tavaly bemutatott sorozat hatalmas rajongótáborra tett szert rendkívül rövid idő alatt. A széria a legtöbbet pont Stephen King regényeiből vesz át, mégis mivel előbb láttam, mint az Azt, a film nézése során nem tudtam nem arra gondolni: mindezt láttam már. Pláne, hogy egy-egy karaktert ugyanaz a gyerekszínész játssza a két horrorban (Finn Wolfhard).

Mindent egybevetve még így is lenyűgözött az Az világa. Stephen King mesterien közelíti meg a felnőtté válás kérdését a szellemek és démonok legyőzésével (elgondolkodtam, vajon egy felnőtt számára milyen szörny jelenne meg. Magány? Szerelmi csalódás? Szerettünk elvesztése?). Tegyük még hozzá, hogy King mennyire optimista: a filmben minden felnőtt romlott személyiség, a gyerekeik 12 évesen túltesznek rajtuk. Az már más kérdés, hogy mindezek inkább a regény értékei, a filmmé pedig „csak” a hűség, hogy nem hagyta el ezeket.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya