Kritika

Fájdalomcsillapítás – A tartótiszt

Jelenet A tartótiszt című filmből

„Csak fájdalomcsillapítás zajlik, nem pedig beavatkozó műtét” – mondja a film vége felé Balás Béla, kaposvári megyéspüspök az őt klerikális reakció közben megfigyelő ügynök tartótisztjének szemébe, s milyen igaza van. Kár, hogy a jelenséget bemutató film, A tartótiszt sem jut sokkal messzebbre.

Ritka pillanatok egyikeként magyar dokumentumfilmet lehet látni a moziban. Azt mondják, ez az első alkalom, hogy nem egy ügynök, hanem egy tartótiszt áll a nyilvánosság elé, és mondja el gondolatait munkájáról, ami magában foglalja az egész múlt rendszert is.

Az egypártrendszer kollektív társadalmi feldolgozásának mindig is komoly akadálya volt az ügynökkérdés. A 2002-ben robbant D-209 ügy óta nagyjából állandóan vannak bizonyos kérdések. Hogy lehet-e, volt-e, van-e erkölcsi tartása a barátait besúgónak, hogy kit mi kényszerített, kényszerített-e bármi az ügynöki jelentésekre, hogy van-e önként és zsarolva jelentő ügynök, különbséget lehet-e, kell-e tenni közöttük. Égve vártuk az ügynöki jelentések titkosításának feloldását, akikben a diktatúra működtetőit véltük látni. Nyilvánosságra hozataluk pillanatában pedig valahogy úgy éreztünk, ahogy a Galaxis útikalauz stopposoknak szereplői, amikor megtudták, mi az élet értelme. Hát 42.

Azóta az ügynökök mögött álló tartótisztekre vagyunk kíváncsiak, akik valóban elhivatottságból, a diktatúra építőiként szerettek volna tevékenykedni, egyben tartani a rendszert. Ilyen tag volt ennek a filmnek a főszereplője is, akinek neve tapintatosan elhallgattatik (nevezzük mondjuk Ferencnek!), de akiről sokkal több, nevénél fontosabb információt tudunk meg. A nyugdíjazott Ferencnek a titkosszolgálati munka egyszerű, mint a bot, és a társadalom 90 %-ában felmerült erkölcsi aggályoknak a szele sem érinti meg. Amikor azzal szembesítik, hogy ezzel esetleg emberek, családok élete siklott ki, csak annyit mondott: „a cél szentesíti az eszközt”. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ifjú tagjának, aki önként jelentkezett a kubai válság rendezésére, annak ez valószínűleg nem jelent problémát. Mint ahogy az sem csoda, hogy hamarosan munkát kapott a Belügyminisztériumban, ahol az egyházi személyek megfigyeltetése lett a szakterülete.

Ferenc, aki egyszer pap akart lenni, de aztán „csalódott a papokban”, mint oly sokan mondják ezt, megfigyeltjeivel ellentétben nem a konfliktuskezelés vagy a megbocsátás útját választotta, hanem a vallási közösségek írmagjának felszámolása mellett tette le a voksát. Saját és a kiszolgált nomenklatúra értékrendszerében – mintegy zárt rendszerben – ez teljesen természetes, nem is érthető a számára, hogy ebben mi nem érthető. Két külön világ.

Jelenet A tartótiszt című filmből
Jelenet A tartótiszt című filmből

A film hangsúlyosabb és érthetően kínosabb fele a megfigyeltekkel történő szembesítés. Vincze József, péri plébános, Reisz Péter Pál, az esztergomi ferences gimnázium egykori igazgatója és Balás Béla, közismertebb nevén Beton atya, egykori bajóti káplán, ma kaposvári püspök; valaha megfigyeltek voltak, ma már szabadon mondhatták el véleményüket. Mondanom sem kell, hogy Ferenc, aki a film elején még a magabiztosság ledöntött szobra volt, a szembesítések során picit máshogy gondolkodott. Ilyen találkozásokra eddig – és valószínűleg ezután – nem nagyon volt példa. Csak tudnám, hogy ment bele ebbe az egész filmes ötletbe…

A „hogyan lett volna jobb” tartalmú beszélgetések valóban csillapíthatják a fájdalmat, de valódi műtéti beavatkozást nem eredményeznek. A nézőtéren érezhető ellenérzés tapintható volt, de a főszereplő által megjelenített értékrendszer csak olaj volt a tűzre, a vele való viaskodás 30 év múltán szélmalomharcnak tűnhet. A mai egyház mai problémái csak részben gyökereznek a múlt rendszerben, bár kétségtelenül még azt, a legnagyobb rúgást szenvedi ma is leginkább. Műtétre van szükség, de mi már a fájdalomcsillapításnak is örülünk.


Helyreigazítás: A tartótiszt című dokumentumfilmről írt kritikánkban eredetileg helytelenül írtuk, hogy „a film forgalmazását senki nem vállalta”. Ezzel ellentétben a valóság az, hogy a rendező saját produkciós cége, a  Filmira Bt. egyben a film forgalmazója is, tehát a rendező nem is keresett meg forgalmazás céljából egyetlen céget sem. Az okozott kellemetlenségekért minden olvasónktól és az alkotóktól is elnézést kérünk.

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Szólj hozzá!

Click here to post a comment

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

FM ‘tekercs Podcast

 

Hirdetés

Hirdetés

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..