Kritika

Párducmintás férfikönnyek – Cassandro

A Cassandro egyszerre sportfilm Mexikó egyik legnagyobb exportcikkéről és felnövéstörténet egy queer pankrátorról, aki senkiből lesz valaki. Bár ez a kettőség ígéretes, Roger Ross Williams Amazon Prime-on debütáló filmje jóval konvencionálisabb, mint amit egy ilyen típusú történet megkíván.

A forgatókönyvíró-rendező, Williams és társszerzője, David Teague filmjükben Saúl történetét mesélik el, aki a lucha libre (azaz előre megbeszélt kimenetelű, mexikói stílusú birkózás) mindig alul maradó sidekick szerepköréből kitörve, új identitást magára öltve válik híres pankrátorrá. Az anyjával élő Saúl (Gael García Bernal) ugyanis egyszer csak gondol egyet és egy tévés szappanoperából inspirálódva megteremti Cassandrot, hogy ezentúl ne hagyományos luchadorként, hanem exoticoként, azaz queer pankrátorként szálljon ringbe. Anyja (Perla De La Rosa), edzője (Roberta Colindrez), valamint házas szeretője, Gerardo (Raúl Castillo) segítségével Saúl párducmintás jelmezt és egy lehetetlent nem ismerő perszónát ölt magára és országos szenzációvá válik.

A film in medias res indul, Cassandrot a ringben látjuk először és néhány perc múlva már felkarolja egy híres edző és párducmintás jelmezben őrjíti a közönséget. Nemcsak Cassandro, hanem a film témája is eléggé „exotico”, mégis minden szempontból konvencionális és teljesen kiszámítható marad. A főszereplő önmegvalósítási útja lineárisan halad előre, a nagy szakmai sikereket folyamatos magánéleti krízisek ellensúlyozzák, de Saúl minden gondja elillan, ha a ringben felcsendül az I Will Survive. A legnagyobb baj azonban nem a lineáris építkezés, hanem a motivációk ismeretének hiánya: szinte fogalmunk sincs, hogy mi vezeti Saúlt, azon túl, hogy megfeleljen az apjának, aki sosem fogadta el őt.

Ahogyan a legtöbb sportfilm, a Cassandro sem a sportágról szól, hanem az azt űző karakterről.

Williams filmjében mégsincs semmi a Rocky őrültségéből vagy a netflixes női pankrátorsorozat, a GLOW tragikomikus öniróniájából. A Cassandro szelíd és bátortalan, a főhős felkapaszkodása pedig gyors és viszonylag fájdalommentes.

A sporton túl látszólag az identitás a film másik fő fókusza, ennek ellenére egyik sem kerül igazán kibontásra, csak érintőlegesen találkozunk velük. Az identitás kérdése megjelenik nemi és kulturális szinten is. A párbeszéd félig spanyolul, félig angolul zajlik, jelezve ezzel az Amerikából emigrált mexikóiak hangsúlyos jelenlétét, erősítve azt a gyökértelenséget, ami Saúl személyes életében is megjelenik. Ez köszön vissza a főhős szintén pankrátor szeretőjével folytatott viszonyában. Gerardóval a férfi identitásának fel nem vállalása és a heteronormatív álca (család, gyerekek) miatt nem lehetnek együtt. Gael García Bernal és Raúl Castillo között egyébként elképesztő a kémia, közös jeleneteik csodásak lennének, ha a forgatókönyv nem kizárólag elsőkörös napi sorozatokba illő közhelyekből állna.

Gyengeségei ellenére azért vannak a filmnek jó pillanatai, melyek nagy része a ring mellett történik.

A Cassandro erős pontjait ugyanis a birkózást néző tömeg őrjöngése, az ott megjelenő szabadság és a gyűlölködő homofób szidalmak kettősége jelenti. Williams filmje azt pontosan körvonalazza, hogy mit jelentett Saúl számára nyíltan melegnek lenni egy olyan időszakban, amikor ebben a toxikus maszkulin sportágban a közönség nagyrésze lehurrogta és szembeköpte a meleg, identitásukat vállalni merő pankrátorokat. García Bernal minden porcikájában érzi ezt az egyszerre sebezhető és erős karaktert, nem csoda, hogy máris élete alakításaként tartják számon.

Ráadásul van valami üdítő ebben az őrületben, amit a lucha libre jelent a mexikói embereknek. Fontos áthidalnunk egyfajta kulturális szakadékot ahhoz, hogy megértsük: a maszkos-fecskés-csillogó jelmezes kamubirkózás nem a sportról szól, hanem a szabadságról és a nyers erőről, amit a szotyizó söröző nép nagy része csak a ring mellett ülve tud megélni.

A Cassandro az Amazon Prime streaming-szolgáltatón elérhető.

Incze Kata

Incze Kata 2018-ban végzett a kolozsvári Sapientia filmkészítés szakán, mester tanulmányait is ott folytatta. Jelenleg diplomafilmjét készíti, rendezőasszisztensként dolgozik és rendszeresen publikál a Filmtetten is. Szereti a hollywoodi reneszánszt, az amerikai független filmeket és mindent, amiben sokat beszélnek és mégis izgalmas.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!