Kritika

Álmodnak-e az űrembriók elektromos bárányokkal? – Csillagok határán

A Csillagok határán első hallásra ideális csemege a sci-fi rajongóknak: gondolatban és megvalósításban egyaránt merész, ambiciózus és kifejezetten provokatív film, ami ugyanakkor inkább az emberre és nem a technológiára teszi a hangsúlyt. De a vérszegény és rossz tálalás következtében a közönség inkább éhkoppon marad.

Az utóbbi években meglepően fellendült a filmesek érdeklődése a világűr felfedezéséről szóló sci-fik iránt. Dunát persze nem lehet velük rekeszteni, de akár éves lebontásban is találhatunk kiemelkedő példákat. Gravitáció, Csillagok között, A marsi, Az első ember, sőt idén ősszel még Brad Pitt is áttör a sztratoszférán az Ad Astrával. Ami viszont az űrutazáson meg a lehengerlő vizuális effekteken kívül összeköti ezeket a filmeket, az a főszereplők személyes drámája, akik extrém szituációkon belül próbálnak elsősorban életben, másodsorban embernek maradni. A túlélés, az emberi kitartás szelleme olyan erős ezekben a filmekben, hogy még a legreménytelenebb szituációk is megoldódnak, hiszen fajunk képes átlépni azokat a határokat, melyek átléphetetlennek bizonyulnak.

A Csillagok határán (eredeti és kevésbé összezavaróbb nevén High Life) látszólag ezt a sormintát követné, viszont a tapasztaltabb filmrajongóknak elég egy apró pillantást vetni a stáblistára, hogy tudják, ez nem így lesz. A rendezői székben ugyanis Claire Denis ül, aki az elmúlt három évtizedben a naturalisztikus és sokszor igencsak konfrontatív francia társadalmi drámák egyik legismertebb rendezőnője lett. A Szép munka és a 35 pohár rum alkotójától valószínűleg senki se várt ilyen látványosnak tűnő váltást, de Denis több mint egy évtizede dédelgette a projektet. Most is hű magához. A sci-fi ismert kellékei: az űrhajó, a végtelen, fagyos űr, a szkafanderek és zárt, steril terek számára csak egy újabb lehetőség, hogy az emberi természet milyenségéről elmélkedjen.

Mi tesz minket emberré? Ahogy élünk? Ahogy meghalunk? Ahogyan a társadalom elvárt normáihoz próbálunk illeszkedni?

Utóbbiak vajon hogy érvényesülnek egy zárt térben, mely ki van szakítva a Föld nevű bolygóról? Itt is lehet emberként élni, gyereket nemzeni, azt nevelni? Itt pedig persze bejön a szexualitás és a nemi szerepek dinamikája is, amit Denis szintén szeret keményen, nyersen, expliciten, néha egyenesen polgárpukkasztó módon ábrázolni. A kedves olvasó pedig jobb, ha felkészül, mert a Csillagok határán minden, csak nem közönségbarát.

A közeljövőben járunk egy űrhajón, ahol a személyzetet életfogytiglanra vagy halálra ítélt rabok teszik ki. Küldetésük a Naprendszerhez legközelebb lévő fekete lyuk feltérképezése, ami gyakorlatilag egy öngyilkos küldetés. De a földi társadalom szemében már úgyse kár értük, így legalább a tudomány és a fejlődés érdekében halnak meg. A hajó orvosa Dibs (Juliette Binoche) a rabokon kísérletezve próbál rájönni arra, hogy vajon szülhet és nevelhet-e gyereket az ember az űrben. A kísérletek alól egyedül a hallgatag és cölibátust fogadó Monte (Robert Pattinson) bújik ki, aki még társainál is titokzatosabb.

A Csillagok határán már a felütéssel sem könnyíti meg a néző dolgát, hiszen az első fél órában csak Montét látjuk, aki egymaga próbálja kordában tartani a hajót és nevel egy kisbabát. Ki ő, és ki ez a gyerek? Kinek a gyereke? Mi történhetett? Apró információmorzsák alapján próbáljuk összerakni a képet, de nemcsak a nonlineáris történetvezetés és a furcsa flashback szekvenciák fogják nehezíteni a befogadást, hanem a rendkívül lassú tempó is. Denis annyira nem híve a szájbarágásnak, hogy sokszor összezavarodtam, hogy tulajdonképpen mi és miért történik a vásznon.

De aztán gyanakodni kezdtem, hogy a zavarodottságom nem tudatos alkotói koncepció eredménye.

A Csillagok határán csupán addig működőképes, amíg a hangulatos, minimalista dizájn, a jól megcsinált (és csínján alkalmazott) effektek, valamint az erős színészi játék képes elfeledtetni a forgatókönyv és a rendezés komolyabb hiányosságait. A film annyira szűkmarkúan bánik az információkkal, hogy Montéról, társairól vagy akár Dibs doktornőről is alig tudunk meg valamit a két óra alatt. Rideg, távolságtartó a rendezés, sőt egyenesen elidegenítően kezeli karaktereit, amire még rá is tesz egy lapáttal a szándékosan darabos, szabálytalan ritmus. Mivel mégiscsak elítélt rabokról van szó, jól jönne bármilyen mentőöv, mely által szimpatikusnak vagy érdekesnek ítélhetnék meg őket, de ilyet Claire Denis egyszer se dob nekünk.

Óriási szerencse, hogy Pattinson és Binoche annyira tehetséges színészek, hogy még ezekbe a papírvékonyra megírt karakterekbe is képesek valami életet lehelni.

Nekik köszönhetően még a legszárazabb, legpocsékabb dialógusok is középszerűvé javulnak.

Denis ugyan bedob néhány sokkolónak szánt erőszak és szexuális töltetű szekvenciát, de ezek inkább öncélúnak, groteszknek vagy egyenesen nevetségesnek jönnek le. Nem akarok nagy reklámot csinálni neki, de van egy maszturbációs kamrában játszódó jelenet, ami annyira elnyújtott és bizarr, hogy majdnem az akut röhögőgörcs kerülgetett.

A történet felszínessége és a rendezői túlkapások nemcsak azért bosszantók, mert rengeteg gondolatébresztő témát hagy kiaknázatlanul a Csillagok határán. Hanem azért is, mert vannak benne emlékezetes, erős pillanatok, megragadó, sokszor kifejezetten szimbolikus képsorok, de az üresen csengő belső tartalom kioltja őket. A Csillagok határán egy kiváló non-hollywoodi, érett sci-fi lehetett volna, az a fajta, amire manapság nagy szüksége van a műfajnak. Így viszont csak egy zavaros, vontatott maszatolás, ami pocsékba vitt időt, pénzt, energiát és egy jó nevekkel teli stábot. Biztos lesz, akit majd beszippant, de ahhoz vastürelem és egyéni ízlésvilág kell.

Szabó Kristóf

Szabó Kristóf

Szabó Kristóf az ELTE bölcsészkarán végzett filmelmélet és filmtörténet szakirányon, jelenleg könyvtáros, 2016 óta tagja a Filmtekercsnek. Filmes ízlésvilága a kortárs hollywoodi blockbusterektől kezdve, az európai művészfilmeken át, egészen a Távol-Keletig terjed. Különösképpen az utóbbira, azon belül is a hongkongi és a dél-koreai filmre specializálódik.

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..