Kritika

Túlvilági bírák előtt – Along with the Gods

 A nagysikerű webszériát adaptáló dél-koreai Along with the Gods című fantasy szívet melengető CGI-orgia, ami jó arányérzékkel gyúrja egybe a nagyívű családdrámát a koreai folklórral és a humoros elemekkel, amihez sikerült olyan húzóneveket megnyerni, mint Cha Tae-hyun (Az én pimasz hercegnőm), Ha Jung-woo (A szobalány), vagy Ju Ji-hun (Asura).  A film nem véletlenül robbantott kasszát hazájában, miközben minden esélye megvan, hogy a nyugati mozikban is jó köröket fusson.

A film kezdetén Kim Ja-hong (Cha Tae-hyun) tűzoltó szolgálatteljesítés közben hősi halált hal, ami után, ha sikerül hét próbát  kiállnia az alvilágban és bizonyítania, hogy jó életet élt, rögtön reinkarnálódhat, ami különleges kiváltság. Ám megjelenésükben a Mátrix (1999) szereplőit idéző, három kísérője kétségbeesésére ő mintha folyamatosan maga ellen fogadna. Kim Ja-hong bűnhődni akar. Olyan bűnökért, amik végtelenül emberiek és talán nem is egyértelműen tekinthetők bűnöknek.

A legjobb ember is elgyengül néha, de mit is értünk az emberi gyengeség címke alatt?  – teszi fel a kérdést film.  Kim Ja-hong több időt töltött azzal, hogy pénzt keressen, mint azzal, hogy otthon legyen néma anyjával. Ám kísérői rámutatnak, hogy enélkül nem fizethette volna annak kórházi kezelését vagy öccse taníttatását. Ilyenformán a film rendre bemutatja, hogy néha nincsenek nagybetűs jó döntések.

Sokszor a választható utak mindegyikének megvan a maga árnyoldala.

Az alapszituáció az egyik legnagyobb  klasszikus, amivel bármely mű indíthat: az Orfeuszon át a Bill és Ted haláli túrájáig számos kultúrkörben születtek filmek a gondolatból. A bírák ezen alvilági utazás során is a főhős életében elkövetett bűneit vizsgálják és ítélik meg. Kim Ja-hongnak az Along with the Godsban a gyilkosság, a hazugság, az igazságtalanság, az árulás, a kegyetlenség és az ősök tiszteletének próbáján kell bizonyítania.

A próbák felépítése lényegében ugyanolyan. A bírák felhoznak egy ellentmondásos szituációt a főhős életéből, amire az mély bűntudattal reagál, és el is lenne ítélve, ha védői nem mutatnák meg az érem másik oldalát. A túlvilági tárgyalási drámák lélegzetelállító helyszíneken zajlanak, ami kárpótolja a nézőt – mert azért hetedszerre ugyanaz a dramaturgiai felépítés sok. Vulkánokkal, havas hegycsúcsokkal, sivataggal és vad erdőkkel együtt is, habár kétségtelenül látszik, hogy a költségvetést nem a CGI trükköknél húzták meg.

A játékidő előrehaladtával a nézők érzelmi központjára irányuló hatások mértéke folyamatosan nő.

A sivatagi jelenetben, amikor a bűntudat hatására Kim Ja-hong néma anyja homokszobra mellé rogy, valószínűleg a legridegebb nézőket is megérinti.

A történet egyes zavaros pontjai (például a Kim-ja hong reinkarnálódását veszélyeztető bosszúálló lélek cselekményszála) feltehetőleg jobban érthetőek mindazok számára, akik otthon vannak a koreai mitológiában. De még így is érezni lehetett, hogy jót tenne a filmnek, ha egy-két fölöslegesnek ható, kidolgozatlan mellékszál helyett a mitológiai hátteret bontaná ki.

Végeredményben az Along with the Gods ágyúval lő a nézők ingerközpontjaira, és alapvetően jól céloz. A már sokszor bevált univerzális recept ismét működik: végy egy klasszikus alapokon nyugvó  történetet, kombináld megható személyes szállal és gyönyörű látványvilággal, majd fűszerezd akciójelenetekkel és humorral. A végeredmény egy, a világ bármely táján jól működő blockbuster, ami ráirányítja az arra fogékonyak figyelmét a koreai mitológiára.

https://youtu.be/QDbLubA1zN4

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés