Moziban

Disney-kalandfilm – Viharlovagok

viharlovagok_3Mindaddig, amíg bírod a Disney hozzáállását a hősökhöz – azért hősök, mert csak, semmi lélektan meg háttér-duma –, ez egy nagyszerű történet olyan lovagokról, akik rohannak a viharba és csöppet sem törődnek vele, élnek-e vagy halnak.

Nekiindulni a biztos halálnak: vérmérséklettől függően ez vagy őrület, vagy önfeláldozás. Segítene, ha a film legalább egy icipicit megvilágítaná a döntések hátterét, ha a hősök legalább egy percet töprengenének, de a Disney kalandfilmje nem erről szól: megy bele fejjel a viharhullámokba.

Bernard Webber csónakparancsnok az amerikai parti őrség egyik legszebb akcióját hajtotta végre 1952-ben (erre utal az eredeti cím, a The Finest Hours): hurrikánerejű viharban, mesteri navigációval mentette meg a kettétört SS Pendleton tanker legénységét. Webber (Chris Pine) a Viharlovagokban fura keverék: egy semmi félelmet nem ismerő, szabálykövető robot és egy visszahúzódó, emberi kapcsolataiban félénk srác. (A különösen összeállított karakterek egyébként is jellemzők erre a filmre.) És a forgatókönyv egyáltalán nem foglalkozik azzal, vajon mi vezérli. A dilemmái rejtve maradnak. Félelmei is. Mintha nem is lennének. Rettentően mozikarakter, csöppet sem ember –  kontrasztot képez vele kedvese, Miriam (Holliday Grainger), egy pimasz figura, aki életet visz a kötelezően beszuszakolt, a fő történetet tekintve funkciótlan szerelmi szálba.

viharlovagok_1

Hogy a film élvezetes, arról a színészek is tehetnek: Chris Pine, Casey Affleck, Ben Foster, Eric Bana kihozzák a gyönge karakterekből, amit lehet. Főleg azonban a látvány felel a hatásért. A Viharlovagok felülmúlja látványvilágával az eddigi tengerivihar-filmeket; sem a Viharzóna (The Perfect Storm – George Clooney), sem a Hullámtörők (The Guardian – Kevin Costner), sem Wolfgang Petersen Poseidonja nem hatott ekkorának. A nagyon ügyes látványtervezés és a szemre hibátlan CGI eléri, hogy átérezhetővé váljon a hurrikán skálája; a mentőcsónak törpeként himbálózik az óriás tanker mellett, a tankert égig érő hullámok dobálják, így aztán az ember hősiessége (és ereje) még átélhetőbb – a látványnak narratív funkciója van, megteremti a hősiesség kereteit, ha már a figurák mélysége hiányzik, legalább a nehézségek érzékeltetésével.

Ezen kívül a történelmi díszletek is csodásak. Autók, házak, ruhák, használati tárgyak az amerikai tervezés klasszikus korszakából… csak éppen minden olyan tiszta, olyan hamis! Aranybarna fény lepi be az egészet – az első képkockáról leolvasható a film stílusa: ha ilyen művien nosztalgikus a képi világ, nem lesz különb a történet sem.

viharlovagok_2

Mivel az amerikai parti őrség a katonaság egyik haderőnemének számít, valójában ez a film katonai történet is. Félszívvel valóban próbálja is érzékeltetni a parancsnoklás néhány nehézségét, az önfeláldozás és a bajtársiasság szellemét – ennyiben sztenderd, ahogy a katonaság és Hollywood összefonódását elemző cikkünkben írtuk. Érdekes azonban, hogy főszereplője fejlődéstörténetével elhagyja a sztenderdet: Bernard akkor nő fel, akkor válik esetlen matrózból parancsnokká, amikor képes megtagadni egy hibás utasítást. És bár a filmek imádják a katonát, aki kitör a fegyelem béklyójából, az „abszolút etikátlan a katonai étosz szerint” – állítja a hadsereg.

És a film ezt a konfliktust sem magyarázza, a következményeit sem mutatja be (hadbíróság? kitüntetés? semmi?), épp ahogy a többi háttérelemet is következetesen elhanyagolja. Ez egy hőstörténet, ami megy fejjel a viharhullámokba. És roppant élvezhető, amúgy Disney-mód.

viharlovagok_4

És kénytelen vagyok eltöprengeni: miután a mozik forgatókönyvei fél évszázada egyre csak bonyolódnak lélektanilag, miután egyre divatosabb a konyhapszichológia és az utolsó fiktív akcióhős is könnyes lelki hátteret kap, talán joga van egy-egy valódi hősnek ahhoz, hogy ne elemezzük, csak csodáljuk.

[author_bio author=”havasmezoi”]

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Ráadás és a Tárca rovatot vezeti. [email protected]

Hirdetés

Hirdetés