Kritika

Férfitrauma – Bikanyak

Nehéz a Bikanyakról anélkül beszélni, hogy az ember a spoilerezés megbocsáthatatlan bűnébe esne. Legyen elég annyi, hogy Michael R. Roskam lassan csordogáló Oscar-jelölt filmje sosem látott és merőben felkavaró vizekre evez – de még így sem tudja igazán felkelteni az érdeklődésünket.

Adott egy hústorony marhatenyésztő, Jacky (Matthias Schoenaerts), aki a flamand és vallon határon egyensúlyozva illegális hormonokkal kereskedik. Amikor meggyilkolnak egy a hormonmaffia után nyomozó zsarut, Jacky is a rendőrök látókörébe kerül. Ekkor hirtelen felbukkan a férfi gyerekkori barátja (Jeroen Perceval), előkerül régi szerelme (Jeanne Dandoy), és szép lassan kidőlnek a csontvázak is a szekrényből: a három embert egy olyan  tragédia köti össze, amiről mindannyian szeretnének elfelejtkezni – de amiről egyikük sem tud.

Az alaphelyzet eszméletlenül érdekes, a marhahormon-kereskedelem egészen extrém téma, sőt, amikor lassan rájövünk, hogy Jacky is tolt némi anyagot, a dolog még izgalmasabbá válik – kár hogy az eddig csupán rövidfilmeken edzett, a forgatókönyvet is jegyző Michael R. Roskam nem képes kiaknázni a dologban rejlő lehetőséget. A film több mint kétórás játékidejével próbára teszi türelmünket, különösen a férfiakét, akik kivételesen nehezebben bírkóznak meg a film sokkjaival. Bár csak egy 16-os karika van a filmen, kétségkívül eléggé megviseli nézőit – volt is, aki kiment az előadásról.

Kár ezért a filmért, mert sok potenciál van benne. Egy jó alapötlet, Nicolas Karakatsanis-nak köszönhető remek képek, fojtogató légkör és egy-két kifejezetten emlékezetes karakter. Jeroen Perceval például teljesen hiteles Diederik szerepében, kár hogy nem ő a főszereplő. A főhős Jacky Vanmarsenille figurájával ugyanis elég nehéz őszintén azonosulni, a film vége felé kifejezetten ellenszenvessé is kezd válni agresszív és már-már pszichotikus kitöréseivel. Jacky állat maga is, olyan, amilyeneket nevel – de egy ilyen állattal nem szívesen vállalunk közösséget. A szerep kedvéért több kilónyi izmot magára szedő Matthias Schoenaerts tisztességesen ellátja a rárótt feladatot – a gond csak az, hogy az igencsak hálátlan.

Bikanyak (Rundskop / Bullhead)
színes, feliratos, belga krimi, 124 perc, 2011 (16)

rendező: Michael R. Roskam
forgatókönyvíró: Michael R. Roskam
zeneszerző: Raf Keunen
operatőr: Nicolas Karakatsanis
producer: Bart Van Langendonck
vágó: Alain Dessauvage

szereplők:
Matthias Schoenaerts (Jacky Vanmarsenille)
Frank Lammers (Sam Raymond)
Jeanne Dandoy (Lucia Schepers)
Jeroen Perceval (Diederik Maes)
Barbara Sarafian (Eva Forrestier)
Tibo Vandenborre (Antony De Greef)
Kris Cuppens (Jean Vanmarsenille)
Philippe Grand’Henry (David Filippini)
David Murgia (a fiatal Bruno Schepers)

IMDb

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya