Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Címlapon

Video

Kik a legújabb szereplők a streamingpiacon és vajon melyiküké a jövő? A VLOGtekercs második adásában folytatjuk a seregszemlét és egy kis jövendölgetéssel is készültünk!

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya

A videó Tóth Nándor Tamás cikke alapján készült.

Kritika

Gyógyult rasszista – Skin

A rasszizmus nem része az ember alaptermészetének. Tanult magatartásforma, ami levetkőzhető. Hogy könnyebb-e tőle megszabadulni, mint az emlékét őrző tetoválásoktól? Hát erről mesél Guy Nattiv filmje, a Skin.

Az áradat és Az élet művészei izraeli rendezője, Guy Nattiv első amerikai egészestés produkcióját, a Skint saját, azonos című, számos díjjal – és azóta Oscarral is – jutalmazott rövidfilmjéből írta. A történet azonban nem tőle származik, hanem – ahogy a legütősebb sztorikkal az lenni szokott –, megint csak az élet írta. Az egykori fehér fajvédő skinhead, Bryon Widner sztorija ismerős lehet a 2011-es Erasing Hate című dokuból is, mely a férfi számtalan rasszista tartalmú tetoválásának eltávolításáról szól, aminek azután vetette magát alá, hogy fia megszületett, és ő végképp szakítani akart az általa alapított szélsőségesen erőszakos Vinlanders Social Clubbal és tagjaival.

Dióhéjban – a hatás kedvéért tett némi dramaturgiai változtatástól eltekintve – a Skin ezen történet feldolgozása. Bryon (Jamie Bell) tetoválóművész, saját testét, az arcát is beleértve, mindenhol festék borítja. Ettől eltekintve Byron nem tűnik problémás fickónak. Sörözik a haverokkal, eljár a viking hagyományok ápolását folytató Vinlanders Social Club eseményeire, szeretkezik a barátnőjével, együtt ebédel a nevelőszüleivel, Freddel (Bill Kamp) és Shareennal (Vera Farmiga). Az arc ez esetben azonban a lélek tükre: az ebédlőasztal körül a békésen falatozó kis csapat nem a tegnap esti meccs eredményéről beszélget, hanem legújabb erőszakos akcióját tervezi egy ázsiai vagy egy fekete ellen, akinek nincs esélye ép bőrrel megúszni a dolgot. Ez megy éveken át – csakhogy belép a képbe Julie (Danielle Macdonald), a három gyerekét egyedül nevelő anya, aki rögtön megtetszik a fiúnak. Egy ilyen nő pont egy nácit kíván utoljára kedvesének. Byron nehezen adja be a derekát, de amikor az egyik fajvédő kalandjuk elfajul, már ő is úgy érzi, nem akarja ezt tovább csinálni, és a folyamatos erőszak helyett inkább a nyugodt családi életet választaná. Csakhogy ebbe a régi „család” nem megy bele szó – és erőszak – nélkül.

A rasszista tematikájú filmek – emlékezzünk csak az Amerikai história X-re vagy A gyűlöletre – ritkán érnek pozitív véget.

Az erőszak erőszakot szül örök tanítása gyakran cseng vissza valamelyik főhős haláltusájában. A példabeszéd a Skinben is visszaköszön, de Nattiv – vagy inkább az élet, melyben szerencsére mindig megbújik valahol a remény – képes történetéből, anélkül, hogy patetikus, manipulatív vagy modoros lenne, inspiráló és pozitív véget érő leckét csinálni. Sajnos nem mászik bele kellőképpen a főhőse fejébe, hogy annak valódi motivációit felfedje, de az egész film hátterét és keretét adó, a tetoválások eltávolítását célzó műtétek felvételei vastagon aláhúzzák, hogy ez a dolog most nemcsak arról szólt, hogy Byron megszerezze a nőt, hanem valami sokkal mélyebb, valódi átalakulásnak vagyunk szemtanúi.

Amellett, hogy Nattiv az erőszakról mesél és pozitív példát állít elénk – nem is csak egyet, hiszen érintőlegesen elmeséli Daryle Lamont Jenkins, a One People’s Project alapítójának történetét is –, komolyan értekezik a manipuláció természetéről is. Byron nevelőszülei szinte lepkehálóval fogják az elárvult, elveszett gyerekeket, akiket valójában nem a rasszista üzenet, hanem a valahová tartozás vágya miatt tudja magával vinni mozgalom. A rasszisták is csak emberek. Félnek, frusztráltak, egyedül vannak és gyengék. Ezek miatt az érzések miatt keresnek bűnbakot olyanokban, akiket nem ismernek, és ezeket az érzéseket próbálják elfedni az erőszakkal – Nattiv filmje, még ha sokszor csak felszínesen is, megérteti velünk, hogyan is működnek ezek a dolgok.

Az érdekes tartalom mellett a film másik hatalmas erőssége a szereplőgárdája. Jamie Bell – akiről állandóan elmondom, hogy generációjának egyik legjobb színészének tartom – sosem átlagos szerepválasztásairól volt híres: az első nagy siker, a Billy Elliot után olyan filmekkel bizonyította tehetségét, mint a Hallam Foe, Cary Joji Fukunaga Jane Eyre-ja vagy Lars von Trier A nimfomániása. A Skin jól illeszkedik a sorba,

Byron ellentmondásos karakter, egyszerre erőszakos és gyengéd,

akinek rasszizmusa, mint valami ragályos betegség mérgezi a testét és a lelkét egyaránt. Bell remek játszótársra akadt (már a kisfilmben is szereplő) Danielle Macdonaldban – érdemes rá is odafigyelnünk, legutóbb a Dumplin‘-ben mutatta meg egy teljesen más arcát.

A legerősebb alakítást azonban ezúttal Vera Farmiga hozza: Shareen nem vesz részt a fizikai agresszióban, mégis ő az egyik legveszélyesebb a nácik között. Farmiga a karakter csendesen behízelgő modorának, bújtatott és kevésbé bújtatott fenyegetéseinek finom ábrázolásával egy mélységesen elkeseredett és eszméletlenül veszélyes nő alakját rajzolja ki. Játékán túl ez a figura is Guy Nattiv tollát dicséri – a Skin, talán azért, mert annyi mindenről akar beszélni, mutat hiányosságokat bizonyos témák kibontása terén, tűpontosan felépített karakterei segítségével azonban képes arra, hogy újabb rétegeket hántson le a rasszizmus felfoghatatlannak tűnő jelenségéről.

***

A cikket 2019. február 29-én frissítettük a Skin rövidfilm Oscar-díjáról szóló információval.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..