Kritika

Az exploitation gyümölcse – Furiosa: Történet a Mad Maxből

furiosa-anya-taylor-joy

Max hiányzik, de a Hadivas kigördül. A Furiosa: Történet a Mad Maxből eredettörténetként művészi, előzményfilmként kreatív, akciófilmként pedig őrzi George Miller zsenijét. Tempója nem éri utol A harag útját, de azért még mindig halálos.

1979-ben történt, hogy a Sebesség istenét halálba üldözte egy Max Rockatansky nevű országúti rendfenntartó egy, a káosz elszabadulásával fenyegető világban. 2024-re viszont a jól ismert emberi civilizáció már végérvényesen összeomlott, egy Furiosa nevű kislányt pedig sivatagi haramiák rabolnak el a Zöld Helyről, az utolsó – épp ezért titokban tartott – kertből, ahol még megmaradtak a gyümölcsfák. George Miller 45 év alatt öt akciófilmet készített Mad Max poszt-apokaliptikusnak tűnő, de mégis folyamatosan fejlődő univerzumáról. Olajválság, atomháború, klímakatasztrófa, az ukrán-orosz és az izraeli forrópontok lángolva terjedő háborúi. A sivatagi világkép gyakorta az aktuális kollektív félelmeket tükrözte vissza a vászonról,

a Furiosa: Történet a Mad Maxből azonban olyan szájízt hagy maga után, amit mindig is éreztem a rendező filmjein, csak sosem kérdeztem rá a fűszerére.

A 79 éves George Miller viszont ötödik mozijában most egyértelműen kinyilvánítja: az emberiségnek eredendő hajlama van az önpusztításra, ezért háborúk mindig is voltak és lesznek, az összeomlástól pedig nem rettegni kell, hanem egyszerűen berendezkedni rá.

Furiosa

George Miller kezdetben poszt-apokaliptikus mozikat készített az ozploitation erőszakos, tabutörő, kegyetlen modorában, de a Mad Max filmek idővel egyre inkább fantasy formát öltöttek. Gondoljunk csak Az igazság csarnokán innen és túl Cserevárosára vagy Holnap-Nap-Országba tartó gyerekcsapatára. Épp ezért kulcsszó a berendezkedés. Az ausztrál rendező már nem egy lehetséges katasztrófa rettenetével és a túlélés fájdalmával igyekszik óvatosságra inteni a közönséget, hanem a krómozott gépszörnyekkel és torzszülött féléltűekkel teli fantáziavilágával arra tanít,

miképpen találjunk otthonra egy olyan emberi civilizációban, amit mindig is kizsákmányolás, hatalmi versengés, bosszúállás fog jellemezni.

A Furiosa tehát eltérő úton jár A harag útjához képest, egy kiváló tervező- és szervezőképességgel megáldott, idős művész nagyívű üzenetét igyekszik közvetíteni.

De miben is más a Furiosa az utolérhetetlen elődhöz viszonyítva? Először is Mad Maxnek nyoma sincs. Az új film a címszereplő imperátor eredettörténetét kínálja, de A harag útja előzményfilmjeként is működik. A felütés a még kislány Furiosa (Alyla Browne) elrablásával nyit, aki fogolyként egy nomád hadúr, a valamiért doktori címmel is rendelkező Dementus (Chris Hemsworth) kiskedvencévé válik egészéltűsége és származása miatt, hiszen ismeri az utat a Zöld Helyre. Dementus és harcosai azonban felborítják a Fellegvár, Gázváros és Skulófarm közti gazdasági együttműködést, és egy üzleti tárgyalást követően a némaságba burkolódzó hősnő Halhatlan Joe tulajdonába kerül. A despoták közti sodródás azonban csak úgy érhet véget, ha Furiosa megacélozza testét-lelkét, és megragadja a Hadivas kormányát.

Furiosa

Megváltozott az új film szerkezete is. A harag útja tulajdonképpen egy kétórás autósüldözést kínált Fellegvárból az ingovánnyá vált Zöld Hely felé, majd vissza: nyaktörő tempó közepette árnyalódtak a karakterek, kavarodtak a motivációk és fogalmazódott meg a mondanivaló. Az akciódramaturgia szempontjából pedig egy felpüffedt lábfej villanásnyi látványának is nélkülözhetetlen jelentősége volt. A Furiosa története ezzel szemben mintegy húsz évet ölel fel. Óriási meglepetés, hogy Anya Taylor-Joy felbukkanásáig, azaz Furiosa fiatal felnőttkorba léptéig majd’ háromnegyed órát kell várni.

George Miller az operákhoz illő ambíciók okán felvonásokra tagolja filmjét, ami értelemszerűen megtöri a Furiosa ritmusát.

A tempó változékony: a karakterív megalapozásánál és a drámai fordulatok esetében lelassul, az akciójeleneteknél felpörög. A rendező ráadásul úgyis megcsavarja a hagyományos zsánerfilmes cselekményépítést, hogy a leglátványosabb, hagyománynak számító akciójelenet, a 78 napon át forgatott kamionostrom a film közepén helyezkedik el, míg a finálé Furiosa és Dementus párbaja helyett tulajdonképpen kettejük verbális és mentális csörtéjéből áll. Sőt, George Miller azt is megmeri lépni, hogy a karakterformáló drámai események (egy-egy szeretett fél halála, egy végtag leszakítása) megtörténte előtt kiváló stílusérzékkel elvágja a jelenetet, esetleg kihagyással él, sőt egy teljes pusztai háborút elintéz egy gyorsmontázzsal.

Nagyon izgalmas, hogy a Furiosában a sivatag új arcát mutatja. Az országúti harcosban sivár, kietlen, élhetetlen vidék volt, A harag útjában egy emberi kiszolgáltatottságot felerősítő, végtelen sík, amin ugyan gőzerővel lehetett száguldozni, mégis számos akadályt (óriási sziklatömbök, mocsarak és homokviharok) rejtett magában.

A Furiosa esetében azonban nem egyszer az autós vagy motoros üldözések stratégiáját befolyásoló búvóhelyként funkcionál a sivatag.

Az ötödik film feszült nyitányához például nagyszerűen illeszkedik az a homokbuckás terület, ahol a címszereplő anyja hol szem elől téveszti, hol megpillantja kislányát, az emberrabló tolvajok pedig mindig hallják, de nem feltétlenül látják az őket kétségbeesetten hajszoló amazont. De egy gépjármű keltette alkalmi porfelhő is komoly zavart tud kelteni az üldözők viselkedésében. Megint máskor épp a sziklameredélyekkel tűzdelt vidék válik karakterformáló tereppé, amennyiben az emelkedőre való felkaptatás kifejezheti Furiosa és Dementus elszántságát, illetve megszállottságát.

Furiosa

A nyugdíjaskorú George Miller tehát továbbra is képes leckét adni a szuperhősfilmeknek vagy a Halálos iramban szériának. Az akciódramaturgia kidolgozottsága jottányit sem változott. A Furiosa egyes esetekben lélegzetelállító víziókat kínál, mint amikor Fellegvár vallási megszállott hadfiai öngyilkos ugrásokkal és csörlő kampók segítségével vernek vissza egy elbizakodott ostromot. Más akciójelenetek Gázváros belső zavargásairól vagy Skulófarm bányatelepszerű viszonyairól tudósítanak.

Akciószekvenciák terén azonban a példaértékű csúcsot a képről képre megtervezett, dramaturgiájában akár önálló rövidfilmként is működőképes kamionostrom képviseli.

A mortizánok támadásai közepette feltérképezhetjük egy buzogánnyal felvértezett Hadivas fegyverarzenálját, megismerhetjük a durrpálcás harcosok és a bummbotos sofőr összeszokott haditaktikáját, és szoríthatunk egy gnóm hadfiú vágyott hadba lépéséért. Miller még mindig képes újat húzni a száguldó ostromok terén: a fehérre mázolt testű katonák például most védekezni kénytelenek, ráadásul légitámadásokat is vissza kell verniük. Az egész üldözésjelenetben mégis az a karakterdinamika a legszebb, ahogy az eltérő motivációjú Furiosa és a sofőr Prétoriánus Jack (Tom Burke) kénytelen-kelletlen egymásra hangolódnak, és a csata végére meglátnak egymásban valami valódit.

Egy-egy népszerű, hollywoodi franchise esetében manapság divatos lépés eredettörténettel (Solo: Egy Star Wars-történet) vagy előzményfilmmel (Az éhezők viadala: Énekesmadarak és kigyók balladája) előállni. George Miller az akciófilmkészítés mellett e téren is képes példát mutatni a jelenkornak. Ebből következik, hogy a Furiosa az univerzumbővítésben is jeleskedik. Fél- és egészéltűek. Bummbotok és durrpálcák. Mortizánok és múltőrzők. Már szókészletében egyedülállót alkotott a forgatókönyvért felelős George Miller és Nick Lathouris.

De a Furiosa részletgazdag kiegészítőkben sem szenved hiányt: Dementus plüssmacival és zsinórozott katonai mentével felturbózott szettje önmagában parádé,

de a BDSM vonal is elszabadul, a húgylével támadó hadfi pedig minden bizonnyal örökre egyedülálló karakter marad egy hollywoodi látványfilmben. Emellett jobban megismerjük a Fellegvár, Gázváros és Skulófarm közti kereskedelmi viszonyokat. A harag útjának despotikus államberendezkedése pedig további ókori összetevőkkel gyarapodik. Legyen szó Dementus római szekereket idéző, motoros harckocsijáról, Prétoriánus Jack nevéről vagy a népvándorláskori nomádokra hasonlító törzsről.

Legjobban mégis a művészetekhez és a múlthoz való viszonyát emelném ki a Furiosa sivatagi világának. A Hadivas anyatejszállító tartálykocsijának oldalát lélegzetelállító dombormű díszíti, Gázváros harcosainak parancsnoka freskót készít őrtornyának falára, a leendő imperátor történetét tulajdonképpen egy táltosszerű múltőrző meséli el.

A benzinszagú torzszülöttek tehát éppúgy képesek klasszikus értelemben vett műalkotásokra, ahogy egy B-filmes gyökerekkel bíró rendező is.

De művészeti tevékenységük értelmezhető úgyis, hogy bár a világégések sorozata után egy új, despotikus civilizáció épül, a múlt értékeinek átmentésében még a hadurak is érdekeltek. Nem véletlenül rendelkezik Dementus egy saját múltőrzővel is, akitől rendszeresen kér egy-egy szóburgert valamely ma már nem létező tárgyról vagy fogalomról. Sőt a Furiosa legviccesebb jelenete is egy szóburgerhez kötődik: a sivatagi világban ugyanis elég nehéz értelmet adni a bőség vagy a felesleg kifejezéseknek.

A múlthoz való viszonyhoz természetesen szorosan kapcsolódik, hogy Furiosa mellett két másik szereplő is a gyászával birkózik. Prétoriánus Jack emiatt egy Mad Maxet idéző, rokonszenves férfivá válik, Dementus pedig egy olyan árnyalt gonosszá, aki inkább zűrzavart és pusztítást okoz a világban, mintsem hogy egy pillanatra is egyedül maradjon szomorúságában. Chris Hemsworth alakítása koránt sem olyan elszabadult, mint Hugh Keays-Byrne volt Toecutterként, illetve Halhatlan Joe-ként, vagy Vernon Wells volt Wezként, de Dementus figurája már csak azért is emlékezetes, mert Mad Max-filmekben először kapott az antagonista valóban rétegzett háttértörténetet. Csupán azért kár, hogy személye nem hagy teret A harag útjában megismert mellékalakok (Rictus, Emberevő, stb.) érdemi kibontásának.

A Furiosa a fentiek mellett eredettörténetként is működik. A rajongók megkapják, amit akarnak, de nem erőltetett poénok vagy celebszerűen hitvány titokleleplezés mentén. Furiosa és a Zöld Hely között valóban elválaszthatatlan, testbe égetett a kötelék. Motivációt kap a szexrabszolgák megszöktetése A harag útjában, de komoly drámai téttel bír a címszereplő hajkoronájának vagy karjának elvesztése is.

Furiosa alakja azonban nem az elvarrt kérdések miatt izgalmas az ötödik filmben, hanem a lelkét ostromló, kibékíthetetlennek tűnő érzelmek miatt.

A hősnő gyászmardosta személyiségét ugyanis egyszerre táplálja a honvágy és az édesanyjának tett ígéret, és mérgezi a bosszúvágy,

a két cél megvalósításához pedig legalább annyira szükséges a némaság és az önállóság, mint a könyörtelenség és a kínszenvedés. George Miller nagy kérdése pedig épp a Furiosa előtt álló, dilemmával felérő kihívásban rejlik: a leendő imperátor képes-e harmóniába hozni az otthonra lelés megváltó, illetve a vérbosszú felszabadító örömét? Egy összeomlott világban képesek vagyunk-e úrrá lenni a létszükségletnek bizonyuló kegyetlenségen és szenvtelenségen? George Miller szerint ugyanis a berendezkedés kulcsa, hogy egy hatalmasok által megvezetett, háborúval teli társadalomban a jogosan megélt gyűlölet közepette is képesek legyünk szeretetteljes otthont teremteni.

A szótlanságában is erőteljes, mégis érzékeny Anya Taylor-Joy „intellektuális, filozofikus operaként” hivatkozott a Furiosára, és adom is a megállapítását. Egyszerre mutatja, hogy Miller csalódásra ingerlően más filmet forgatott a fékevesztett tempójú, ám rémlogikus A harag útjához képest, és azt, hogy ezzel összességében nem feltétlenül veszítünk. Az ausztrál rendező tulajdonképpen révbe ért: a B-filmezés rothadó testébe az emberi lelemény és kreativitás egy olyan magját ültette el, amiből egy szerzői filmekre jellemző, univerzális üzenet gyümölcse sarjad ki.

A Furiosa: Történet a Mad Maxből május 23-tól látható a mozikban.

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Filmtekercs szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com