Moziban

Családi körben – Ernelláék Farkaséknál

Hajdu Szabolcs ernellaek-farkaseknal-2

Hajdu Szabolcs ernellaek-farkaseknal-2Hajdu Szabolcs Karlovy Varyban Kristály Glóbusszal díjazott kamaradrámája, az Ernelláék Farkaséknál két család nem minden feszültségtől mentes együttlakásáról mesél.

Hajdu Szabolcs saját színdarabjából forgatott filmet – színpadi változatát a Maladype Színházban játszották, sőt hamarosan újra játszani fogják –, továbbra is színházi vonásokkal is bíró, de filmszerű filmet.

A hatszereplős kamaradráma két háromtagú család néhány közös napját meséli el, melynek során félreértések, régi sérelmek, sajnálat és egymásra találás követik egymást. Egyik éjszaka Farkas (Hajdu Szabolcs) sógornője, Ernella (Tankó Erika) bekopogtat Farkasékhoz – kezében bőrönd –, mellette családja – kezükben bőrönd –, hogy szeretnének megszállni náluk, pontosabban egy időre oda is költöznének, mert most jöttek haza Skóciából, ahol nem jártak szerencsével, és hazafelé még az autójuk is lerobbant.

Két család egy lakásban már magában is elegendő a történethez, és Hajdu nem is nyúl nagyobb térhez, több szereplőhöz. Végig egy térben maradunk, még ha egy-egy szereplő ki is megy, és van, hogy az ablakon kinéz Farkas, de a kamera nem lát már el vele együtt. Bármennyire banálisan hangzik is, színházszerűből filmszerűbb lett. A színház magától adódó stilizált jellege a film magától adódó valósághű jellegére cserélődött. A forgatókönyvből kihúztak több stilizált jelenetet, a helyszín az a lakás, melyre Hajdu a darab írása közben gondolt, a felnőttek által játszott gyerekszerepeket gyerekekre osztották, saját gyerekeikre.

„Ne tartsunk pajzsot magunk előtt” – interjú Hajdu Szabolccsal és az Ernelláék Farkaséknál más alkotóival

Ugyanakkor megmarad a jellegzetes, Hajdu más filmjeire is jellemző élénk vizualitás: a hangulatokra rímelő színek, szokatlan, mesei kellékek – itt a legfeltűnőbb elem a gyerekek játszotta előadáskor a felnőttekre adott maszkok. Filmi jellegzetesség még, hogy a nagy, de zegzugos térben játszanak a mélységélességgel, amikor csak lehet, kihasználják a párhuzamosan zajló események megmutatására. Például míg Eszter (Török-Illyés Orsolya) örömmel tessékeli be a bajba jutott rokonokat, Farkas az előtérben bosszankodik, hogy mi a francot keresnek ezek itt, ha azt mondták, hogy 10 évig be nem teszik a lábukat ebbe az országba?

Hajdu Szabolcs Ernelláék-Farkaséknál

A konfliktusokat az összezártság és a korábbi feszültségek okozzák. Farkasék társadalmi státusza általában magasabb, utaznak, fényképalbumukat irigykedve nézegetik a rokonok. Ernellának kisebbségi komplexusa van. Úgy gondolja, hogy ő, az idősebb taposta ki az utat húgának, Eszternek, mégis neki a rosszabb. Vetélkednek. Dicsekszenek, hogy kinek mit tud és mitől jobb a gyereke, csak emlékezetből idézve: Ernella: „Laura fantáziája páratlan”, Eszter: „a kisfiamnál jobban senki nem talál ki történeteket”, Ernella: „Lauránál sem”, Eszter: „Brúnónál sem”. A férfiak is kötözködnek egymással. Farkas, aki naplót ír az eseményekről, számon kéri Alberten az egy éve elhangzott dolgokat a kiköltözésről. Eltűnik egy pénzzel teli boríték. Farkasék ötéves kisfia, Brúnó (Hajdu Zsigmond) állandóan filmet akar nézni és egyébként, nem csak hogy hangosan beszél, mint sok gyerek, hanem ordít. Ernella férje Albert (Szabó Domonkos) egyáltalán nem tud normálisan beszélni a tízéves lányával, Laurával (Hajdu Lujza). És így tovább. Mindezt, a keserűbb vagy drámaibb jeleneteket, – mint szokta – rengeteg humorral fűszerezte a rendező-forgatókönyvíró.

Bár Hajdu saját családjából inspirálódott, minden családban fölmerülnek problémák, sok hasonló probléma, mint például a gyerek nevelése. Kinek mennyi szabadsága marad, ha a gyerekkel kell foglalkozni, egy térben létezni? Ha nem is gondoljuk, hogy az ő családjuk pontosan ilyen, sokat megmutatnak magukból, saját terüket. Hajdu ki is emeli interjúnkban, hogy meg kell nyílni a másik ember, a néző felé. Így tesznek. Látjuk zsúfolt, értelmiségi lakásukat, sok könyvvel, a Petőfi ’73 plakátjával, íróasztallal. Az amúgy is belakott környezetet életszerűen, a feszültség leképezéseként sokszor kézi kamerával veszik. A filmet készítő sok szem – 13 operatőrhallgató dolgozott a filmen – nem okoz inkoherenciát, él, mozog maga a kép is, ahogy pörögnek az események.

Ernellaek Farkaseknal

A történetvezetés folyékony, fordulatos, megfejtésre váró titkok és feloldásra váró feszültség váltogatják egymást.

Jóllehet, az alkotók kezét anyagi nehézségek kötötték meg, ez nem vált kárára az eredménynek, sőt. Költséghatékonyságból forgattak saját térben, saját gyerekekkel, saját családi fotókkal, kis stábbal, szinte családi körben. Mindez csak ad a filmhez, egy igazi tér és igazi kapcsolatok életszerűségét adja. Méltán érdemelte ki Hajdu Szabolcs a Karlovy Vary Filmfesztivál legrangosabb díját, a Kristály Glóbuszt, méghozzá két kategóriában is, a legjobb rendezésért és legjobb férfi főszereplőként.

Szatmári Zsófi

Szatmári Zsófia francia főszakot és film minort végzett az ELTE-n, majd francia irodalom mesterszakot a Sorbonne-on. Specializácója a szerzői film, érdekli pedig a film és az irodalom viszonya, a filmek kapcsán felmerülő nyelvi és fordítási kérdések. Az Interjú rovatot szerkeszti. [email protected]

Hirdetés

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés