Kritika

Ez ám az arcátlanság! – Slender Man: Az ismeretlen rém

Egy arc nélküli rém, aki fiatalok lelkére vadászik… Slender Man figurája és az őt körülvevő vérfagyasztó legenda tökéletesen alkalmassá tenné a karaktert, hogy egy valódi horror főszereplője legyen. Vajon csak a gagyi szörnyfilmek táborát növeli a Slender Man: Az ismeretlen rém című játékfilm vagy valami ijesztő meglepetést is tartogat a nézőknek?

A lény először 2009-ben bukkant fel a horrortörténeteket gyűjtő Something Awful nevű internetes oldalon, Eric Knudsen (álnevén Victor Surge) teremtményeként. Slender Man (vagyis a karcsú ember) magas, vékony, arctalan, öltönyt visel és hátából csápok meredeznek. Valójában nem lehet igazán eldönteni, hogy Slender alakja gonosz-e vagy sem. A legtöbb vele kapcsolatos történetben ugyanis egy gyermekek lelkére vadászó szörnyszülött, de gyakran jelenik meg védelmezőként, őrangyalként is. Kiszámíthatatlansága és kiismerhetetlensége ruházza fel őt igazán félelmetes erővel, így hamar a netes közönség kedvence lett. Knudsen figurája viszont nemsokára rémisztő módon kelt önálló életre.

Slender Man rövid időn belül igazi mémmé vált az interneten, és modern népmeseként kezdett terjedni a fiatalok között. Újabb képek, rémtörténetek illetve videojátékok születtek, de olyanok is akadtak, akik ténylegesen látni vélték Slender Mant. Köztük két 12 éves amerikai kislány, akik 2014-ben végezni kívántak egyik barátnőjükkel. Bár az áldozatot 19 késszúrás érte, csodával határos módon túlélte a támadást. Az elkövetők saját bevallásuk szerint azért akarták megölni társukat, hogy ezzel Slender Man kedvében járjanak és megkíméljék családtagjaikat a rém bosszújától.

Az eset óriási port kavart és ráirányította a figyelmet a gyermekek kontroll nélküli internethasználatának következményeire

(vitathatatlan ugyanakkor, hogy mindkét elkövető súlyos mentális betegségben szenved). Maga Knudsen az eset után közleményben fejezte ki sajnálatát és együttérzését, de nem kívánt interjút adni a témában. A késelésről és az esemény hátteréről az HBO készített nyomasztó és sötét hangulatú dokumentumfilmet Slenderman – Az internet réme életre kel (Beware the Slenderman) címmel.

A Slender Man című horrorfilm ezt a sötét mitológiát igyekezett meglovagolni. Az egyik elkövető édesapja már a film első előzetese után felháborítónak nevezte, hogy a Sylvain White rendező vezette alkotók tovább népszerűsítik a tragikus késelést. A Slender Man viszont semmilyen módon nem reflektál a konkrét valós eseményre így „csupán” a lidérces rém további népszerűsítését lehet rajta ténylegesen számon kérni. Valamint azt, hogy egy rettenetesen rossz film…

A történet egy csapat tinilányról szól, akik egy baráti összejövetelen poénból megidézik Slender Man (Javier Botet) alakját. Innentől kezdve pedig egyenes az út, hogy a karcsú ember magával ragadja őket a sötétségbe.

A Slender Man igazi jutalomjáték lehetett volna az alkotóknak, hisz adott hozzá minden idők egyik legrémisztőbb szörnyszülöttje és az őt körülvevő legenda, amit a készítők képtelenek voltak hatásosan bemutatni. A bökkenő ott kezdődik, hogy a film főszereplői nem Slender Man elsődleges áldozatai. A bemutatott lányok már közel felnőttek, míg Slender fő célpontjai egyértelműen a gyermekek (hasonlóan Stephen King Az című művében és a belőle készült filmekben). A film ezenkívül sokkal izgalmasabb lehetett volna, ha nem állítja be egyértelműen ártó szándékúnak Slendert. Így a szereplőkben és a néző fejében is élhetett volna egy bizonytalanság arról, hogy mit is akarhat pontosan ez a szörnyeteg.

További probléma, hogy a főszereplő lányok játéka erőltetett és sokszor egyáltalán nem úgy viselkednek, ahogyan egy ijedt kamasz tenné. Érthető, hogy a horrorhangulat jegyében sötétség kell az ijesztő hangeffektekhez, de ha valaki megrémül, akkor első dolga az, hogy felkapcsolja villanyt a helyiségben, nem pedig az, hogy vakon botorkál világítás nélkül. A film ezenkívül túlzásba viszi a jump-scareket, melyek így teljesen kiszámíthatóak és nem okoznak semmilyen meglepetést. Már meglévő horrorfilmekre is túlságosan hasonlítani akar az alkotás, a rémálombeli képek olykor A kör-filmek olcsó koppintásai.

A legnagyobb baj viszont egyértelműen az, hogy a Slender Man sokszor elképesztően gagyi látványvilággal operál.

Hiába játssza a címszereplő lényt Javier Botet (aki születési rendellenessége miatt rendelkezik földöntúli testalkattal), ha a felvételekről ordít a vásári CGI. Talán mindennél többet elmond, hogy több ijesztőnek szánt jelenetnél hangos nevetés lett úrrá a mozi közönségén!

Mindezek ellenére a Slender Man rendelkezik néhány pozitív momentummal is, melyeket alaposabban kiaknázva egy sokkal hatásosabb horror születhetett volna. A film nagyon jól utal Slender Man születésének igazi hátterére, vagyis hogy egy internetes mémről van szó. A lény első megidézése is a világháló segítségével történik, és az infokommunikáció végig fontos szereppel bír a játékidő alatt.

Kifejezetten hangulatos az az erdős táj is, ahol Slender rémképe felbukkan.

A forgatókönyvíróknak ezenkívül volt bátorsága ahhoz, hogy a szokásos happy endinges befejezés helyett egy sokkal sötétebb és sejtelmesebb lezárást kerekítsenek a mozinak.

A felsorolt pozitívumok azonban kevesek ahhoz, hogy a Slender Man akárcsak egy nézhető horrorfilm legyen. Egy arc nélküli próbababa is rémisztőbben adja vissza Slender iszonyatát, mint ez a másfél órás szerencsétlenkedés. Ez a film maximum egy iszogatós baráti összejövetelen számíthat szórakoztatónak, ahol az emberek a sokadik ital után valami olcsó gagyira vágynak a közösen rendelt pizza mellé. Ha valakit komolyan foglalkoztat Slender Man karaktere, annak az HBO által készített dokumentumfilmet ajánlom. Ha pedig valaki egy valóban félelmetes mozit akar látni fiatal szereplőkkel, akkor a Verónica című spanyol horrorfilmet javaslom megtekintésre.

Eric Knudsen viszont biztos nem egy ilyen filmről álmodott akkor, amikor majd egy évtizede útjára engedte démoni szörnyetegét.

Gueth Ádám

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. A Károli Gáspár Református Egyetemen történelem szakon végzett. Jelenleg az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányos tanulója, főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a sci-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya