Kritika

Gettónindzsa – Elysium

Elysium – Zárt világ

Kevésbé okos, inkább ütős. Az Elysium mögött ugyanaz a tehetség áll, mint a District 9 mögött, csak most az erőt és a tüzet használja az ész helyett.

Emlékeztek a District 9 klimatikus harcjelenetére? (Naná, hogy.) Az Elysium végig olyan. Ütött-kopott rendőrrobotoktól az exoskeletonon át az űrhajókig itt végre minden olyan jószág zúzni, vágni és lőni fog, ami zúzni, vágni és lőni tud, és a hideg D9 után jól esik az Elysium profin koreografált, tüzes hajszája. Neill Blomkamp, a dél-afrikai csodagyerek tehát ismét remek sci-fi akciófilmet készített, de mielőtt rohannál jegyet venni: sajnos jócskán eltávolodott a District 9 intelligenciájától.

Az Elysiumban jóval gyöngébb az alapfelvetés, eredetiség sehol, és a sztori is sokkal-sokkal hollywoodiasabb – átlagosabb, kiszámíthatóbb. A film világképe is primitívebb. Blomkamp vagy veszített az igényességéből, vagy csak egy ütős filmet akart készíteni világmegváltás nélkül.

Ha azt akart, sikerült. Elevenen lüktet a filmben a gettónindzsa-hangulat, a poros, véres, extra-realista atmoszféra, pontosan, mint a District 9-ban (és például Az ember gyermekében). A hőst nem védi mágikus pajzs a durva sérülésektől, és az ellenfelek nem célzásképtelen idióták. Mindenkinek sok vérét issza majd be a nyomornegyed pora. A hős pedig Matt Damon, aki különben is sebezhető szerepeket játszik –

Elysium – Zárt világ

– node Matt Damon exoskeletonban!

A tekintete még mindig egy sebzett spánielé, de a teste a Terminátor. Hozzádvágja az autódat, és közben szenved. Öt napja van élni. Minden másodperc értéke ki is ül az arcára. De végigküzdi magát a történeten, amit ő irányít a legkevésbé; pszichopatákat és vadászhajókat küldenek rá, s ő csak válaszol.

„Csak válaszol.” He-he. Látod fent a Chemrail Gunt? Az a cucc működni is fog.

„Tüzes”, mondja Matt Damonra az ellenfele, „gettónindzsa”, mondja a barátja. Az erényei olyanok, mint a filmé. Épp úgy különös is marad kissé. Az Elysiumé egy sajátos világ: nem cyberpunk, de ahhoz hasonlít leginkább. Nyomorgó technikai paradicsom, ahol mindennapos éhezés a sors, és robotrendőrök árgus tekintete figyel. Innen emelkedik ki a hős (akit a körülmények kíméletlenné edzettek), hogy rendet tegyen a szupergazdagok között. Mármost a szupergazdagok a Deus Exben egy felhők közé érő emeletvárosban laknak, az új Emlékmásban a Föld túloldalán, a Neurománcban a gravitációs kút tetején, itt pedig az Elysiumban – de mindegy, mert a nyomor mindenütt ugyanaz, és minden filmben ki is használják. Poros gyermekarcok: hát számít, ki hol él fölöttük a magasban?

Az Elysium így persze röhejes leegyszerűsítésévé válik a társadalom működésének (most, a jövőben vagy valaha), míg a D9 ravasz, érvényes analógia volt. Másfelől viszont alkalmat kínál egy kis ómódi forradalmi igazságtételre. Ami, ha a történelemből ítélhetünk, sokkal rosszabb lesz végül mindenki számára, de addig is veszett jól néz ki a vásznon. Az Elysiumban mind a lélekölő nyomort, mind a gondtalan luxust a zsenialitásig kimunkált effektek teremtik meg, és csodálatosak: felhőkarcoló-gettók? Fényűző űrállomás? Sufni-testtuning egy piszkos garázsban, vértelen arcrekonstrukció egy puha ágyon? A jövő egyszerre gyönyörű és piszkos, amilyennek lennie kell, az Elysium pedig vagy technikai Oscart nyer, vagy nincs igazság a világon. És akkor nem is beszéltem a harci jelenetekről, amikből sok van, és ezt figyeld: azok is egyszerre realisták és kápráztatnak el eddig nem látott látványvilággal.

Ha Blomkamp valaha egyesíti ezt az ütős és tüzes filmet a sokkal hidegebb District 9 intelligenciájával, akkor a legnagyobbak közé emelkedhet.

Avatar

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya