Kritika

Felkavar a szél

Az ideológiai filmekre a Patyomkin páncélos óta jellemző bizonyos szűklátókörűség: az „egyik oldal” bemutatása a legtöbbször kárára válik a „másik oldalnak”, és így az igazságnak magának. Ken Loach filmje sem mentes e hibától, a Felkavar szél azonban hibáival együtt nemes mű.

Ken Loach sosem kompromisszumairól volt híres. Témáit a szarvuknál szereti megragadni, és esze ágában sincs a tárgyán felülemelkedő, elfogulatlan művészt játszani. A rendező mélyen elkötelezett bizonyos társadalmi kérdések (és az őket hagyományosan felkaroló politikai baloldal) iránt: tehát filmjei is ideologikusak és botrányt jelentenek számos ellenzőjük szemében.

A Felkavar a szél már témája okán is erős indulatokat gerjesztett volna angol és ír nézőiben, de amilyen módon az 1920-as ír függetlenségi harcokat és az utánuk következő politikai megoldásokat bemutatja, az olaj volt a tűzre. A szigetet századok óta megszállva tartó angolok és a rendre ismétlődő ír felkelések szabadságharcosai közül az előbbi oldalt egyetlen színnel festi a rendező: szénfeketével. Az angolok ölnek, kegyetlenkednek, értetlenek és vérszomjasak, jellemző mozdulatuk a lövés, jellemző hangnemük a parancs, jellemző helyük a kínzókamra és a tömlöc. Ami a filmet megmenti a történelmietlenségtől, az a másik oldal bemutatása: az írek színe korántsem a hófehér, inkább a szürke minden árnyalata.

A főszereplő két testvér (a remek, és újabban megérdemelten felkapott Cillian Murphy, valamint Padraic Delaney) két külön temperamentum, két eltérő személyiség: a film elején egyikük már szabadságharcos (más olvasatban: terrorista), másikuk viszont Londonba készül medikusnak. Az angol kegyetlenség azonban egyesíti őket – egy darabig.

A film nagy erénye az, ahogyan a köznapi ember lehetőségeit és gondolkodását bemutatja egy összetett történelmi helyzetben. Nagyon sok olyan film létezik, melyben generálisok döntenek országok sorsáról lepedőnyi térképek felett, és nagyon kevés, ahol a történelmet a maga kétségbeesésig elbizonytalanító összetettségével a valódi szereplők, a kisemberek szemszögéből látjuk. A generálisok, elnökök, régi és mai héroszok többnyire megingás nélkül járják hősi útjukat – de mit kezdjen az egyszeri forradalmár, amikor azt látja, hogy vezetői megalkudtak az ellenséggel?

A testvérdrámának is pompás alkotás ezen a ponton teszi fel a legkényesebb kérdést, és kalapemelés jár Ken Loachnak, amiért nem akar szánkba rágni semmilyen választ rá: a magunk történelméből is ismerős dilemma a küzdelem vagy kompromisszum között feszül. Szabadságharcos romantika vagy józan megegyezés? Melyik vajon a helyes – az érzelmi vagy a reálpolitika? És bűnös-e, aki az utóbbit választja, józan-e, aki az előbbit?

Cannes ismerten elfogult a politikus művek iránt – emlékszünk még a Fahrenheit 9/11 dicstelen győzelmére –, ezúttal azonban jól választotta ki elfogultságának tárgyát: a 2006-os Arany Pálmát megérdemelten nyerte el a Felkavar a szél. Egy zavaros időszaknak legalább egyik helyszínét, egy szabadságharc egyik oldalát hűen mutatja be, reális érzékkel a história valósága iránt, idealizálás nélkül. Hogy a másik oldal, az „elnyomóké”, már korántsem ilyen árnyalt, az dühítő lehet ugyan a mai angolok számára, de a néző végül is nem veszít vele sokat. A Felkavar a szél címéhez méltóan felkavaró alkotás, de annál is több: okos.


Felkavar a szél (The Wind That Shakes the Barley)
német-olasz-spanyol-francia-ír-angol történelmi dráma, 2006 (127 perc)

rendező: Ken Loach
forgatókönyvíró: Paul Laverty
operatőr: Barry Ackroyd

szereplők:
Cillian Murphy
Padraic Delaney
Liam Cunningham
Gerard Kearney
William Ruane
Orla Fitzgerald

IMDb-átlag: 7,7
http://www.thewindthatshakesthebarley.co.uk/

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya