Kritika

Verbinski TÚL-TOL-TA – Az egészség ellenszere

Címéhez méltóan pont egy órával hosszabb Az egészség ellenszere, mint amennyi egészséges lenne – Gore Verbinski terjengős, de nagyon látványos misztikus thrillerje az öncélúság áldozata lett.

A brókercég levelet kap Mr. Pembroke-tól (Harry Groener), aki ahelyett, hogy szabadságáról visszatérne New Yorkba, inkább a svájci szanatóriumban marad. A kétségbeesett vezetőség az ifjú titánt (Dane DeHaan) küldi érte. Úgy tűnik azonban, innen nem szokás hazatérni – a karambolozó Lockheart is hamarosan a páciensek között találja magát Dr. Volmer (Jason Isaac) óvó kezei között. A férfi megismerkedik az orvos nevelt lányával, Hannával (Mia Goth), és egyre furcsább információkat szerez a hely múltjáról is…

Egy unásig ismert történet akkor működhet jól újra és újra a vásznon, ha legalább formailag képes megújulni. Gore Verbinski pont ezt ígérte nekünk Az egészség ellenszerében. Nagyon jól is indult a mese, a direktorral korábban A magányos lovasban és A körben már kooperáló operatőr, Bojan Bazelli nyálcsorgatós képekkel keltette fel figyelmünket. A látvány annyira igéző, hogy az első másfél órában szinte fel sem tűnik, hogy közben a történet mennyire nem hordoz tartalmat.

Bazelli a geometriát költészetté magasztosítja,

és szinte képkockáról képkockára mond fel mindent, amit valaha a szimmetriáról tanult – egyszerűen lenyűgöző.

Eltelik azonban az a bizonyos első kilencven perc, és innen kezdve az ember minden jelenttől azt várja, most fog véget érni a történet. A szabadság útjaival már bizonyított Justin Haythe azonban beleszeret a saját hangjába, és ahelyett, hogy filmjének drámai véget adna – nem egyszer nyílt volna rá lehetősége, hogy feláldozva a kötelező hollywoodi happy endet kicsit felkavarja az állóvizet –, addig húzza a történetet, míg végképp elvesztjük iránta az érdeklődésünket.

A legkomolyabb gond a ritmussal van. Gyakorlatilag már az első félórában kiderül, mire is megy ki a játék – a kérdés csak az, realisztikus vagy mágikus befejezést választanak az alkotók –, ilyen lassú és szájbarágós információadagolásra azonban nem voltunk felkészülve. A nézőt totál gyengeelméjűnek tartva Hayte és Verbinski minden egyes bűnjelet, minden apró mozaikdarabkát vagy háromszor megmutat, hogy kellően a fejünkbe vésse, igen, igen, ez lesz, ami majd a fordulatot szolgáltatja. 146 percben azonban nincs a világon annyi puzzledarabka – legalábbis Verbinski szintjén –, amiből ne lehetne háromszor összerakni a megoldást.

Gore Verbinski kikerülve Johnny Depp bűvköréből – öt filmet csináltak együtt majdnem zsinórban –, új sztár után nézett – és meg is találta Dane DeHaan személyében. DeHaan nemcsak arcélében emlékeztet Leonardo DiCaprióra, úgy tűnik, filmválasztásaiban is követi elődjét. De ahogy a színész sem tudott felnőni a ma már Oscar-díjas sztárhoz, úgy Verbinski filmje sem vetekedhet Scorsese klasszikusával. Ha őszinték akarunk lenni,

olyan, mintha Az egészség ellenszere a Viharsziget és a Promenád a gyönyörbe találkozása lenne.

Alan Parker vígjátékában szintén egy önjelölt, nem minden hátsó szándéktól mentes gyógyító karmaiba ereszti mit sem sejtő szereplőit – s bár a rendező feltehetően közel sem szánta olyan fajsúlyosnak alkotását, mint Verbinski, a végeredmény mégis mélyebbre sikerült.

Az egészség ellenszere nem lennék meglepődve, ha az év legnagyobb kihagyott ziccere lenne. Ennyire csodálatosan komponált képeket ritkán látunk, és a lassú építkezés, a hátunkon módszeresen felkúszó rémület is jó taktika lehet egy valamire való thriller összerakására – 90 percben ez maga lehetett volna a csoda.

[author_bio author=”kataorsolya”]

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya