Kritika

Essetek bele! – Transz

transz1Ha valaki hozzám hasonlóan ódzkodott attól, hogy valaha is agyturkászhoz forduljon, mindenképpen hagyja ki Danny Boyle új filmjét. Ugyan a zavarodott főhős itt nem pszichológus/pszichiáter, hanem hipnotizőr segítségét kéri egy elfeledett emlék felkutatása miatt, a végeredmény több mint katasztrofális. Mármint neki; a nézőnek minden perc öröm.

Heist filmmel van dolgunk, azaz egy félresikerült, nem annyira legális melóból adódnak a bonyodalmak. De még milyen bonyodalmak: a lopásban résztvevő Simon (James McAvoy) az akció során gondol egyet, és elrejti társai elől a vágy tárgyát, egy Goya festményt. Egy igen hatásosra sikerült fejbevágást követően viszont gondjai támadnak, nevezetesen: nem emlékszik, hova is tette a műtárgyat. A főnök, Franck (Vincent Cassel) pedig nem tud mást tenni, mint egy hipnotizőrhöz (Rosario Dawson) küldeni zavart hősünket, hogy felkutassa azt a bizonyos emléket. Meg aztán mást is.

Emlék vagy illúzió? Valóság vagy képzelet? Az elmével való játék az első pillanatban berántja a nézőt, akinek persze nem árt gyanakodnia, hogy az, amit látunk, nem feltétlenül felel meg annak, ami történt. Danny Boyle csűrös-csavaros thrillerje (abból is az erotikusabb fajtából, de ezúttal meglepő módon indokolt a meztelenség) egy igazi észvesztő: akárcsak maga a hipnózis folyamata, a megtévesztéssel vezet rá az igazságra. Vagy valami olyasmire.

transz2Ugyan a hunyó kilétére relatíve egyszerű rájönni, a leleplezését követő fordulatok viszont már olyan szinten elrugaszkodnak a valóságtól, hogy nehéz komolyan venni a végjátékot. Ennek ellenére az odáig vezető út lebilincselő, a feszültség egy percre se lankad, hiszen a figurák között nehéz eligazodni. Mindegyiküket csak a saját érdekei vezérlik, a nyílt lapokkal való játék pedig fel se merül. A sok lopás, csalás, hazugság mellett csak Vincent Casselnek sikerül szimpatikussá tenni karakterét, az egyre hangsúlyosabbá váló irracionalitásban egyedül neki lehet drukkolni. Ettől még a film második fele mintha összeomlana a saját súlya alatt: az igazság már annyira valószínűtlen, hogy inkább kétségeket, mint döbbenetet vált ki.

Ahogy James McAvoy mondja a film elején (Ne hősködj!), úgy én se próbálom megváltani a Transz hibáit. Mindenki mást is arra bíztatok, hogy ne lovagoljon a logikátlanságokon; csak adjátok át magatokat a hatásnak, merüljetek el benne, és élvezzétek a moziban látottakat.

Ébredni, kételkedni ráértek utána.

Avatar

Polgári Lilla

Jelenleg elsős kommédiás mesterszakos hallgatóként az ELTE padjait koptatom. Két szenvedélyem van: a filmek és az írás, így e kettő kombinációjából indultam el az újságírói, de különösképpen a kritikusi pálya felé. Nem lehet elég korán kezdeni: családi beszámolók szerint 4 évesen a Schindler listáját néztem újra és újra, akkor még szerény (ám mai napig őrzött) VHS-gyűjteményünk egyikén. Ma már a sorozatok is jelentős szerepet töltenek be (izé, sok időt vesznek el); sok esetben vészesen függő lettem.

Filmek: vegyesen. Igyekszem bepótolni a klasszikusokat, bár ahogy haladok, kezdek rájönni, hogy arra egy élet is kevés. Legközelebb talán Tim Burton „korai” filmjei (a Nagy hallal bezárólag) állnak, valamint mindenféle kifordított mese (A herceg menyasszonya, Csillagpor, Leharcolt oroszlánok). A 3D-t nem szívelem, viszont általa a nagy vásznon tekinthetek meg filmeket, amik anno kimaradtak (Toy Story 1-2., Titanic, idén Jurassic Park). Mert minden moziban az igazi.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya