Kritika

Ez ám az arcátlanság! – Slender Man: Az ismeretlen rém

Egy arc nélküli rém, aki fiatalok lelkére vadászik… Slender Man figurája és az őt körülvevő vérfagyasztó legenda tökéletesen alkalmassá tenné a karaktert, hogy egy valódi horror főszereplője legyen. Vajon csak a gagyi szörnyfilmek táborát növeli a Slender Man: Az ismeretlen rém című játékfilm vagy valami ijesztő meglepetést is tartogat a nézőknek?

A lény először 2009-ben bukkant fel a horrortörténeteket gyűjtő Something Awful nevű internetes oldalon, Eric Knudsen (álnevén Victor Surge) teremtményeként. Slender Man (vagyis a karcsú ember) magas, vékony, arctalan, öltönyt visel és hátából csápok meredeznek. Valójában nem lehet igazán eldönteni, hogy Slender alakja gonosz-e vagy sem. A legtöbb vele kapcsolatos történetben ugyanis egy gyermekek lelkére vadászó szörnyszülött, de gyakran jelenik meg védelmezőként, őrangyalként is. Kiszámíthatatlansága és kiismerhetetlensége ruházza fel őt igazán félelmetes erővel, így hamar a netes közönség kedvence lett. Knudsen figurája viszont nemsokára rémisztő módon kelt önálló életre.

Slender Man rövid időn belül igazi mémmé vált az interneten, és modern népmeseként kezdett terjedni a fiatalok között. Újabb képek, rémtörténetek illetve videojátékok születtek, de olyanok is akadtak, akik ténylegesen látni vélték Slender Mant. Köztük két 12 éves amerikai kislány, akik 2014-ben végezni kívántak egyik barátnőjükkel. Bár az áldozatot 19 késszúrás érte, csodával határos módon túlélte a támadást. Az elkövetők saját bevallásuk szerint azért akarták megölni társukat, hogy ezzel Slender Man kedvében járjanak és megkíméljék családtagjaikat a rém bosszújától.

Az eset óriási port kavart és ráirányította a figyelmet a gyermekek kontroll nélküli internethasználatának következményeire

(vitathatatlan ugyanakkor, hogy mindkét elkövető súlyos mentális betegségben szenved). Maga Knudsen az eset után közleményben fejezte ki sajnálatát és együttérzését, de nem kívánt interjút adni a témában. A késelésről és az esemény hátteréről az HBO készített nyomasztó és sötét hangulatú dokumentumfilmet Slenderman – Az internet réme életre kel (Beware the Slenderman) címmel.

A Slender Man című horrorfilm ezt a sötét mitológiát igyekezett meglovagolni. Az egyik elkövető édesapja már a film első előzetese után felháborítónak nevezte, hogy a Sylvain White rendező vezette alkotók tovább népszerűsítik a tragikus késelést. A Slender Man viszont semmilyen módon nem reflektál a konkrét valós eseményre így „csupán” a lidérces rém további népszerűsítését lehet rajta ténylegesen számon kérni. Valamint azt, hogy egy rettenetesen rossz film…

A történet egy csapat tinilányról szól, akik egy baráti összejövetelen poénból megidézik Slender Man (Javier Botet) alakját. Innentől kezdve pedig egyenes az út, hogy a karcsú ember magával ragadja őket a sötétségbe.

A Slender Man igazi jutalomjáték lehetett volna az alkotóknak, hisz adott hozzá minden idők egyik legrémisztőbb szörnyszülöttje és az őt körülvevő legenda, amit a készítők képtelenek voltak hatásosan bemutatni. A bökkenő ott kezdődik, hogy a film főszereplői nem Slender Man elsődleges áldozatai. A bemutatott lányok már közel felnőttek, míg Slender fő célpontjai egyértelműen a gyermekek (hasonlóan Stephen King Az című művében és a belőle készült filmekben). A film ezenkívül sokkal izgalmasabb lehetett volna, ha nem állítja be egyértelműen ártó szándékúnak Slendert. Így a szereplőkben és a néző fejében is élhetett volna egy bizonytalanság arról, hogy mit is akarhat pontosan ez a szörnyeteg.

További probléma, hogy a főszereplő lányok játéka erőltetett és sokszor egyáltalán nem úgy viselkednek, ahogyan egy ijedt kamasz tenné. Érthető, hogy a horrorhangulat jegyében sötétség kell az ijesztő hangeffektekhez, de ha valaki megrémül, akkor első dolga az, hogy felkapcsolja villanyt a helyiségben, nem pedig az, hogy vakon botorkál világítás nélkül. A film ezenkívül túlzásba viszi a jump-scareket, melyek így teljesen kiszámíthatóak és nem okoznak semmilyen meglepetést. Már meglévő horrorfilmekre is túlságosan hasonlítani akar az alkotás, a rémálombeli képek olykor A kör-filmek olcsó koppintásai.

A legnagyobb baj viszont egyértelműen az, hogy a Slender Man sokszor elképesztően gagyi látványvilággal operál.

Hiába játssza a címszereplő lényt Javier Botet (aki születési rendellenessége miatt rendelkezik földöntúli testalkattal), ha a felvételekről ordít a vásári CGI. Talán mindennél többet elmond, hogy több ijesztőnek szánt jelenetnél hangos nevetés lett úrrá a mozi közönségén!

Mindezek ellenére a Slender Man rendelkezik néhány pozitív momentummal is, melyeket alaposabban kiaknázva egy sokkal hatásosabb horror születhetett volna. A film nagyon jól utal Slender Man születésének igazi hátterére, vagyis hogy egy internetes mémről van szó. A lény első megidézése is a világháló segítségével történik, és az infokommunikáció végig fontos szereppel bír a játékidő alatt.

Kifejezetten hangulatos az az erdős táj is, ahol Slender rémképe felbukkan.

A forgatókönyvíróknak ezenkívül volt bátorsága ahhoz, hogy a szokásos happy endinges befejezés helyett egy sokkal sötétebb és sejtelmesebb lezárást kerekítsenek a mozinak.

A felsorolt pozitívumok azonban kevesek ahhoz, hogy a Slender Man akárcsak egy nézhető horrorfilm legyen. Egy arc nélküli próbababa is rémisztőbben adja vissza Slender iszonyatát, mint ez a másfél órás szerencsétlenkedés. Ez a film maximum egy iszogatós baráti összejövetelen számíthat szórakoztatónak, ahol az emberek a sokadik ital után valami olcsó gagyira vágynak a közösen rendelt pizza mellé. Ha valakit komolyan foglalkoztat Slender Man karaktere, annak az HBO által készített dokumentumfilmet ajánlom. Ha pedig valaki egy valóban félelmetes mozit akar látni fiatal szereplőkkel, akkor a Verónica című spanyol horrorfilmet javaslom megtekintésre.

Eric Knudsen viszont biztos nem egy ilyen filmről álmodott akkor, amikor majd egy évtizede útjára engedte démoni szörnyetegét.

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. 2016-ban a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán szerzett mesterdiplomát. Később, 2020-ban az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányán szerzett BA oklevelet. Főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a science-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com