Fókuszban Moziban

De miért? – BÚÉK

2016 olasz sikerfilmje, a Teljesen idegenek Goda Krisztina által vezényelt magyar remake-jéhez a hangos tömeg határtalan cinizmussal áll hozzá, pedig a BÚÉK meglepően jó film lett.

A remake fogalma a filmmel együtt született meg. Egy régebbi, esetleg más nemzet alkotását gyakran dolgozzák fel újra a rendezők, gyakran igen eredményesen. Nem egy példa van rá, hogy egy remake felülmúlhatja az eredetit: A sebhelyesarcú Al Pacinóval a főszerepben vált legendássá, nem pedig az 1932-es változat Paul Munijával. A Frank Sinatra-féle A dicső tizenegynél sokkal szórakoztatóbb a 2001-es Ocean’s Eleven Tripla vagy semmi. A téglával Scorsese ugyan meg tudta ugrani a hongkongi Szigorúan piszkos ügyek mércéjét, más rendezők azonban sokszor nem ilyen szerencsések vagy tehetségesek. David Fincher A tetovált lánya sokkal kevésbé sikerült, mint a svéd változat, ahogy a 2012-es Az emlékmás is eltörpül az Arnold Schwarzenegger-féle verzió mellett. Nekünk, magyaroknak sem ismeretlen a remake-ek világa, a 2000-es évek környékén tömegesen érkeztek régi hazai klasszikusok modernizált feldolgozásai – például a Hyppolit, a Meseautó vagy az Egy szoknya egy nadrág – több-kevesebb kritikai- illetve közönségsikerrel.

2016 egyik legnagyobb durranása a Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti) című olasz film volt. Paolo Genovese munkája elképesztően jó érzékkel tapintott a baráti és romantikus kapcsolatok, valamint a telefonunkon keresztül élt életünk gyenge pontjaira. Mindezzel pedig azt üzente: a kapcsolataink a 21. században felszínesek, de talán nem is akarunk változtatni ezen. A Teljesen idegenek univerzális mondanivalója egész Európával, de még Amerikával is rezonált.

Így egy évre rá a spanyolok, idén pedig a franciák és a magyarok is elkészítették a saját verziójukat. Ezen kívül pedig Hollywood, illetve jó néhány egyéb európai ország is tervbe vette már a film feldolgozását.

Hogy mi a sikeres remake titka, nehéz megmondani. Érdemes csak iránymutatásként venni az eredetit vagy inkább pontról pontra kellene követni a korábbi, jól bevált formulát? A franciák inkább ez utóbbi elvet követték, így a Netflixen most elérhető egy kockáról kockára ugyanolyan, francia nyelvű Teljesen idegenek. Itthon azonban a Goda Krisztina vezényletével készült BÚÉK inkább a két megoldás között próbál lavírozni: az alapfelvetést megtartották, de eszközöltek rajta néhány változtatást. Először is egy random este helyett szilveszter éjszakájára helyezték a baráti társaság vacsorapartiját. Szerencsére azon kívül, hogy ezen az estén gyakrabban érkeznek üzenetek, hívások az ember telefonjára, nem marad funkciótlan a választott időpont: jó pár poén forrásává válik, ezek közül is a legismerősebb és legviccesebb a himnuszos jelenet.

A társaság felépítésén is változtattak kissé. A házigazda, Aliz (Szávai Viktória), aki az egész játékot kezdeményezi most az eredetivel ellentétben elvált. A férj helyét Kristóf (Mészáros Béla) tölti be, aki már évek óta reménytelenül szerelmes Alizba. A Szávai–Mészáros páros már Goda Krisztina sorozatában, a Csak színház is más semmiben is remekül működött, ez a BÚÉKban sincs másképp. Ezen kívül Aliz testvérévé tették a (aki nem látta az eredetit: spoiler!) később coming outoló tanárt, Dömét, akit a mindig szerethető Elek Ferenc alakít. A maradék két párt viszont szinte érintetlenül hagyták: a fiatalokat, Márkot és Fannit Lengyel Tamás és Törőcsik Franciska, a több éve házas Sacit és Gábort pedig Bata Éva, illetve Hevér Gábor alakítják. Egyedül a foglalkozásokat változtatták meg, így lett a taxis nőcsábászból a fotós Márk, Gáborból séf, az újonc Kristóf pedig nőgyógyász.

A BÚÉK legelismerésreméltóbb elemei a baráti társaságot alakító színészek, akik egytől egyig brillíroznak a szerepükben.

Olyan természetességgel formálják meg a karakterüket, hogy könnyen feledtetik a nézővel a film hibáit. Merthogy azok is akadnak. A franciák biztonsági játékát követve a Goda Krisztina–Divinyi Réka-féle BÚÉK ugyanis gyakran szolgaian másolja a Teljesen idegenek korábban már működő jeleneteit, poénjait, történetszálait. Gyakorlatilag nincs eredeti konfliktus – ha az Aliz után epekedő Kristóf a többiek mellett eltörpülő drámáját leszámítjuk –, ez pedig meglehetősen frusztrálttá teszi az eredeti filmet már ismerő nézőt, akinek a film nem tartogat különösebben meglepő fordulatokat.

Az olasz változat üzenetének egyetemes jellege miatt mindettől függetlenül a BÚÉK is könnyedén rezonálhat a magyar közönséggel. Legutóbbi filmje, a Veszettek bukása miatt érthető, ha Goda Krisztina nem igazán mert most kockáztatni, a BÚÉK azonban jobb sorsa érdemes. Szecsanov Martin képei meglehetősen szépek, a történet ismerős kamaradráma mivolta ellenére is képes feszültséget teremteni, a színészi játék pedig kiemelkedően jó. És bár a BÚÉK tényleg rendelkezik mindezen erényekkel, sőt valóban szórakoztató film, arra viszont képtelen voltam rájönni: mégis miért készült el?

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..