Kritika

Ha Tesla ezt megélte volna – Libabőr 2. – Hullajó Hallowen

Egy ódon ház lomtalanításakor előkerül egy láda, benne egy könyvvel. S a könyv lapjai közül egyszer csak előugrik egy bábu, s onnantól megváltozik minden. A Libabőr 2. – Hullajó Hallowen egy olyan kisvárosban játszódik, ahol Nikola Tesla és R.L. Stine horrorszerző is élt. A többit el lehet képzelni.

Eddig két Libabőr-történetből készült film, s nem árt tudni, hogy az ezekben szereplő R. L. Stine író valós személy. A most 75 éves író 9 éves korában talált egy írógépet a padlásukon, akkor kezdett el írni, s mostanra már mintegy 350 horrorregényt adott ki, melyek 400 milliós példányban fogytak világszerte. Az ő regényéből készült első Libabőr történet folytatását a rendező Rob Letterman a Detective Pikachu forgatása miatt nem tudta vállalni, ekkor szerződtette le a Sony Ari Sandelt. Bánhatjuk ezt nagyon, mert a két Libabőr film minőségében igencsak különbözik egymástól. Ari Sandelt alapból vígjáték rendezőnek tekinthetjük, bár 2006-ban elsőként Wild West Comedy Show: 30 Days & 30 Nights – Hollywood to the Heartland címmel egy dokumentumfilmmel állt elő Vince Vaughn amerikai színész stand up comedy vándorútjáról. Ezt követően két vígjátékot rendezett 2015-ben The DUFF és 2018-ban When We First Met címmel, majd következett a Libabőr 2.

A Rob Letterman 2015-ben rendezte első Libabőr horrorfilmbe átcsapó bájos szerelmi történet egy kamasz fiúról és egy szép, de zárkózott lányról, akit író apja cerberusként őriz. Utóbbiról kiderül, hogy ő nem más, mint R. L. Stine (Jack Black), a horrortörténetekből álló Libabőr-sorozat híres szerzője, akinek van egy nagy titka: fantáziájának hátborzongató szülöttei életre kelnek és elkövetik mindazt a gonoszságot, amellyel szerzőjük felruházta őket. Ezért van minden könyvén lakat. Ám egy óvatlan mozdulat folytán elszabadulnak a szörnyek, és vissza kell kergetni a szökevényeket. Az Ari Sandel rendezte Libabőr 2.-ben ebből két motívum köszön vissza: az író, R. L. Stine személye és egy szörnyeteg fiú bábfigura, aki kiszabadul egyik könyvéből.

A Libabőr 2. egy átlagos amerikai kisvárosban játszódik, egy átlagos amerikai család otthonában, ahol egy egyedülálló anya (Wendy MClendon-Covey) neveli Sonnyt (Jeremy Ray Taylor), szellemileg kissé túlspilázott fiát és Sarah-t (Madison Iseman), a poros kisvárosból épp a Columbia egyetemre pályázó lányát. Átlagos kisvárost említettem ugyan, de azért mégsem! Ugyanis két híres ember is kötődött ide:

hajdanán Nicola Teslának, a világ egyik legjelentősebb tudósának és feltalálójának – akinek képességeiről legendák keringenek – volt itt saját kutatólaboratóriuma,

melyben az elektromos energia létrehozásával kísérletezett, s aki a filmben Sonny példaképe és hajmeresztő elektronikai kísérleteinek sugalmazója. De emellett itt töltötte gyermekkorát a horror-sztáríró, R. L. Stine is. A kisváros e két híres fia köré épül fel a Libabőr 2. cselekménye. Sonny és barátja, Sam (Caleel Harris) lomtalanítás alkalmával egy titkos üregben lezárt ládát találnak, benne egy könyvvel, melyből hirtelen előbukkan a gonosz bábu. Ő az, akit már az első részben is nagy nehezen tudtak csak elkapni és visszagyömöszölni a lapok közé. Ám most újra életre kelt, hogy gyökerestől felforgassa a kisváros életét. Míg az első Libabőr R. L. Stine titkának lelepleződése körül forgott, addig a Libabőr 2. a bábfiú családszerzési akciója köré szerveződik. A fabábu ugyanis anyát és családot keres magának – bármi áron.

A bábanimációk sajátossága, hogy olyan horror jellegzetességek alkalmazására is lehetősége van, amely más műfajok számára nem elérhető. Ezért is olyan sikeresek az olyasfajta alkotások, mint a Tom Holland rendezte 1988-as Gyerekjáték (Child’s Play), vagy David Schmoeller 1989-ben készített Gyilkos bábuk (Puppetmaster) című filmje, Tim Burton alkotásairól nem is szólva. Ennek magyarázatául a bábok életéhez is kapcsolódó kísérteties fogalmát kell itt felidézni, mellyel pszichoanalitikus megközelítésben már Freud is foglalkozott. Eszerint a kísérteties – unheimlich – olyan elfojtott élmény, amely a tudattalanba temetett lelki jelenség visszatérésének eredménye. Tanulmányában Freud olyan kísérteties tényezőket is megemlít, mint a „viaszfigurák, zseniálisan megkonstruált babák és automaták”, melyekben az a legfélelmetesebb, hogy nehéz eldönteni róluk, hogy élettelenek, avagy élők, tárgyak, netán inkább személyek. A borzongást az átváltozás váltja ki, miként a Libabőr 2.-ben is az életre kelt bábu óriási riadalmat kelt a családban.

Az író R. L. Stine egy interjúban beszélt arról, hogy horrorregényeiben a saját gyerekkori szorongásait írta ki magából. A filmben az ő hajdani, ódon házukban megtalált első, befejezetlen regénye zárta magába azt a szerető anyára és meleg családi környezetre vágyó bábufiút, aki aztán Hallowen éjszakáján rászabadul Sarah és Sonny családjára, ijesztő eseményekkel bonyolítva a további történéseket. A helyszínre érkező író azt a tanácsot adja a szintén íróvá válni akaró Sarah-nak, hogy csak arról írjon, amiről ismerete van, amit megtapasztalt az életben. Ezek szerint ő azért volt képtelen befejezni az első regényét, mert soha nem tapasztalta meg az anyai szeretetet, s regényének bábufiúja a magába temetett hiány érzését őrizte évtizedeken át.

Bár a Libabőr 2. családi kalandfilm-vígjátékként aposztrofálja magát, szerencsére nem nélkülözi a horrorelemeket sem

– de sajnos korántsem olyan izgalmasan és borzongatóan, miként azt az első részben láthattuk. Az ódon házban rejtőzködő és a tudatalatti legmélyéből feltört gonosz, ám szeretetéhes bábu kínálta izgalmas lehetőségekkel a film nem élt. Ehelyett – az első részhez képest erős lejtmenetbe kapcsolva – közhelyes megoldásokkal, lapos gegekkel, helyenként már-már kínos jelenetekkel untatja a nézőt. Némi érdekességet a Nicola Tesla elektromos energiát fejlesztő kísérleti laboratórium szolgáltat, mely végül az események kicsúcsosodásának is helyszínévé válik. S bár a szereplők eljátsszák a rájuk kirótt szerepet, de összességében feledhető az alakításuk.

Ami menti a Libabőr 2.-t, az a Hallowen kapcsán elszabadult szellemek, zombik, megelevenedő boszorkányok és szörnyek vizuális látványkavalkádja. Fenyegető környezetben hátborzongató képi világ tárul itt fel a halottak ünnepe alkalmából. Hallowen előtt ezért az élményért azért érdemes megnézni a filmet.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.