Kritika

Gyávaság, korhatárbesorolás a neved! – Venom

Nyolcasokból és négyesekből, hetesekből és ötösökből adódik ki az a hatos, amit végül a Venomnak adtam – egy nyolcas a látványnak, egy négyes a logikátlanságoknak, egy hetes Tom Hardynak meg a humornak, egy ötös Michelle Williamsnek és a gyenge forgatókönyvnek. 

Még most sem tudom igazán eldönteni, tudom-e szeretni a Zombielanden és a Gengszterosztagon kívül eddig főleg csak tévés produkciókat dirigáló Ruben Fleischer Pókember spin-offját, ahol minden idők egyik legnépszerűbb képregényes gonoszának kreált közel kétórás, filmes eredettörténetet.

A képregények világában Venom először 1984-ben bukkant fel a The Amazing Spider-Man 252. számában, ahol a földönkívüli szimbiótának maga Pókember adott gazdatestet, a ma ismert formájában azonban a karaktert David Michelinie és Spawn megteremtéséért is felelős Todd McFarlane alkották meg négy évvel később. A természetes állapotában fekete trutyiként létező idegen leghíresebb hordozója az az Eddie Brock, aki ezen film főhőse is.

A képregényfilmek ismerői tudják, hogy a karakternek nem ez az első felbukkanása a filmvásznon: Sam Raimi trilógiájának egész harmadik részét szentelte a figurának, A csodálatos Pókember 2. pedig egy cameo erejéig szerepelteti Venomot. A Sony Pókember fiaskói után nagy kérdés volt, mit tud kezdeni ezzel a karakterrel, és hogy egyáltalán tud-e működni a film a pizsamás nélkül.

Tud. A hordában dolgozó forgatókönyvíró-csapat meg tudta teremteni Venom önálló létjogosultságát, az említett korábbi Pókember-filmek színvonalát sikerült hozni. A történet szerint az emberiség megmentőjének szerepében tetszelgő, elvakult tudós Carlton Drake (a nem túl karizmatikus Riz Ahmed) idegen parazitákat hoz a földre, hogy azokat a fajunkkal egyesítve biztosítsa az emberiség jövőjét. Az emberkísérletektől sem riad vissza, amiről Eddie Brock (a most is remek Tom Hardy), a balhés újságíró is megbizonyosodhat, amikor belóg a laborjába. A látogatásnak nem várt mellékhatásai lesznek, Brock összeolvad ugyanis a Venom nevű szimbiótával.

Venomnak bérelt helye van minden a legelvetemültebb gonoszokat csokorba gyűjtő listán

– nagy kérdés volt, vajon a már a trailerben is jóarcnak tűnő Brock elborul-e a film végére, hogy méltó legyen a rémhez. Adna is rá alkalmat a sztori bőven; Venom úgy harapja le az emberek fejét, ahogy a mozinéző a popcornt dobálja a szájába, Brock azonban úgy véli, némi apai speech-csel tudja kezelni a helyzetet. Ahogy látszik, a Sony a biztonsági játékot választja, és a Demóna útján haladva úgy pécésíti a sötét tónusokra is alkalmas figurát, hogy a horror helyett – tegyük hozzá: a működőképes – humort választja eszközéül.

Persze oda kell figyelni a korhatár-besorolásra is – vérzik a szívem, ha arra a 30-40 perc kivágott jelenetre gondolok, amit Tom Hardy is hiányolt a végső verzióból –, de véleményem szerint megint óriási ziccert hagyott ki ezzel a stúdió, ami ráadásul így sok szék között a földre ült.

A faék egyszerűségű, nulla csavart hozó sztori még elmegy valahogy, az ördög a részletekben rejlik. Kisebb-nagyobb ellentmondások, butaságok, logikátlanságok, bakik tömkelege szórakoztatja a goofvadászokat. Az alakítások terén is hullámzó a felhozatal – Hardy egyszerűen nem tud hibázni, Williams azonban olyan csodálatosan összetett játékok után, mint amilyet az Egy hét Marilynnel vagy A régi város című filmekben hozott, egyszerűen nem tud mit kezdeni Amy egydimenziós karakterével.

Azért van mivel vigasztalódni. A vizuális osztály beletett apait-anyait: Brock és Drake végső összecsapásának egy-egy jelenetét az ember legszívesebben kikockázná. Ez sem menti azonban meg a filmet attól, hogy a Venom csak egy legyen a Sony Pókember-filmjeinek felejthető sorában. Meglepődnék, ha megkapná a stáblista utáni jelenettel ígért folytatását.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya