Kritika

Fogságban – Fűző

Sisi legendája a Fűzőben darabokra hullik, Vicky Krieps azonban a romokon egy izgalmas, sokoldalú és könnyen azonosulható, mindennapi problémákkal küzdő nő alakját építi fel.

Erzsébet királyné láncdohányozik, heroinozik, keményen sportol, grimaszol, flegmázik és csak arra vágyik, hogy valaki végre kielégítse. Romy Schneider ilyeneket valahogy nem csinált a bő hatvan évvel ezelőtti, minden karácsonykor (és néha év közben is) kötelezően leadott sorozatban. Marie Kreutzer jócskán leporolja a Sisi körüli mítoszt: a Fűző (Corsage) kicsit polgárpukkasztó, kicsit anakronisztikus, miközben részleteiben meglepően hű a valós eseményekhez, és persze minden ízében emberi is.

A Fűző ötletét a főszereplő, Vicky Krieps vetette fel az osztrák rendezőnőnek, akivel egy 2016-os vígjátékban dolgozott együtt, Marie Kreutzer pedig dekonstruálta és igazán a sajátjává tette az életrajzi történetet. Biedermeier képeskönyv helyett valódi szerzői víziót teremtett, nem függetlenül napjaink női arisztokráciát szokatlan nézőpontból bemutató műveitől (Marie Antoinette, A kedvenc, Spencer), ám mindezen példáktól eltérő, egyedi hangvétellel. Nem annyira habos-babos, mint Coppola, nem annyira vad, mint Lanthimosz és nem is annyira depresszív, mint Larraín filmje – olykor lágy, olykor csípős.

Kreutzer Sisi kizárólagos – női – nézőpontját használja a történet során,

így felmerül az érvényesülése a férfivilágban (ami szükségszerűen egy önreflexív olvasatot is elindít egy női rendező filmjében, aki ráadásul először kapott meghívást a Cannes-i Filmfesztiválra). Fontosabb azonban Sisi fásult kiábrándultsága és rettegése a korától; a Fűző pimasz, melankolikus és szórakoztató fél-kosztümös film egy olyan alkotótól, aki osztrákként pontosan érti a közép-európaiság mibenlétét és a monarchia kereteit. A nyelvhasználat is ezt tükrözi: a filmben a német mellett angolul, franciául és magyarul is beszélnek, Vicky Krieps meglepően érhetően és gyakran szól magyarul a kislányához, Mária Valériához (ami szintén megfelel a valóságnak).

A történet időpontjában már negyvenéves „vénasszonyt”, a valóságban is végtelenül hiú uralkodófeleséget a környezete felől is sújtják az előítéletek, miközben saját magának is meg akar felelni. Korának celebjeként a tekintetek kereszttüzében él, a bulvárlapok olvasói éhesen várják az újabb pletykákat róla. A hervadó szépség frusztrációja az udvari etikett unalmával párosul: Sisi találomra polgárpukkasztja a családtagjait és az palota lakóit, hogy történjen már valami, ami kicsit is kizökkenti az évtizedes rutinból.

A film során azt követjük, ahogyan Erzsébet különböző lázadási kísérletekkel párhuzamosan próbálja megoldani e két problémáját.

A saját hiúsága és az udvari szabályok tartják fullasztó fogságban, erre utal a remek cím is. Edzi a testét, hogy tökéletes formában legyen, levágja a haját, illetve elájul, flörtöl, bejárja az európai rokonságot és ismeretséget, horgonyt tetováltat magára, szeretőt szerez a férjének, Ferenc Józsefnek. A történet számos meglepőnek ható részlete – például a tetoválás – a valóságból ered, Kreutzer történelmi hűséggel követi le a császárné utazásait is, melyek során még Andrássy Gyulával is találkozunk. Ez azonban nem az a film, nem az az idősík, ahol az állítólagos románc kivirágzik, Lengyel Tamás csupán egyetlen jelenetben ül vele egy asztalnál. Sisi pedig nemcsak tőle, hanem mástól is hiába várja a testi örömöket, noha egyre-másra merül fel a lehetősége és nézőként is egyre inkább drukkolunk azért, hogy végre összejöjjön valakivel (ami nem kicsit bizarr).  

A Fűző tehát a provokációig realista film, amely egy hús-vér figurát mutat be, aki feleség, családanya, barátnő, vakmerő, korát megelőző és szeretetre vágyó nő, és nem mellesleg a világ egyik leghíresebb személye. Kreutzer pont azzal provokál, hogy előveszi a történelemkönyvekben ritkán érintett életrajzi részleteket, miközben hozzákölti egy negyvenéves nő mindennapi tapasztalatait, érzelmi hullámvasútját és kisebb-nagyobb kalandjait. Sisi ezeket tette, amikor nem láttuk, illetve tette volna, ha tehette volna. A film csupán néhányszor lesz vállaltan szürreális, de ilyenkor is egy lelkiállapotot, Erzsébet vágyait vetíti ki, például amikor összemegy körülötte a szoba, illetve a befejezés szó szerint elrugaszkodott képein. Olyan messzire azonban nem mennek az alkotók, hogy Erzsébet elveszítse a méltóságát, a kudarcai idején is megőrzi a tartását és a szimpátiánkat is.

Egy további jellegzetességgel is eltávolít a Fűző a látottaktól:

egyszerre látjuk a valóságot és annak idézőjelbe tett, művi voltát. Kreutzer nem próbálja leplezni a helyszínek mai állapotát: a kastélyok hol omladoznak és alig van bennük berendezés, hol múzeumi funkciójukban csillognak-villognak. Mindkét véglet remek hangulatfestő tulajdonsággal bír, ahogyan a néhány, nem túlzóan sok anakronisztikus részlet is. Felhalmozott székek a folyosón, egy ottfelejtett felmosóvödör, bordó kordon a bejárat előtt, egy visszatérő popszám a filmzenében – a Fűző erőlködésmentesen hidalja át az évszázadokat, teszi maivá a saját csapdájába esett nő történetét.

Sisi legendája érthető módon nem hagyja nyugodni az alkotókat. Egy 2021-es róla szóló sorozatot a RTL Klubon is látni lehetett, ősszel pedig a Netflixen debütál A császárné, szintén sorozatformában. Bár a jelek szerint mindkét produkció merészebb és maibb akar lenni, mint a kosztümös filmektől megszokhattuk, a Fűző pikáns megoldásai mögött mélyen átgondolt tartalom is van; Kreutzer pontosan tudta, mit és hogyan szeretne elmesélni a főhőséről. Bár a film kissé túl epizodikus és egy idő után veszít az izgalmasságából (megértjük, mire megy ki a játék), mégis különleges csemege az egyre nagyobb szupersztárrá váló Vicky Krieps fanyar dacosságával – a színésznő joggal nyerte el az alakításáért az Un Certain Regard-szekció színészi díját Cannes-ban.

A filmről a cannes-i filmfesztiválon írtunk, további cikkeink itt. A Fűző október 20-tól látható a magyar mozikban.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com