Kritika

Az ördög doktora – Éter

A rendezés lengyel mestere, Krysztof Zanussi legújabb filmjében László Zsolt is kapott egy elég jelentős szerepet. Az Éter azonban nem csak ezért figyelemreméltó.

Krysztof Zanussi ismét egy hamisítatlan szerzői filmmel jelentkezett, melyet ezúttal fiatalkori érdeklődése is inspirált. A lengyel rendezőlegenda ugyanis egy időben fizikusnak tanult, érdeklődése a tudományok iránt pedig azóta sem lankadt. Éter című filmje is egy, az orvoslás és a fizika iránt rendkívül elhivatott, azonban morálisan megkérdőjelezhető értékeket valló Doktor (Jacek Poniedzialek) kutatásairól szól. Célja, hogy kitapasztalja, mekkora fájdalmat képes elviselni az emberi test éter gáz hatása alatt.

A lelkiismeretlen orvos jelleméről már az első jelenet tanúbizonyságot tesz: nem elég, hogy erőszakosan közeledik egy pácienséhez, még el is kábítja őt, amikor a nő elutasítja. Csakhogy mikor már éppen elkövetné a nemi erőszakot, rájön, hogy túladagolta a kábításhoz használt étert, a lány pedig meghalt. A férfi semmilyen megbánást nem mutat, egyedüli célja, hogy ő maga ép bőrrel ússza meg az esetet – ami csodával határos módon meg is történik: megússza a halálbüntetést és száműzik.

Ekkor csatlakozik az Osztrák-Magyar Monarchia seregéhez hadiorvosként, ahol a különböző piszkos munkák elvégzésének fejében engedélyezik neki, hogy kutatásokat folytasson. Kezdetben csak egy szegény, manipulált fiún, Tarason (Ostap Vakulyuk) és apjának holttestén, később pedig már egy elmegyógyintézet betegein is kipróbálja a különböző, cseppet sem humánus módszereit.

Az emberi fájdalomküszöb mérésére a Doktor áramot vezet a testekbe, amitől egyből Frankenstein alakja ugrik be.

De nem csupán az áram, hanem az éter és a hipnózis használata miatt is egyértelművé válik, hogy az orvos – ahogyan maga Frankenstein is – a test és lélek elválasztására is törekszik. Taras pedig, aki nemcsak kísérleti alanya, hanem később segítője is lesz az orvosnak, metaforikusan értelmezhető Frankenstein szörnyeként is, aki a történet végére születik meg teljes valójában. Miután az orvos már nem képes ellátni a feladatait, a korábban a Doktor módszerei ellen hevesen tiltakozó Taras átveszi a stafétát, és ugyanolyan elhivatottan és lelkiismeret nélkül folytatja az amorális kutatásokat.

Az Éter két részre bontva meséli el ugyanazt a sztorit: a lényegesen hosszabb első fejezet a „nyilvános történetet” mutatja be, míg a rövidebb a „titkos történetre” derít fényt. Utóbbival pedig Frankenstein mellé Faustot is beemeli a filmbe: az ördögnek a lelkét eladó férfi emelkedésének és bukásának narratívája új megvilágítást ad az Éter első kétharmadának. Bár a Doktor sosem nyerhet feloldozást, néhány mozzanatot – mint az orvos vakmerősége vagy mérhetetlen szerencséje – tisztáz ez a (szinopszisban már ellőtt) fordulat. Emellett pedig egy – Zanussira nem igazán jellemző – keresztényi és igen didaktikus üzenettel bocsájtja útjára a nézőt a film a fausti nézőpont beemelésével.

Azonban mivel az Éter bevallottan merít Goethe művéből, a csavar meglepetésének ereje elveszik, így a két részre bontott cselekmény sem éppen a legoptimálisabb megoldás. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az első kétharmad hosszúsága révén szinte elfelejtjük, hogy még egy második fejezet is következik. Arra viszont mégis tökéletes, hogy László Zsolt fel-felbukkanó karakterének sokkal több játékidőt adjon, ezáltal lehetőséget adva kiváló színészünknek, hogy bebizonyítsa: lengyel szinkronnal is épp olyan jól működik az alakítása, mint magyarul.

Egyébként az Éter színészeinek játékában abszolút nincs kivetnivaló.

A Doktort megszemélyesítő Jacek Poniedzialek szenvtelenül és ellentmondást nem tűrő határozottsággal formálja meg a karaktert, Ostap Vakulyuk pedig remekül reprezentálja Taras személyiségfejlődését.

Piotr Niemyjski gyönyörű, festői képei pedig tökéletes kontrasztban állnak az erkölcstelenséggel telített cselekménytől. Bordélyház, álpap, korrupt katonák és hazaárulás csatlakozik a Doktor kíméletlen emberkísérleteihez. Mindezt pedig a borús, sötét erőd helyszíne húzza alá. Így alkot oppozíciót maga az éter is: a csodálatos, lebegő érzést keltő hatása és az a kegyetlenség, amire az orvos felhasználja az anyagot.

A szimbólumokkal, intertextualitással teli vérbeli midcult film a bizonyíték, hogy Zanussi nem véletlenül lett a lengyelek egyik legkiemelkedőbb és legelismertebb rendezője. A részben magyar koprodukcióban készült Éter gondolkodásra sarkalló mű lett, amit mindenképpen érdemes megnézni.

Avatar

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..