Kritika

Igazságot! – Nyomorultak

1995-ben Mathieu Kassovitz A gyűlölet című filmje sokkolta a cannes-i fesztivál közönségét, idén legalább olyan erővel rázta meg őket Ladj Ly Nyomorultakja (Les Misérables). Ez a film is Párizs északkeleti, szegény, második-harmadik generációs bevándorlók lakta külvárosában játszódik, ám más nézőpontból és filmes eszközökkel vizsgálódik, mint A gyűlölet.

Bár mindkét film lakótelepi  környezetet mutat be, A gyűlölet esztétikus és esztétizáló fekete-fehér, igényesen komponált képkockáihoz képest Ladj Ly nem kevésbé szép, de színes, kézikamerás felvételekkel dolgozik, dokumentarista stílusú filmet készít. Átvitt értelemben sem történik semmi feketén-fehéren benne: a törvény képviselői vagy a hamis márkákkal piacoló polgármester szürke zónában mozognak.

Montfermeilben háromfős rendőrcsoport járőrözik. Két régi taghoz, a nagyszájú, „rózsaszín malacként” emlegetett Chrishez (Alexis Manenti) és a magas, hallgatag fekete, Gwadához (Djebril Zonga) csatlakozik a vidékről fölkerült újonc, Stéphane (Damien Bonnard). A bűnözésellenes brigád (Brigade Anti-Criminelle), ahogy magukat hívják, az általános rendfenntartással hivatott foglalkozni, a helyi ellentétek rendezésével. Ám ebben a tekintélyen, erőfitogtatáson alapuló közösségben, mint a montfermeili lakótelep, nemcsak félelmetesként akarnak feltűnni, hanem feljogosítva érzik magukat a megengedett eszközök átlépésére. Anyagi (pl. egy füvező lány telefonját összetörni) és testi kárt (rálőni valakire) is mernek okozni.

A Nyomorultak tehát a rendőri túlkapások ellen emel szót.

A történet első részében értesülünk egy lopásról, és a rendőrök a helyi polgármesterrel együtt megpróbálják kideríteni, hogy ki tette. Amikor nyomra bukkannak, üldözőbe veszik a tettest, egy 10-12 éves menekült kisfiút, ám az üldözés közben egyiküknél elszakad a cérna, és indokolatlanul megsebesíti a gyereket. A jelenetet egy másik kissrác felveszi egy drónnal. Innen indul a második szál, amikor is a rendőrök megpróbálják megszerezni ezt a felvételt, hogy biztosan eltussolhassák a tettüket elhanyagolva azt az alapvető kötelezettségüket, hogy a kisfiú sérülését leápolják. A két rész hangulatában is eltér: az első humorral fűszerezett társadalomrajz, a második komorabb lesz, hosszabb üldözési és akciójelenetek tarkítják.

Ladj Ly saját élményéből született ez a film. 2005-ben ő volt az a fiatal videós, aki a filmbeli fiúval ellentétben huszonévesként a külvárosi lázadások idején felvett egy rendőri akciót. Ennek nyomán el is ítélték a hatalmukkal visszaélő rendőröket. Ez a film viszont más forgatókönyvet követ.

A rendőrök eltüntethetnek minden nyomot, de a kilátástalan, rossz sorban élő, elhanyagolt gyerekek elemi dühét sem ők, sem más nem képes elfojtani.

Nem megengedhető, nem tartható a módszer, ahogy ezek a rendőrök, ez a társadalom kezeli a kérdést.

Erre hívja fel a figyelmet a filmet záró Victor Hugo-idézet is a címet adó A nyomorultakból: „Jegyezzék meg maguknak, barátaim, nincsenek sem rossz növények, sem rossz emberek. Csak rossz gazdák vannak.” („Mes amis, retenez ceci, il n’y a ni mauvaises herbes ni mauvais hommes. Il n’y a que de mauvais cultivateurs.”  Éber László és Csillay Kálmán fordítása a MEK-en.) Ahogy a romantikus irodalom klasszikusa is írja – bár Hugónál konkrétan a gazdálkodás, a csalán felhasználása köré épül a parabola –, az emberek alapvetően nem jók vagy rosszak, a társadalom adta lehetőségek és a környezetük jó vagy rossz nevelése határozza meg, milyen útra térnek. A három rendőrből egyedül az újonc képviseli a Victor Hugo sugallta emberséges hozzáállást. Ám a film nyitva hagyja a kérdést, hogy egy ember tettei mekkora hatást érhetnek el.

Maga a film viszont biztos, hogy nem marad szó nélkül, ugyanis árnyaltan mutatja be a kerület összetett viszonyait és életét. A változatos szereplőket: a helyi nagyfőnök polgármestert, a muzulmán testvéreket, akik az imám uzsonnájára hívják a gyerekeket, a megtért drogkereskedőt, aki gyorséttermet vezet, a vándorcirkusz indulatos artistáit, a keménykedő rendőrbrigádot, valamint a napjaikat az utcán töltő gyerekcsapatot.

Ahogy a rendező mondja egy interjúban, ők „már húsz éve sárgamellényesek,” a társadalom figyelmétől és segítségétől távol, nehéz körülmények között élnek.

Lady Ly nemcsak első nagyjátékfilmjével akar tenni a marginalizált társadalmi csoportokért, hanem filmes oktatóként is. Hogy elkössük a szálakat, az elsőfilmes rendező egy filmes csoport tagja, a Kourtrajmé közösségé. Ez a kollektíva Mathieu Kassovitz filmje nyomán jött létre 1996-ban Montfermeilben, és azóta is ott működik. Tavaly ingyenes filmkészítői képzést indítottak, ahol Ladj Ly is tanít. Olyan fiatalok is tanulhatnak ott így, akik amúgy nem engedhetnék meg maguknak a fizetős képzéseket. Az iskola által a szakmában nélkülözhetetlen dologhoz, kapcsolatokhoz is jutnak.

Ilyen rövid időtávból még nehéz eldönteni, mekkora a Nyomorultak filmtörténeti értéke. Az viszont bizonyos, hogy kivitelezésében, mondanivalójában is erős filmet láthattunk, amelyet a cannes-i fesztiválon a zsűri díjával jutalmaztak.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. Az Interjú rovatot szerkeszti. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya