Fókuszban Kritika

Gyávaság, korhatárbesorolás a neved! – Venom

Nyolcasokból és négyesekből, hetesekből és ötösökből adódik ki az a hatos, amit végül a Venomnak adtam – egy nyolcas a látványnak, egy négyes a logikátlanságoknak, egy hetes Tom Hardynak meg a humornak, egy ötös Michelle Williamsnek és a gyenge forgatókönyvnek. 

Még most sem tudom igazán eldönteni, tudom-e szeretni a Zombielanden és a Gengszterosztagon kívül eddig főleg csak tévés produkciókat dirigáló Ruben Fleischer Pókember spin-offját, ahol minden idők egyik legnépszerűbb képregényes gonoszának kreált közel kétórás, filmes eredettörténetet.

A képregények világában Venom először 1984-ben bukkant fel a The Amazing Spider-Man 252. számában, ahol a földönkívüli szimbiótának maga Pókember adott gazdatestet, a ma ismert formájában azonban a karaktert David Michelinie és Spawn megteremtéséért is felelős Todd McFarlane alkották meg négy évvel később. A természetes állapotában fekete trutyiként létező idegen leghíresebb hordozója az az Eddie Brock, aki ezen film főhőse is.

A képregényfilmek ismerői tudják, hogy a karakternek nem ez az első felbukkanása a filmvásznon: Sam Raimi trilógiájának egész harmadik részét szentelte a figurának, A csodálatos Pókember 2. pedig egy cameo erejéig szerepelteti Venomot. A Sony Pókember fiaskói után nagy kérdés volt, mit tud kezdeni ezzel a karakterrel, és hogy egyáltalán tud-e működni a film a pizsamás nélkül.

Tud. A hordában dolgozó forgatókönyvíró-csapat meg tudta teremteni Venom önálló létjogosultságát, az említett korábbi Pókember-filmek színvonalát sikerült hozni. A történet szerint az emberiség megmentőjének szerepében tetszelgő, elvakult tudós Carlton Drake (a nem túl karizmatikus Riz Ahmed) idegen parazitákat hoz a földre, hogy azokat a fajunkkal egyesítve biztosítsa az emberiség jövőjét. Az emberkísérletektől sem riad vissza, amiről Eddie Brock (a most is remek Tom Hardy), a balhés újságíró is megbizonyosodhat, amikor belóg a laborjába. A látogatásnak nem várt mellékhatásai lesznek, Brock összeolvad ugyanis a Venom nevű szimbiótával.

Venomnak bérelt helye van minden a legelvetemültebb gonoszokat csokorba gyűjtő listán

– nagy kérdés volt, vajon a már a trailerben is jóarcnak tűnő Brock elborul-e a film végére, hogy méltó legyen a rémhez. Adna is rá alkalmat a sztori bőven; Venom úgy harapja le az emberek fejét, ahogy a mozinéző a popcornt dobálja a szájába, Brock azonban úgy véli, némi apai speech-csel tudja kezelni a helyzetet. Ahogy látszik, a Sony a biztonsági játékot választja, és a Demóna útján haladva úgy pécésíti a sötét tónusokra is alkalmas figurát, hogy a horror helyett – tegyük hozzá: a működőképes – humort választja eszközéül.

Persze oda kell figyelni a korhatár-besorolásra is – vérzik a szívem, ha arra a 30-40 perc kivágott jelenetre gondolok, amit Tom Hardy is hiányolt a végső verzióból –, de véleményem szerint megint óriási ziccert hagyott ki ezzel a stúdió, ami ráadásul így sok szék között a földre ült.

A faék egyszerűségű, nulla csavart hozó sztori még elmegy valahogy, az ördög a részletekben rejlik. Kisebb-nagyobb ellentmondások, butaságok, logikátlanságok, bakik tömkelege szórakoztatja a goofvadászokat. Az alakítások terén is hullámzó a felhozatal – Hardy egyszerűen nem tud hibázni, Williams azonban olyan csodálatosan összetett játékok után, mint amilyet az Egy hét Marilynnel vagy A régi város című filmekben hozott, egyszerűen nem tud mit kezdeni Amy egydimenziós karakterével.

Azért van mivel vigasztalódni. A vizuális osztály beletett apait-anyait: Brock és Drake végső összecsapásának egy-egy jelenetét az ember legszívesebben kikockázná. Ez sem menti azonban meg a filmet attól, hogy a Venom csak egy legyen a Sony Pókember-filmjeinek felejthető sorában. Meglepődnék, ha megkapná a stáblista utáni jelenettel ígért folytatását.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. kataorsolya@filmtekercs.hu

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..