Kritika

Közel és mégis távol – Együtt az ég alatt

Együtt az ég alatt (Über uns das All)

Együtt az ég alatt (Über uns das All)Mihez kezd az ember, ha férje tragikus hirtelenséggel távozik az élők sorából? Mi történik, ha kiderül, az, akit életünk társának hittünk, valójában végig becsapott minket? Az elsőfilmes Jan Schomburg ezekre a kérdésekre keresi a választ. A feldolgozás és az esetleges újrakezdés nehézségeiről, álarcokról és őszinteségről, humorral és drámai komolysággal egyszerre beszélni: ez az Együtt az ég alatt.

Az angoltanár Martha (a hazájában elsősorban színpadi színészként ismert Sandra Hüller hiteles és kellően felkészült alakításában) látszólag teljesen harmonikus kapcsolatban él férjével, az orvosi diplomamunkáját író Paullal (a szintén színpadi színész, Felix Schmidt-Knopp első filmszerepe). A férfi kivételes lehetőséget kap: Franciaországban dolgozhat tovább, ahová feleségét is magával viheti hamarosan. Egy nappal távozása után azonban a nőt döbbenetes hírekről értesítik: férje öngyilkos lett Marseilles-ben. Ami viszont ennél is furcsább: nemsokára kiderül, hogy férje egyáltalán nem írt doktori disszertációt, és az orvosi egyetemről is évekkel korábban kibukott. Martha válaszok helyett egy újabb románcba botlik…

Schomburg filmje tobzódik a drámai szituációkban, mely egyaránt erőssége és hibája is az alkotásnak. A kiváló színészeknek köszönhetően Martha sorsa végig átélhető marad, azonban a történet olyan iramban pakolja egymásra a folyamatosan új és új konfliktust hozó szálakat, hogy elhalnak, hatás nélkül maradnak a korábbiak. Amint kezdenénk megérteni, feldolgozni és átérezni az egyik szituációt, a film nem hagy nyugtot nekünk, és máris egy teljesen új ponton, új dilemmánál találjuk magunkat. Éppen emiatt sokszor kidolgozatlannak, lezáratlannak is érezzük a konfliktusokat.

Együtt az ég alatt (Über uns das All)

Ami viszont mindenképp pozitívum, a színészi játék mellett, az ügyes karakter- és környezetrajz. A fiatal értelmiségi házaspár, illetve a történelemprofesszor (a kigyúrt, tetovált, nem éppen „jóarcú” Georg Friedrich külön dimenziót kölcsönöz a figurának) hitelesek maradnak, miként a film kérdésfelvetése is érdekfeszítő – vajon tudjuk, kivel osztjuk meg ágyunkat, és vajon mi mennyit osztunk meg magunkból másoknak? Az apróbb rendezői hibák (főként a már említett „kanyargások”) sajnos sokszor elveszik a kérdés súlyát, mely sokszor a „levegőben lóg” megoldatlanul. Ellenben további jó pont az ironikus humor nem mindent átitató, hanem mértékkel, de jól adagolt használata (ezt a mértéket sajnos manapság sokan nem ismerik).

Összességében, az Együtt az ég alatt egy jó ötleten alapuló, kiváló színészi munkával dolgozó dráma, melynek azonban egy alapos forgatókönyv-fejlesztés nem tett volna rosszat. Érezni rajta az elsőfilmes rendező-forgatókönyvíró „zöldfülűségét”, de minden ok megvan a bizakodásra: tehetséges színészgárdával, ügyesen összerakott drámával operálva Schomburg akár még igazi remekműveket is letehet az asztalra a közeljövőben.

 

Avatar

Rudolf Dániel

Nem is tudom mikorra vezethető vissza a film iránti érdeklődésem (értsd szenvedélyes rajongásom), talán valamikor ovis koromban történt először, hogy éles kritikusi szemmel elemeztem a Gumimacik aktuális epizódjait. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Jelenleg az ELTE bölcsészkarán tanulok filmtudomány mesterképzésen, korábban kommunikáció szakon végeztem a Kodolányi főiskolán, és időközben diákzsűriztem is pár filmfesztiválon.

Filmek: Elsősorban a filmtörténet és a klasszikusok érdekelnek, ezen belül bármi, Bergmantól a B-noirokig. „Emberi gyengeségemnek” a klasszikus Star Trek sorozat iránti rajongásomat tartom.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés