Kritika

Visszatértek, de minek? – Feláldozh4tók

2014-ben debütált az akkor trilógiává bővülő Feláldozhatók-sorozat 3. felvonása, ami csalódást keltően teljesített mind a pénztáraknál, mind a rajongók körében. Sylvester Stallone viszont ígéretet tett, hogy a 4. résszel ki fogják köszörülni a csorbát. Kicsit több, mint 9 évvel később megszületett a Feláldozh4tók, visszatért a legendás zsoldoscsapat, de bár ne tették volna.

A Feláldozhatók alapötlete egyszerű, de nagyszerű: mi lenne, ha a ’80-as, ’90-es évek ikonikus akciófilmjeinek sztárjai, akiknek fénykorukban eszük ágában se lett volna közösködni egymással, karrierjük alkonyán összeállnának egy csapattá? Közösen, egy utolsó küldetés keretében búcsúztatják el azt a meghatározó műfajt és korszakot, ami naggyá tette őket és ezzel együtt hakniznának egy jót rajongóik kedvéért. Ők a feláldozható hősök (színészek), akik már úgysem számítanak, és pont ezért szégyentelenül, még egyszer utoljára megmutathatják, milyen fából faragták őket.

Papíron remek elgondolás Dave Callaham forgatókönyvíró (Godzilla, Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája) ötlete, amiben Sylvester Stallone látott fantáziát és rendezte meg az első filmet 2010-ben, ami leginkább egy korrekt Statham-Stallone buddy movie volt. Viszont teljesített olyan jól, hogy elkészülhessen az igazi Expendables-kaland Simon West rendezésében. A folytatás végre tömve volt olyan nagyöregekkel, mint Lundgren, Li, Schwarzenegger, Willis, Van Damme vagy Norris, akik nem csak cameóztak, hanem

csapatszinten irtották az ellent, ezzel elhozva minden akciófilm-rajongó nedves álmát.

Sajnos az ezt követő 3. rész már több szempontból bukott projekt lett, nem csak a fiatalabb közönséget megcélozni kívánó vértelenség és a premier előtti hetekben történt szivárgás miatt, ami jelentősen visszavetette a mozis bevételeket. Patrick Hughes mozija egy lustán megírt, szörnyű számítógépes effektekkel és felejthető akciókkal tömött, identitászavaros fércmű lett, amin még az újonnan berángatott Wesley Snipes, Antonio Banderas, Harrison Ford és Mel Gibson se tudott sokat menteni. Itt már erősen kiütközött, hogy nem feltétlenül érdemes egy újabb részt erőltetni, de természetesen már akkor belengetették a 4. részt. Ez egy durván 10 éves fejlesztési pokolban ragadt, aminek most csodálhatjuk meg a végeredményét.

felaldozh4tok-dolph-lundgren-50-cent

Történetről nehéz beszélni, mivel az inkább csak egy keret, amiben prezentálhatják, hogy ezúttal milyen neveket sikerült szerződtetni. Ezúttal Megan Fox, 50 Cent, Tony Jaa és Andy Garcia érkezett újoncként, akiknek az Iko Uwais alakította főgenyát kell megállítaniuk, hogy az nehogy kirobbantsa a III. világháborút. Viszont nem ők, nem is Stallone, hanem a Jason Statham alakította Lee Christmas áll a 4. rész középpontjában, akit egy balul elsült akció után kizárnak a csapatból, viszont nem nyalogatja sokáig a sebeit, hanem magányos farkasként társai segítségére siet.

Napestig lehetne sorolni, hogy miért páratlanul elbaltázott förmedvény a Feláldozh4tók,

de ami a legszembetűnőbb, hogy teljesen lelketlen és jellegtelen. A még 10 éve frissnek és őszintének ható „idézzük meg a ’80-as éveket” alapkoncepciót mára a modern filmes és sorozatos trendek, élükön a Stranger Thingsszel, teljesen kiárusították és minden bőrt lehúztak róla. A 4. rész ahelyett, hogy előállt volna egy radikálisan más koncepcióval (mint például a Creed), szembesítette volna hőseit a modern kor elvárásaival (pl. Skyfall) vagy csak foggal-körömmel ragaszkodott volna a régi szép időkhöz (pl. Top Gun: Maverick), inkább úgy döntött, nem gondol semmiről semmit. Az egész leginkább egy újkori Zs-kategóriás Bruce Willis- vagy Steven Seagal-akciófilmre emlékeztet, amit minél olcsóbban forgattak le olyan arcokkal, akiket még sikerült visszacsábítani ehhez a kollektív égéshez.

A régi idők akciófilmjeinek egyik legnagyobb báját, a valódi helyszíneken, valódi színészek által előadott valódi akciókat sem érdemes itt keresni.

Hiába készült állítólag 100 milliós költségvetésből a Feláldozh4tók, az a pénz tuti nem az effektekre ment, azok ugyanis még az idén közröhejjé vált Flash: A Villám trükkjeit is alulmúlják. Minden torkolattűz, robbanás, vérfröccsenés és repülős jelenet olyan, mintha valami amatőr VFX-csapat lelkes garázsprojektjének a végeredményét csodálnánk, de lehet, az még jobban is festene. Ráadásul a cselekmény több mint fele egy unalmas kis tankerhajón játszódik, amivel az alkotók biztos tök jól spóroltak a helyszíneken, viszont a szetting nem feszült vagy izgalmas, csak émelyítően klausztrofób és hányingerkeltően ronda a rengeteg zöld háttérrel.

felaldozh4tok-megan-fox-andy-garcia

A rajongók örömére visszajött a durvulás és a 18-as karika is, ami igazából annyit jelent, hogy pár morbid kegyetlenkedés mellé beillesztették a CGI vérfröccsenéseket, amik úgy néznek ki, mintha Painttel animálták volna őket. Zenei téren a korábbi epizódokért felelő Brian Tyler (Halálos iramban-filmek) nem tért vissza, helyére a francia Guillaume Roussel lépett, aki az előző részek kellemesen patrióta dallamait egy jellegtelen, unalmas kakofóniára cserélte, amiben a csapat védjegyévé vált témáját is felesleges keresni. Továbbá hiába erősítik a stábot olyan harcművészek, mint a thai Tony Jaa (Ong-Bak), az indonéz Iko Uwais (A rajtaütés) vagy éppen Jason Statham, semmi nem látszik a mesterségükből. A vérunalmas és ezerszer látott harci koreográfiákat borzasztóan szűk közelikből vették fel és lehetetlenül ritmustalanra vágták, így téve teljesen követhetetlenné és élvezhetetlenné minden csörtét.

Viszont ami a legszomorúbb, hogy a bajtársiasság témája és érzete is teljesen hiányzik a filmből, a szerethető karakterekkel együtt.

Jason Statham természetes lazasága és sármja ad egyfajta hangulatot a jeleneteinek és főszereplőként talán Christmas funkcionál a legjobban, de sajnos mindenki más jobb esetben felejthető, rosszabban pedig halál idegesítő. Egyértelműen a legszánalmasabb felhozatal a sorozatból: az új arcok vagy tök ismeretlenek vagy alulhasználtak, az öreg motorosok pedig teljes önparódia módban vannak. Randy Couture még mindig a fülén viccelődik, Megan Foxról egy pillanatra sem lehet elhinni, hogy CIA ügynök, Iko Uwais iszonyatosan gyenge főgonosz, Stallone pedig azt a kevés jelenetét is teljes érdektelenséggel nyomja végig.

Ismét bebizonyosodott, hogy nagy akarásnak nyögés a vége. Hiába tervezték egy új trilógia nyitódarabjának Scott Waugh filmjét, a Feláldozh4tók inkább koporsóba tette ezt a valaha szebb napokat látott szériát. A nagy visszatérés egyértelműen a sorozat mélypontja: ronda, humortalan, unalmas és mellőz bármi fajta bájt, stílust, de még a nosztalgiázáshoz is kevés. Ritka az ilyen, de ezt a rajongók is inkább messzire kerüljék el.

A Feláldozh4tók szeptember 21-től látható a mozikban.

Sztepanov Márkó

Sztepanov Márkó a METU képalkotás szakán diplomázott 2023-ban, jelenleg televíziós műsorkészítő mesterképzést végez. Javíthatatlan mozifüggő, filmkészítéssel foglalkozik és filmrendezői ambíciókkal is rendelkezik. Mindenevő, de a horror és az akció műfajok a gyengéi és bármikor megvédi Michael Bay renoméját.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com