Kritika

Az igazi kairói eset – Fiú a mennyből

Boy-from-Heaven

A 75-ik Cannes-i Filmfesztiválon Tarik Saleh új filmmel jelentkezik, a Fiú a mennyből pedig érett módon meséli el vallási és világi hatalom káros kapcsolatát napjaink Egyiptomában.

Vallás és államhatalom. Számunkra a kettő különbözik, némi szürkezónás, a politikát nem ismerők számára nem teljesen világos keresztkapcsolatok ellenére. Európában – gondoljunk erre bármilyen szájízzel – a törvényhozói és a végrehajtói hatalom teljesen szekularizált a vallási vezetőktől, hát még a bírói. Az arab világban ez az éles határvonal koránt sincs meg. Tarik Saleh Svédországban született (félig) egyiptomi rendező filmje azt a hatalom hajtotta működést mutatja be, ahogy az állam átszövi a vallási hatalmat és ahogy a vallási vezetők világi hatalmasságokként viselkednek. Mindez lehetne a száz százalékban férfiak irányította muszlim világ dicshimnusza is, hiszen a romlott nyugat helyett egy etikailag magasabb rendszerként is ábrázolhatná a közeget, de messze nem ez a helyzet. Saleh skandináv pozícióból kívülről tekint erre, mégis rendkívül pontos és hiteles, amit a romlottságról mond. A Fiú a mennyből Adam (Tawfeek Barhom),

Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!

a Koránt jól ismerő halászfiú történetén keresztül meséli el azt, miként működik az egyiptomi hatalom a legalsóbb szintekig.

Adam a világ egyik legjobb (és legnagyobb) felsőoktatási intézményében, a kairói Al-Azhar Egyetemen kezd tanulni. A fiú a legnagyobb imámok nyomában járhat, de hamar kiderül, az egyetem nem éppen független intézmény. Az Al-Azhar nagyimámja vagy nagysejkje beszéde közben lesz rosszul és hal meg. Az imámok tanácsa már megtalálta az utódot, a szavazás csupán formalitás… lenne! A belügyi minisztériumnak azonban nem tetszik az éppen populáris kandidált, ezért Ibrahimot (Fares Fares), az ezredesi rangú titkosszolgát bízza meg a helyzet rendezésével. Ibrahim informátorát meggyilkolják, így hamar új lojális partnert kell találnia. Megkörnyékezi Adamot, akit visszafogott, de egyértelmű fenyegetéssel rá is vesz, hogy a hajnali órákban imádkozókról készítsen névsort. Először.

Boy-from-Heaven-2

Adam hamar Ibrahim hálójába kerül és egyre feljebb jut mind a radikális csoport tagjaként, mind a megfigyelt imámok asszisztenseként. Jelent, kihallgat, besározza azt, aki veszélyezteti a hatalom gyakorlatait a szürkezónában. Tarik Saleh filmje érett világképet rejt. Az az érzésünk,

a rendező a diaszpórából is a részletekig ismeri Egyiptomot, ami miatt átélhető és kiváltképp szomorú lesz a Fiú a mennyből.

A rendezői tisztánlátást mutatja minden már-már geometriai kompozíció is, a kamera minden alkalommal meggyőz róla, Saleh nem bolyong a történetében. A rendezést a remek színészi játék támogatja, hiszen Tawfeek Barhom visszafogottságában erőteljes játéka csak a jéghegy csúcsa. A rengeteg karaktert szerepeltető film a legkisebb mellékszereplőkig kiváló castinggal rendelkezik.

A rendező korábban az arab tavaszt megelőző rövid időszakba helyezte korábbi filmjét, A kairói esetet (Fares Fares abban még a Fiú a mennyből című filmtől is karakteresebb szerepben tetszeleg). Ott a történelem háttér volt, a film teljes mértékben krimi. A Fiú a mennyből más. A történelem itt sem lényeges, csupán annyira, amennyire az egyénre hat annak folyása. Az intrikák áldozatának történetével mégis látlelet készül a jelen Egyiptomáról. Adam halászfalujának képei líraiak, de realisták, ahogy tákolt hajójukkal ringatózva igyekeznek egy-egy halat kihúzni a hálóval együtt a tengerből. A horizont mögül leső nap képei keretbe foglalják a modern Kairó sűrű, főleg éjszaka fényképezett jeleneteinek világát. Nyers, kommentár nélküli, mégis folyamatosan jelen való a hatalmas város, ami teljesen alárendelt az iszlámnak. Bármennyire is modern, mégis több száz éve mozdulatlan.

A Fiú a mennyből az európai finanszírozás ellenére az arab világról, az arab világnak szól.

Tarik Saleh, aki kőkemény műfaji filmet is rendez olykor (The Contractor) a Fiú a mennybőllel igazolja, hogy valódi szerzői filmes. A filmből, amelynek forgatókönyvírója is egyszemélyben a rendező, felsejlik a kiforrott gondolat és az elköteleződés, hogy Egyiptom helyzetét a világ elé tárja. Talán éppen az erős megmutatni vágyás miatt nem lesz tökéletes a film. A vége kissé didaktikussá válik, mintegy összefoglalja a tanulságot, ami fájdalmas a film egészének kiforrottságára tekintettel. A viszontagságok felfedése mellett Saleh tiszteli is hazáját és az iszlámot. Ezt jelzi több jelenet, ahol hosszasan recitálják a Koránt, de az egyetemi élet apróságai is megjelennek. A film megoldása is végül a Koránban keresendő. Adam túlnő az egyik legmegbecsültebb vallási vezető, a vak imám nagyságán. Legyőzi őt vallási vitájukban, a politikai szálak összeforrottsága miatt pedig ezzel életeket ment meg.

Tarik Saleh ütős filmmel jelentkezett idén Cannes-ban – a hazai premierje a szeptemberi Skandináv Filmfesztiválon várható. Ha szükséges, a suspense eszközéhez nyúl és a moziszékbe szegezi a nézőt. Ha kell, a másodperc tört része alatt jellemzi szereplőit, ahogy Fares Fares karaktere haboz, mikor Adam S.O.S. üzenetet küld neki. A hatalom számára a fiú feláldozható, csak egy gyalog, akinek élete addig számít, amíg hasznos. Csúnya kép, de nincs kétségünk, hogy valós.

Nagy Tibor

Nagy Tibor jelenleg az ELTE-n tanul Filmtudomány mesterszakon. Kedvenc műfajai a klasszikus hollywoodi gengszter- és westernfilm. Különös figyelmet fordít az izraeli filmekre és a vallási témákra.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés