Kritika

Girl power – A szüfrazsett

szufrazsettJól tudjuk, a mosónők korán halnak – voltak azonban Nagy-Britanniában olyanok, aki ebbe nem akartak beletörődni. Róluk szól A szüfrazsett.

A női egyenjogúság vagy a választójog még ma, száz évvel a szüfrazsettek akciói után sem magától értetődő: A szüfrazsettet záró tanulságos lista kiugróan furcsa példákat hoz a huszadik századból arra, melyik országban mikortól szavazhatnak a nők is. A jelenünkig ívelő felsorolás a film hatókörét is kiterjeszti: A szüfrazsett sokkal több, mint a múlt egy szeletét feldolgozó kosztümös film. Ahogy a feminista mozgalmak is előzményüknek tekintik a szüfrazsettek szervezetét, úgy a film is arra tesz kísérletet, hogy a jelennel összekötve szerezzen nyomatékot Emmeline Pankhurst (Meryl Streep) és társnői történetének.

szufrazsett_3Az 1912-től megerősödött brit mozgalom tagjai kétségbeesett küzdelmet folytattak, hogy felhívják magukra a figyelmet. A cél szentesíti az eszközt: a nők dacoltak a börtönnel, a tömegtüntetések éhségsztrájkba, robbantássorozatba és hasonló erőszakos megmozdulásokba fordultak át. A magát a lovak elé vető Emily Davison története ismerős lehet a történelemkönyvekből is. Bár a tevékenységük egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a kormányzat mégsem akart róluk tudomást venni – végül korlátozott szavazójogot 1918-ban, általánosat pedig csak tíz évvel később nyertek az angol nők (a filmet kissé egyoldalúvá teszi, hogy elfelejti megemlíteni: ekkoriban még a férfiaknak sem volt általános választójoga).

A szüfrazsett jól bevált dramaturgiai fogást választott: a mozgalmat egy újonnan érkezett lány (Carey Mulligan) szemével mutatja be. A gyerekkora óta mosónőként dolgozó Maud történetében a szüfrazsettekkel kapcsolatos összes viszonyulás és probléma megjelenik. A kezdeti bizalmatlanság, az azonos célok felismerése és a fokozatos bevonódás során Maudnak rá kell döbbennie, hogy a nőket sújtó igazságtalanságoknál (egyenlőtlen bérezés) is rosszabb, mikor értetlenségbe ütköznek (akár a férjük részéről) vagy felőrlődnek az ellentétes szerepek között, melyeknek mind meg kellene felelniük (anya, feleség, munkás és öntudatos nő). Aktuális, ugye?

szufrazsett_2A szüfrazsett filmtörténetileg is példaértékű mű, hiszen a férfiak uralta filmgyártásban csupa nő készítette: szégyenletes, hogy 2015-ben megdöbbentett a sok egymást követő női név a stáblistán. A rendező Sarah Gavron, a forgatókönyvíró Abi Morgan (neki egy másik nőtörténetet is köszönhetünk, A Vasladyt), de a kilenc producer kétharmada is nő; természetesen nem a számokon van a hangsúly, hanem a szakértelmen: jól működött a csapat. A film nagyszerűsége abban rejlik, hogy eközben nem túlságosan elfogult: feminista kirohanás helyett „szinte” objektív képet kapunk a szüfrazsettekről, a hihetetlen energia és tenni akarás mellett résztvevők kétségeit és a mozgalom árnyoldalait is bemutatja a mű.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com