Moziban

Cukros kalendárium – Anyák napja

MD_20272.CR2

MD_20272.CR2

Garry Marshall ráállt a naptárlapozgatásra, a Valentin nap és a Szilveszter éjjel után itt az Anyák napja – akik az előzőket kedvelték, talán ezt is szeretni fogják, akinek viszont már a kalendárium többi napja is édeskés volt, most garantáltan cukormérgezést kap.

Hol van már az a Garry Marshall, aki olyan filmeket csinált, mint a Micsoda nő vagy egyik személyes kedvencem, a Krumplirózsa? Az Oltári nő és a Neveletlen hercegnő környékén a direktor elvesztette az arányérzékét, Valentin napon pedig még ennél több is odaveszett. 2003-ban Richard Curtis elkészítette az Igazából szerelem című, azóta már kultikus státuszba jutó romantikus komédiát, ami megágyazott a több szálon futó romkom futószalagnak, aminek Marshall az egyik legszorgalmasabb iparosa. Ezekkel a filmekkel alapvetően az a baj, hogy bár megannyi sztárt megmozgatnak és így egy igen széles piacra lőhetnek, semelyik karakternek nem adnak kellő teret, hogy kibonthassák a saját történetüket. Egy ilyen film sikeressége igazából azon múlik, hogy a forgatókönyvírók képesek-e kellően ügyes vonásokkal felrajzolni ezen a kis felületen is az egyes karakterek szerethetőségéhez szükséges vonásokat. Az Igazából szerelem ebben páratlan volt, követői nem tudtak felérni hozzá.

Marshallnak se megy ez igazán. Se a Valentin nap és a Szilveszter éjjel nem tudta megnyerni a nézőket, hősei inkább szkeccsek, mint valós alakok. Az Anyák napja – pont a szálak csökkentése miatt – esélyt ad ugyan némi mélységre, a végeredmény azonban mégsem tud erősebb lenni az előzményeknél.

302895_1024_anyak_napja__7_Sandy (Jennifer Aniston úgy játssza le Julia Robertset, hogy öröm nézni, még ebbe a semmi kis szerepben is képes színt vinni) akkor ismerkedik meg az özvegy Bradley-vel (Jason Sudeikis), amikor szembesül vele, hogy volt férje (Timothy Olyphant) újranősül. Jesse (Kate Hudson) saját anyjával (Margo Martindale) viaskodik, Miranda (Julia Robert) pedig elhagyott gyerekére talál rá megint. A csapat erős, a sztori viszont gyengécske. Anya Kochoff és a Szilveszter éjjelt is jegyző Tom Hines története az anyai szerep körül forog, és olyan kérdéseket vet fel, mint a feltétel nélküli elfogadás, az anyai szerep, ha az ember apaként nyeri meg, vagy hogy mennyiben határoz meg minket, hogy ki adott nekünk életet. Azt írom, vet fel, mert boncolgatásról szó nincs, a kérdések talán izgalmasak, de válaszként egyértelműen közhelyekkel felelnek meg a szerzők.

Még mielőtt hangosan rossz filmet kiáltanánk, érdemes tisztázni, hogy Mashall alkotása tisztes iparos munka. Könnyed szórakozás, talán pont a megfelelő anya-lánya program május első vasárnapjára. Időnként megmosolyogtató és biztosan szívmelengető is azoknak, akik szeretik az ilyen típusú filmeket. A filmkritikusnak azonban a valódi csemegét az intertextuális utalások adják, Marshall ugyanis keresztbe hivatkozza műveit: a végefőcímben kedvenc színésze, Hector Elizondo, aki eddig valamennyi filmjében felbukkant, már megint kommenttel szerepel, egy motorosrendőr szerepében feltűnik természetesen Larry Miller is és Julia Roberts jelenetei erősen reflektálnak a Micsoda nőre. Ezek adták a film sava-borsát nekem – a többi csak egy újabb lap volt a naptárban.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]