Kritika

Egyenruha, egyenszemélyiség – Barbie: Titkos ügynökök

Magyarországon divat eredetileg csak videóforgalmazásra szánt filmeket is bemutatni a mozikban: ezúttal a Barbie: Titkos ügynökök teszi próbára a jóízlésű mozilátogató türelmét – elégedett kislányokat és megerőszakolt pénztárcájú szülőket hagy maga után.

Barbie 28 évvel születése után, 1987-ben debütált a mozgókép világában, bemutatkozása egy két részes tévés különkiadás formájában történt. A Barbie and the Rockers: Out of this World megalapozta a máig tartó sikerszériát, melynek célja életre kelteni a Barbie filozófiát – lehetnél, ami csak szeretnél –, és elhitetni a kislányokkal, hogy belőlük is válhat rocksztár, élsportoló vagy világhírű balerina.  A nyolcvanas évek stílusában készült rajzfilmtől hosszú, több mint 30 filmen át vezető út vitt a ma divatos CGI csodákig – egyetlen dolog nem változott: az üzenet, ami (csakúgy, ahogy mindeddig maga a baba is volt) maga az individualista maszkot húzott komformizmus.

A mindeddig irreális alkatú Barbie – bár a LEGO mögött a mai napig a világ második legnépszerűbb játéka – az évek során folyamatosan – és teljes joggal – volt támadások célpontja. Január 28-ával azonban új korszak kezdődött a fejőstehenet gyártó Mattelnál: végre meghallgatásra találtak a bíráló hangok, és a cég bemutatta a legkülönfélébb alkatú, bőrtónusú, frizurájú Barbie babákat tartalmazó új kollekcióját. A lépés forradalmi, új irányokat mutató – és garantáltan új piacokat nyitó.

barbie

Miközben a Mattel – és vele együtt mi is – üdvözli a világ sokszínűségét, a legújabb Barbie film igencsak ellenébe megy a cég új filozófiájának. A Barbie: Titkos ügynökök ugyanis pont azt hiányolja, amit az új szériás babák magukénak tudhatnak: valódi személyiséget. A történet szerint Barbie és két barátnője keményen edző tornászlányok, akiket besoroz a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor egy akrobatikus tolvaj fenyegeti a világot. A három lányból pár óra alatt szuperkém lesz, és néhány kütyü és a mindent lebíró csapatmunka segítségével a csajszik hip-hop kézre kerítik a gonosztevőket.

Attól talán tekintsünk is el, hogy a legfiatalabb korosztályt megcélzó mese milyen bot egyszerűen szövi a történetet, mennyi klisét puffogtat el, és hányszor lép a teljes irrealitás talajára, beszéljünk inkább csak a sablonos karakterekről és a bántóan gagyi animációról. A sok sebből vérző film legnagyobb gondja, hogy mindenki tök egyforma benne, mintha valóban a futószalagról most legördült babákat látnák, akiket csak a színek különböztetnek meg egymástól. A babahatást fokozza a döcögős animáció is, ami csak a hajak terén próbál természetesebb képet festeni – valljuk be, nem sok sikerrel. Sokkal jobb eredménnyel keltette életre a kislányok rózsaszín álmát a Barbie franchise legutóbb idehaza bemutatott darabja, a Barbie, a rocksztár hercegnő, ami valamennyi fenti szempontból is jobban teljesített. Nem nagy titok miért: az utóbbi kifejezetten otthoni videózásra szánt alkotás, míg Barbie dalos kalandja szélesvászonra termett. Persze kérdés, érdekel-e ez bárkit az unatkozó szülőn (és a veszélyességi pótlékot követelő kritikuson) kívül? Feltehetően nem.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Jelenleg a Filmtekercs Vizuális Kultúráért Egyesület alelnökeként a Filmtekercs offline rendezvényeiért és partnerkapcsolataiért felel. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya