Kritika

Deviancia szülői felügyelettel – Billie Eilish: Kicsit homályos a világ

Billie-Eilish-Kicsit-homályos-a-világ

A dokumentumfilm régóta közvetíti az általunk imádott zenészek életének hátterét. A Billie Eilish: Kicsit homályos a világ is erre vállalkozik, de a végeredmény nem éppen az, amire a dokumentumfilmes számított.

Felmerül a kérdés, hogy az információs korszakban mi újat tud mondani egy klasszikus megfigyelő dokumentumfilm. A sztárok és celebek hétköznapjai Instagram, Facebook és Twitter formájában valóban a szemünk előtt peregnek és az egyre fiatalodó csillagok örömmel növelik az önmagukról szóló tartalmak mennyiségét. Egy dokumentumfilmnek nagyot kell merítenie, hogy valami eredetit és valóban személyes részletet tudjon a néző elé tenni. A Billie Eilish: Kicsit homályos a világnak ez sikerül, de nem éppen azon a módon, ahogy azt a rendező elképzelte.

A 60-as évek nagy újítása az volt, hogy a dokumentumfilm a „légy a falon” technikával olyan helyekre jutott el, ahova mi (semmirekellő kritkusok és átlagemberek) soha. Ennek a módszernek a táptalaja volt a zenei backstage, ahol úgy is sok ember megfordul, igazán elfér ott még egy ember egy a kamerával. D.A. Pennebaker a Don’t Look Back című filmjével a teljes moziközönséget odaültette Bob Dylan mellé, mikor az dalokat ír, vagy visszavonul a koncert után a turnébuszba.

Hasonlóan jól működött, mikor Robert Drew kézikamerával követte a kampányoló Kennedy-t (Primary), hiszen nincs olyan nagy különbség rocksztár és rocksztárpolitikus között.

A kortárs érában maradandót már azok a zenés dokumentumfilmek tudtak alkotni, amik nem közvetítik, hanem rekonstruálják az eseményeket. Az Amy a fiatalon elhunyt Amy Winehouse életét építi újra, míg a kicsit korábbi Rodriguez nyomában egy rég elfeledett zenész felkutatására indul. A már befejezett életrajzi történetek előnye, hogy zártak, emiatt sokkal filmszerűbbé válnak. A Rodriguez nyomában még egy hollywoodi fordulatot is tartalmaz úgy, hogy nem veszít semmit a dokumentumértékéből, hanem éppen hozzáad ahhoz.

A Billie Eilish dokumentumfilmmel R.J. Cutler viszont egyszerűen a megfigyelés stratégiáját követi. A probléma csupán az, hogy a 19 éves énekesnő sokkal elérhetőbb közelségben van, mint Dylan volt 67-ben, így nehezen lesz a filmszalag a mindenre rálátó ablak, hiszen az már megképződött. A virtuálisan összekapcsolódott globális faluban mindenki tud mindenről abban a pillanatban, ahogy az megtörtént. Elméletileg.

A Billie Eilish: Kicsit homályos a világ azonban félelmetes őszinteséggel mutatja meg Billie Eilish egy évének eddig nem látott titkait, és a benne rejlő hátborzongató valóságról maguk az alkotók sem tudnak.

A dokumentumfilmes csapat nem sokkal Billie 17. születésnapja után kezdte követni az – akkor – kékhajú szupersztárt és 1000 óra anyagot rögzítettek. A Bad Guy éppen íródik, Billie pedig egy szenvedős videóklip forgatáson eldönti, minden további klipjét ő maga fogja rendezni. A film megmutatja azokat az örömteli pillanatokat, mikor Billie jogosítvány szerez és utána azonnal kap is hozzá egy autót, de ugyanakkor azokat a negatív eseményeket sem felejti el, amik végig kísérik egy 17 éves lány életét. Akkori barátja, Q semennyire sem értékeli őt, és a folyamatos turnézás mögött egészségügyi problémák is nehezítik a depresszív dalok éneklőjét.

Billie-Eilish-Kicsit-homályos-a-világ-3

A két és fél órás dokumentumfilm a rajongóknak igazi csemege, ahol Billienek sikerül leküzdenie az adott akadályt és karrierjében felfelé halad, közben családja meghitt környezete is érintetlen marad. A távolabbról szemlélő kritikus azonban a családban egyáltalán nem a meghittséget látja.

Billie gyakorlatilag az O’Connell család manufaktúrájának terméke, aki kenyeret tesz az asztalra.

Az anyai majomszeretet addig tart, amíg Billie egy koncert után hullafáradtan nem mosolyog a rajongókkal készített képeken. „Óriási hiba volt” – hangzik az anyai, akarom mondani immár menedzseri szigor, hogy bizony, egy több száz milliós elérést generáló név ne legyen fáradt olyankor, amikor nem szabad. Az anya Q-hoz hasonlóan egy ellenség lesz Billie számára, de erről a film nem vesz tudomást. Az igazi dráma lezajlik a kamera előtt, de Cutlert a középszerű turnézás és limonádé ízű zenészbarátságok jobban érdeklik. Pedig a Los Angeles-i család hihetetlen hatalmi elnyomása olyannyira szeretne feltörni, hogy ezt elszalasztani az évtized dokumentumfilmes baklövése.

Több kompozíció van a filmben, ahol egy kép szintjén is tökéletesen megmutatkozik, hogy Billie helye csak a sarokban lehet, ha az anya, vagy a producer testvér, Finneas a képbe kerül.

Billie Eilishnek nagyszerűen megtanították, hogy ő elsősorban előadó és pop ikon, és csak azután tini. Iskolába sohasem járt, minden szociális kapcsolata leszűkült a szüleire és testvérére. Ő maga mondja, hogy szerencsésnek tartja magát, hogy ennyire szoros a családi kötelék és anyja elképzelni sem tudja, hogy Billie életben tud maradni nélküle is. Maggie a popzene csúcstermékének agytrösztje lehet, hogy úgy tudja kordában tartani Billie-t, hogy ő észre sem veszi, mi történik vele. Billie pedig nem önálló individuum, hanem a rajongókért létező kiszolgáltatott személy, de inkább produktum. A beteges félelem a gyűlölőktől és a rossz kommentektől káros támogatásra talál anyjában – de persze mindez mellékes, mikor Billie Eilish először csináltat magának műkörmöt. A film pedig inkább az utóbbira fókuszál.

Billie-Eilish-Kicsit-homályos-a-világ-2

Az énekesnő-dalszerző zenei tehetségéhez kétség sem fér, dalai tényleg újszerűek és hangja is páratlan, a koncertfelvételek pedig nagyszerűek. A nagyszabású színpadképet a dokumentumfilm úgy adja vissza, ahogy egy ember nem láthatja, több szempontból mutatkozik meg annak nagysága. Ez viszont csak a felszín, amire ez a film túl nagy hangsúlyt fektet. A lány emokulturából táplálkozó devianciája is csupán felszínesen. Ez csak a tárgyak szintjén jelenik meg, ahogy felhúzza számtalan gyűrűi egyikét és ahogy láthatjuk egyedi ruháinak garmadáját. A tárgykultusz pedig még tragikusabb, ha észrevesszük, valójában Billie is egy ugyanolyan termék, ami, ha rosszul működik, eldobható. A rajongók nem engedik, hogy elmaradjon egy koncert, még akkor sem, ha az énekesnő bokája a szemük láttára ficamodik ki. A főleg tizenéves lányokból álló rajongótábor lojalitása addig tart, amíg azt kapják, amit megvettek.

Szerencsére a Billie Eilish: Kicsit homályos a világ ugyanezt a csinos csomagolást jelenti, ami segít eladni a benne rejlő műanyagot.

Egyenesen félelmetes, ahogy Billie képtelen felismerni Orlando Bloomot, mikor gratulálva megöleli őt. Bloom az adott helyzetben nem, mint színészcsillag van jelen, hanem Katy Perry vőlegényeként, aki elkíséri menyasszonyát egy fellépésre. Billie számára azonban a kettő elválaszthatatlan. Fel sem merül benne, hogy Bloomot ölelgeti, amíg fel nem világosítják és nem nézi meg A Karib-tenger kalózai Will Turnerét a telefonján.

A Billie Eilish: Kicsit homályos a világ annak az iparnak a kegyetlenül őszinte lenyomata, aminek a film is a mellékterméke. Az Apple TV+ dokumentumfilmje csak egy merchandise darab, ami támogatja a főattrakciót, aki Hamupipőke a saját történetében. A Kicsit homályos a világ dokumentumfilmes techinkájának köszönhetően mégis kilóg a lóláb. Az értelmezési keretet viszont nem tudja szolgáltatni, hogy elemző dokumentumfilmmé váljon. Rajongástól, de nem együttérzéstől mentesen mondhatjuk: sajnos.

Nagy Tibor

Nagy Tibor

Nagy Tibor jelenleg az ELTE-n tanul Filmtudomány mesterszakon. Kedvenc műfajai a klasszikus hollywoodi gengszter- és westernfilm. Különös figyelmet fordít az izraeli filmekre és a vallási témákra.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés