Kritika

Emberiség ellen fehérgallérral elkövetett bűncselekmények – A nagy dobás

the big short 3Az életünkre talán a legnagyobb hatást kifejtő történelmi eseményről készített játékfilmet a kortárs amerikai abszurd humor legnagyobb alakja, Adam McKay. Vajon tényleg már csak nevetni lehet az eseményeken? Vagy humorral válhat csak befogadhatóvá a pénzügyi válság?

Bár aktív figyelemmel követtem a világgazdasági folyamatokat a kétezres évtizedben is, azért a globális pénzügyi válság egyes részleteit nem igazán tudtam megérteni. Ezért megkérdeztem a közgazdász barátaimat, mégis mi történt, melyek voltak azok a folyamatok, amelyek elvezettek az amerikai pénzügyi piac összeomlásáig, a Lehman Brothers csődjéig, a Bank of America államosításáig. Legnagyobb megdöbbenésemre nem tudtak válaszolni. Ők sem értették.

Annak ellenére, hogy mennyi embert érintett a válság, meglepően kevés film dolgozta fel a témát. Az elsők egyike a Krízispont volt, amely azt az estét mutatta be, amikor – korábban elképzelhetetlen módon – összeomlott egy nagymúltú amerikai bankház. A történetek középpontjában az eseményekért felelős bankárok és azok beosztottjai jelentek meg, utóbbiak az áldozat szerepében. Nem konkrétan a válságról szól a Tőzsdecápák: A pénz nem alszik és A Wall Street farkasa, de persze az említett drámák létrejötte vagy sikere elképzelhetetlen lett volna a krízis nélkül. Az ember egyik főbűnét, a kapzsiságot és annak káros társadalmi-gazdasági hatásait ecsetelik, a címekben szereplő Wall Streetet (a Tőzsdecápák angol verzióban Wall Street) pedig az anyagi mohóság hazájaként és fellegváraként aposztrofálják.

„legegyszerűbben megfogalmazva: hiánypótló”

Mivel az emberről, mint gyarló lényről mesélnek, így az említett művek képesek túllépni a történelmi kereteken, és egyetemes mondandót közvetítenek (ezáltal kerülhetett be két rendezőlegenda, Oliver Stone és Martin Scorsese életművébe). Valójában a történelmi eseményeket eddig pusztán két dokumentumfilm dolgozta fel, a Michael Moore-féle Kapitalizmus: Szeretem! és az Oscar-díjjal is méltatott Bennfentesek. Előbbi egyértelműen magán hordozza karakteres direktorának baloldali-populista jellegzetességét, utóbbi objektívebb (ezáltal jobb is), mégis az egész jelenséget a kapitalizmus halotti énekeként értékeli, ami fölött ítéletet is hirdet: halált. Ez pedig még a válság globális hatásait figyelembe véve túlzó, de legalábbis túl merész állítás.

A téma filmográfiája – amelynek rövid felsorolása érthetően nem teljes, lásd.: Válság a Wall Streeten – A nagy dobással bővült idén, ami legegyszerűbben megfogalmazva: hiánypótló. Ez ugyanis az első nagyobb lélegzetvételű mozi, ami részletesen és a pénzügyi fogalmakat esetleg nem ismerő nézőket nem kímélve meséli el, mégis mi vezetett az Egyesült Államok gazdaságának összeomlásához. Kiindulási pontja a nyolcvanas évekre tevődik, amikor egy banki szakember rájön, hogy az addig pénzügyi konstrukcióként alacsony értékrendűnek tartott jelzáloghitelek összecsoportosítása kötvényként hihetetlen értékessé válik. A rendkívül népszerű pénzügyi terméken a bankházak dollármilliárdokat kerestek, azonban nyilvánvalóan egy idő után egyszerűen elfogy az országban a biztos keresetű, stabil egzisztenciájú hitelfelvevő. A bankok viszont képtelenek voltak lemondani a profitról, úgyhogy egyszerűen szemet hunytak a rossz adósok felett, belekeverték a rendszeresen törlesztők közé, kiszolgáltatottá tették a hitelminősítő intézeteket és az újságírókat, és folytatták a kötvények értékesítését. Egészen addig, amíg már a nem fizető hitelesek többségbe kerültek, bedöntve ezzel az egész rendszert.

the big short 2

Erről szól A nagy dobás. De hogy lehet ezt elmondani úgy, hogy ebből élvezhető játékfilm legyen? Nos, ebben rejlik a film és Adam McKay rendező zsenialitása. Az említettek egy részét például Margot Robbie – nem egy karakter, hanem a szőke színésznő maga – magyarázza el nekünk egy jacuzziban, miközben pezsgőt kortyolgat. Emlékeztek még, hogy A Wall Street farkasában hogyan magyarázta el Jordan Belfort, hogy milyen pénzügyi termékekkel kereskedett? Sehogy! A negyedik falat lebontva az arcunkba vágta, hogy nem mondja el, mert úgy sem érdekel senkit! (Az egészben pedig az a legszebb, hogy Margot Robbie bája konkrétan az egyik olyan eleme a Martin Scorsese mozijának, ami miatt tényleg elég lényegtelennek tűnt.)

Adam McKay minden eszközt bevet, hogy rávegye közönségét: értse meg végre az eseményeket. Az abszurd humor egyébként is a rendező specialitása – gondoljunk csak A híres: Ron Burgundy legendájára vagy a Pancser police-ra –, ebben ismét brillírozik, és a téma komolysága és komplexitása ellenére A nagy dobás hihetetlenül vicces film. Animációs elemekkel tartja fenn az érdeklődésünket, a zenében pedig váltakozik az abszurditás (felcsendül Az operaház fantomja) és a korszak megidézése (pl. Gorillaz – Feel Good Inc.). A szereplők pedig időnként narrálnak, magukról mesélnek, kiszólnak a nézőknek, tehát állandó a változatosság ebben a tekintetben is.

Persze ami miatt alapvetően mindenki felfigyelt a filmre, az a lehengerlő színészgárda. Brad Pitt, Ryan Gosling és Christian Bale egy filmben – ők napjaink legkeresettebb hollywoodi sztárjai, talán csak Leonardo diCaprio és Matthew McConaughey mérhető hozzájuk (hol is láttuk őket együtt?). Biztos vagyok benne, sokan miattuk nézik meg a filmet, és pont ezért végtelenül ironikusnak találom, hogy éppenséggel ők és a karaktereik annyira nem jók (leszámítva Bale-t). A Gosling által alakított Jared Vennettről semmit nem tudunk meg, és az egész történetben is teljesen súlytalan figura – bárki játszhatta volna. Brad Pitt pedig előhalászta néhány korábbi szerepének mozdulatait (nekem az Ocean’s Eleven karakterét juttatta elsősorban eszembe), és azokkal zsonglőrködött.

Film-The Big Short

Nem miattuk jó film A nagy dobás, de még csak nem is elsősorban a humora miatt. Hanem attól, hogy száraz témája ellenére képes kiváltani az emberből szorongást és izgalmat. Bár tudtam a történet végét, mégis aggódtam, hogy mi lesz a világgal, ha bekövetkezik a válság. Szorongás lett úrrá rajtam, mert azt éreztem, hogy a krízis majd kegyetlen vírusként mindenki életét megnyomorítja. Eközben pedig a film folyamatosan megdöbbentett, pedig pusztán csak annyit tett, hogy hitelesen bemutatta azokat az eseményeket, amelyek elvezettek a válságig (és amelyekről valójában aktív hírfogyasztóként eddig is tudtam).

Kiváló történelmi film tehát A nagy dobás. Nem tökéletes, megfelelő alapismeretek nélkül pedig valószínűleg minden próbálkozása ellenére is nehezen befogadható, de mint említettem: hiánypótló. Ilyen értelemben pedig óriási szükség volt rá, hiszen bár gyakorlatilag egy háborúhoz mérhető nagyságrendben nyomorította meg a válság az emberek életét, a tettesek mind a mai napig nem vonták felelősségre, részben pont azért, mert nem volt széleskörű társadalmi támogatottság a felelősök kézre kerítése érdekében. Az olyan mozgalmak, mint az Occupy Wall Street vagy a hazánkban is tapasztalható bankellenesség nem tekinthető ilyennek, hiszen mellé lő: célpontjuk az emberi kapzsiság volt, az pedig megfoghatatlan és kiirthatatlan. Végre itt egy játékfilm, amely bemutatja és megmutatja, kik a valódi bűnösök.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya