Fesztivál Fókuszban Moziban

Észt hét 2013: Észt nők egymás közt – Egy hölgy Párizsban

Egy hölgy PárizsbanJeanne Moreau-t a legtöbben talán a legendás Jules és Jimből ismerik, jóllehet az azóta eltelt mintegy ötven évben is számtalan filmet forgatott. Ilmar Raag filmje viszont egyértelműen bebizonyította, hogy az egyik legismertebb francia színésznő ma is ugyanolyan szenvedéllyel játszik, mint régen.

Az észt rendező, aki Az osztály című filmjével vívta ki magának a figyelmet, ezúttal más vizekre evezett. Az Észt Hét keretein belül megrendezett vetítésen Ilmar Raag személyesen is részt vett. A film előtti rövid beszédében elmondta, hogy az Egy hölgy Párizsban félig-meddig valóság alapú. Annyi mindenképpen igaz belőle, hogy amikor Párizsban tanult fiatalabb korában, hallott egy észt asszonyról, aki megpróbált öngyilkos lenni. Ekkor fordult meg a fejében, hogy kellene az idős hölgy mellé valaki, aki vigyáz rá, például az ő anyukája. Így az anyja Párizsba költözött, és két év múlva, amikor hazatért, olyan volt, mintha kicserélték volna. Hogy mi történt? – ez azóta sem derült ki. A film így egy verzió arra, ami történhetett. Elmondta azt is, hogy amikor a Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatták a filmet, az emberek nevettek, mintha vígjáték volna. Amikor azonban az észt közönségnek mutatták be, mindenki csöndben volt, mintha egy szomorú, drámai történetet néznének. Szóval, döntse el mindenki maga, hogy mi is a műfaja.

A sztori szerint amikor az észt Anne (Laine Mägi) idős anyja meghal, a nő kap egy ajánlatot Párizsban. A közvetítő irodában annyit mondanak, hogy egy beteg asszonyra kellene vigyáznia. Anne végül is meggyőzi magát, ami nem is olyan nehéz, hiszen a gyerekei kirepültek már, és alkoholista ex-férje miatt sem érné meg maradni. Már érkezésekor nyilvánvalóvá válik, hogy a szóban forgó hölgy, Frida (Jeanne Moreau) nem akarja, hogy ott legyen. Az is hamar kiderül, hogy Frida elkeseredettségében megpróbálta megölni magát, így arra is ügyelnie kell, hogy ez ne fordulhasson elő. Stéphane (Patrick Pineau) pedig, akinek köszönhetően Anne a munkát kapta – ellentétben azzal, amit a nő elképzelt – nem Frida fia, hanem a volt szeretője. Egy hollywoodi forgatókönyvíró ebből az alaphelyzetből valószínűleg egy sírós-nevetős filmet kanyarított volna, tele nagy drámával és látványos kibékülésekkel. Agnés Feuvre, Lise Macheboeuf és Ilmar Raag viszont nem engedtek a csábításnak, és nagyon is valószerűen vitték végig a történetet. Ettől egyfelől nagyon szerethetővé válik a film, hiszen tele van apró, finom rezdülésekkel és humorral, másfelől azonban marad egy kis hiányérzetünk. A vélt szerelmi szálból vagy az idős hölgy múltjának részleteiből jól esne megtudni még ezt-azt.

Egy hölgy Párizsban

Moreau mellett Laine Mägi is remekel. Egészen visszafogott eszközökkel formálja meg a nagyvárosba, a szerelem városába kerülő szerény észt asszony alakját. Lassan, fokozatosan nyílik meg. Lekerül az ormótlan kabát, ahogyan a fekete csizma is. Az új holmikkal azonban nem a változást érzékelteti a rendező, hiszen a színésznő arca mindent elmond. Éppen arra használja a fizikai változást, hogy ezt a fejlődést alátámassza.

Az utóbbi idők filmjeiből leginkább az Életrevalókra emlékeztet, bár egy kicsit azért elmarad mögötte. Ha még egy fokkal jobban bízott volna a történetben és a színészeiben, még tovább juthatott volna a rendező. Mindezzel együtt így sem rossz. Sőt. Akinek nem elsődleges, hogy a főhősök látványos kalandokba bonyolódjanak, mindenképpen üljön be rá.

Avatar

Maksai Kinga

A filmhez az irodalmon, a színházon és a művészettörténeten keresztül vezetett az utam. Ami a diplomákat illeti, az ELTE-n végeztem magyar, illetve filmelmélet és filmtörténet szakon, jelenleg pedig az SZFE televíziós műsorkészítő szakán készülök befejezni a tanulmányaimat. Mindig is imádtam moziba járni, maradandó mozis élményeim közé tartozik az Apollo 13, a Titanic és az első 3D-s film, amit Disneylandben láttam. Sokakkal ellentétben nem vetem meg a tévét és a DVD-t sem. Azt mondják, hogy ha sokat tudsz valamiről, akkor már nem vagy képes úgy élvezni a dolgot. Én még mindig felhőtlenül szórakozok egy sitcomon, ami ugye két dolgot jelenthet: vagy nem igaz rám a fenti állítás, vagy... Nem tartom magam sorozatfüggőnek, de a csajos és vicces változatokat szívesen nézem. A bennem élő feminista entellektüelt elnyomva imádom a Szex és New Yorkot, a Modern Family és a Bored to Death című sorozatokat pedig az utóbbi idők legjobbjainak tartom. Egy éve vagyok a tagja a Filmtekercs csapatának, jelenleg a fesztivál rovatot vezetem.

Filmek: Nem csak műfajok, hanem rendezők és színészek alapján is válogatok, így jöhet minden, amiben van egy kis Woody Allen, Tarantino, Alejandro Gonzalez Iñárritu, Mike Nichols, Philip Seymour Hoffman, Javier Bardem vagy Meryl Streep. Barátkozom az animékkel és Bollywooddal, de mellettük hű maradok régi kapcsolataimhoz is. Nehéz kiemelni filmeket, mert ez folyton változik, de most éppen: Diploma előtt, Madárfészek, 21 gramm, Annie Hall, Elveszett jelentés, A nagy Lebowski, Halálbiztos, Tükör, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Melankólia, Totoro, Ra One, Chungking Express.

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..