Kritika

Félni és halni hagyni – A kém, aki dobott engem

Kate McKinnon és Mila Kunis filmje, A kém, aki dobott engem egyszerre akar kémfilmparódia, road movie és buddy film lenni, miközben végre megtöri a manapság jellemző női remake-trendet, és egy eredeti, nőknek szóló sztorit mesél el.

A Kate McKinnon – aki világhírűvé tette a Yozsefváros című dalt – és Mila Kunis főszereplésével készült filmben ez utóbbi működik a legjobban, ugyanis nagyrészt tipikusan női problémákat tematizál, illetve csinál belőlük poént: Audrey-val például SMS-ben szakított a pasija, Morgannek pedig a farkáról küld képeket a tag, akivel előző este ismerkedett meg. Olyan sztereotípiákat is érint A kém, aki dobott engem, mint például, hogy egy nőnemű főnök csak elférfiasodva lehet hiteles – erre Gillian Anderson CIA-s vezető karakterével cáfolnak rá –, vagy hogy a lányoknak nem ajánlatos idegenekkel furgonok közelében tartózkodni, mert elrabolják őket – az ebből kialakuló félelmet viszont kicsit sem enyhítik, inkább ráerősítenek egy jól ütemezett geggel. A Morgant alakító Kate McKinnon – aki az amerikai Saturday Night Live egyik legviccesebb imprókirálynője – felelt A kém, aki dobott engem leghumorosabb jeleneteiért, ahol legtöbbször jól megfértek egymás mellett a feminista és az altesti poénok is.

Azonban sajnos a kelleténél gyakrabban esett meg, hogy Susanna Fogel első nagyjátékfilmjében nem ültek eléggé a viccek, a film – amelynek már a címe is egy Roger Moore-os Bond-részre utal – műfaja, tehát a kémfilmparódia pedig nem elég markáns. Az orosz bérgyilkos-tornászlányon (Ivanna Sakhno) kívül – aki a jellegzetesen túltolt, túlmisztifikált James Bond-gonoszokra emlékeztet – és egy-két gyengébb kiszóláson kívül semmi sem idézte meg a legendás 007-es filmeket.

A kém, aki dobott engem tehát nem ugorja meg a Kingsman: A titkos szolgálat által magasra tett mércét, ami az angol titkosügynök alakjának kifigurázását illeti.

A kémkedés és a műfaj megszokott toposzai – mint az árulás, kettősügynökök, politikai konspirációk – sem kellően hangsúlyosak, így a fókusz átbillen a buddy film zsánerére.

A buddy film két, személyiségben merőben különböző, általában azonos nemű barát kalandjait meséli el. Legjellemzőbb alműfaja a buddy cop film (mint például a Rendes fickók), de a kilencvenes években a Thelma és Louise megalapozta a női buddy és road movie hibiridjét – ez utóbbi trendbe igyekszik bekapcsolódni A kém, aki dobott engem is. A női barátságot ünneplő és hibátlanul reprezentáló jelenetek azonban sokszor megakasztják az akciójelenetek amúgy pörgős ritmusát. Ráadásul ezekkel kifejezetten nem finomkodnak:

számos remek fegyverropogástól hangos jelenetet, vért, kitört nyakat és autósüldözést láthatunk rendszerint viccesen kifordítva magából.

Az egész Európán átívelő történet szükségtelenül sok országon keresztül rángatja végig a véletlenül nemzetközi kémhistóriába keveredett lányokat. Ettől függetlenül a film eleget tesz a road movie zsánerének nemcsak azáltal, hogy a szereplőket folyamatosan mozgásban tartja, hanem annak fényében is, hogy Morgan, a munkanélküli színész és Audrey, a céltalan bolti eladó rájönnek egy nagyon fontos dologra önmagukkal kapcsolatban: innentől fogva kémek akarnak lenni.

Persze ezen elhatározásukat a felesleges szerelmi szál férfi tagja és egyben MI6-es ügynök, Sebastian (Sam Heughan) olyan abszurdnak tartja, miképpen a nézők azt, hogy a lányok a száműzetésben élő Edward Snowdentől kérnek hackelési tanácsokat. Egyébként a kötelezően fellángoló kapcsolat Audrey és Sebastian között kicsivel érthetőbb, mint a lány viszonya a címszereplő kémmel: Mila Kunis és Justin Theroux között, akik papíron ugyan mint két vonzó személy abszolút összeillenének, a vásznon semmi kémia nincs.

A színésznő A kém, aki dobott engemben egyébként viszonylag egyhangúan játszik, főleg a harsány Kate McKinnonhoz képest.

De a film legnagyobb sztárja számunkra mégis Budapest, fővárosunk ugyanis a Suszter, szabó, baka, kém és A kém után ismét egy nemzetközi espionage-nak szolgált háttérül nemcsak önmagát, hanem számos más európai nagyvárost (mint például Prága vagy Párizs) is alakítva.

A kém, aki dobott engem történetét (David Isersonnal közösen) író és rendező Susanna Fogel tehát beleesett a jellemző elsőfilmes hibába, miszerint egy nem túl erős történetet akar elmesélni, miközben túl sok műfajt érintene, s így elvesznek a film jól működő elemei úgy, mint a humor vagy az akció. Női rendezőként nem tett hozzá semmit különösebben A kém, aki dobott engem stílusához, ha csak nem számítjuk a női tekintet humorosnak szánt megjelenítésére tett kísérletet, mikor is premier plánban láthatunk egy herezacskót. Ettől függetlenül (vagy épp ezért – ízlés dolga) érdemes egyszer megnézni a legjobb barátnőknek, hiszen A kém, aki dobott engem felemeli és egyben kifigurázza azt a különleges és gyakran meghökkentően mély köteléket, amely két lány között köttetik.

Rakita Vivien

Rakita Vivien

Rakita Vivien az ELTE Bölcsészkarán végzett film szakon. Kedvence a midcult, illetve a történelmi és gengszterfilmek, valamint sorozatok széles skálája. 2017 óta tagja a Filmtekercs csapatának.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya