Felejteni vagy feldolgozni? – ez volna az új évszázadra aktualizált kérdése Ray Bradbury klasszikusának. A Fahrenheit 451 „új kiadása” Ramin Bahrani rendezésében, Michael B. Jordan főszereplésével beszél a modern ember magányról és kihívásairól. Az HBO új feldolgozása – ha nem is éri utol Francois Truffaut művét – méltó folytatója tud lenni Bradbury sci-fijének.
„A szabadság választás. A szavak veszélyes terrort teremtenek. A tűz egyenlővé tesz” – ilyen és ehhez hasonló jelszavak jellemzik a Bradbury által egyszer megálmodott, most pedig újra filmre vitt disztópiát, amely lózungok nyilvánvalóan nem állnak messze a hitleri „Arbeit macht Frei” jelszótól. De hogy mit jelentett a hatvanas években és mit most a szabadság, a terror vagy az egyenlőség? Ha innen nézzük, és ez csak egy opció a sok közül, igenis van értelme egy újabb adaptációnak, mert hogy a film készülete óta ez volt az egyik legnagyobb kérdés. Úgy tűnik, sikerült teljesíteni.
Ez az 1953-as, mára klasszikussá vált sci-fi önmagában is figyelemre méltó alkotás. A 451 Fahrenheit fokon lángra gyúló papír, mint a könyvek és az irodalom veszte, zsigeri kérdéseket indított meg akkor, és teszi azóta is. Francois Truffaut 1966-os, szintén klasszikussá vált adaptációja velencei premierjével a filmvilág részévé is tette a könyvet égető tűzőrök történetét. Az HBO 2018-as új feldolgozása, mondhatni, egérlyuk perspektívát kínál, Dosztojevszkijjel amolyan koprodukcióban.
A főszereplő Guy Montag, az ifjú és tehetséges tűzőr (Michael B. Jordan) egyszer elkezd kételkedni abban, hogy a szakmája képviselői soha nem oltották, hanem mindig csak őrizték a tüzet. Elkezd kételkedni mindenben, amiket hallott, amiket mondanak neki arról, miért is kell könyveket égetni. Főnöke és apát helyettesítő támasza, Beatty (Michael Shannon) az óvó és elnyomó hatalom embere. Egy mindenre elszánt könyvgyűjtő mártírhalála azonban elkezdi felnyitni Montag szemét, hogy végül Clarisse McClellan (Sofia Boutella) vezetésével egy titkos társaság kultúrmissziójában találja saját magát. Az Omnis már inkább a mai sci-fik ökoterrorista csoportjaihoz hasonlítható, akik maguk élnek száműzetésben egy jobb világ érdekében, és szállnak szembe ezért a törvénnyel is.
Néhány alapvető ponton tehát megváltozott az eredeti történet. Egy ilyen nagyon fontos például a magány megjelenése. Montagnak itt már nincsen felesége, a birodalom által vezérelt világban nem látunk már társas lényt, csak individuumokat, akik virtuálisan tartják a kapcsolatot. A megfelelően high-tech világ a mai ember minden kényelmét és félelmét is megjeleníti. Az óriás felhőkarcolók falán futó tévéadások itt már inkább élő Facebook Live közvetítésként hatnak repkedő kommentek és lájkok kíséretében. A mindent látó okos otthonok és érzelmi hullámainkat is értő módon követő mesterséges intelligencia kiszolgáló szemléletmódja csak egy ideig segít, a nem kívánt adatok gyűjtésével hamar kelti a nagy testvér mindent látó érzetét. A képek steril világát összhangba hozza a film a tartalommal. Az elégetendő könyvek az újabb és újabb ideológiák terjedését kívánja megelőzni – bizonygatja Beatty –, ezzel azonban a kapaszkodókat is elutasítja az emberektől.
A könyvekben terjesztett ideológiák eredményei a népirtások, a nyomor és a kizsákmányolás, a diktatúrák és mások. A legjobb hát elégetni őket.
A könyvek ordas eszméi nélkül megvalósított világnézeti semlegességet és a hamis egyenlőséget ígérő világgal szemben az Omnis kétségtelenül kényelmetlenebb, de szabadabb, az igazsággal szembenézni képes világa bontakozik ki, ami a szeretetet és az elfogadást, a múlt értékeiből való építkezést tartja alappillérének. Mindezt nemcsak a szereplők viselkedése, hanem filmnyelvi elemek is alátámasztják. A városból az Omnis felé haladva egyre inkább világos lesz, ahogy a folytonos egyedüllétet is a közösség váltja fel. Montagot egy véletlenül elkapott, mégis nagy hatást gyakorló regény vitte a fény felé. Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból című műve az egyéni és a fennálló világrend ellentétének filozófiateremtő alkotása, ami jelentősen megelőzte korát. Feljegyzések a föld alól az eredeti és angolra fordított címe egyaránt, ami pedig – látva az Omnis működését – új értelmet nyer.
Az emberi magány és az egyre önmagába gyűrűző politikai korrektségnél kevés aktuálisabb téma van a 21. század elején. Ahogy egy szűk évvel ezelőtti eset mutatja: továbbra sem tudunk megegyezni, hogy a dolgokat eltörölni vagy feldolgozni kellene inkább. A könyv égetése az előbbiben segít. Szeretettel és egymás tiszteletben tartásával még van remény az utóbbira.
A film idehaza május 20-tól látható az HBO GO-n, a szinkronizált verziót pedig május 27-én este vetíti az majd az HBO.