Jól főz kávét, dekoratív, mamájával lakik, sikertelen a pasiknál: Miss Senki sose lesz több, mint titkárnő, mindaddig, amíg fel nem fedezi a hazugság és sorozatgyilkosság erejét. Ez kiváló thriller-alapanyag, de valamiért vígjáték lett.
A film
Essünk túl a moralizáláson: az alapötletet körülbelül annyira értékelem, mint a Tetemes összegét, ami szintén édes-gyilkos szöszkét helyezett vígjátékba – azaz kissé húzom a számat tőle, dehát vegyük úgy, hogy egy Tom és Jerry vagy Family Guy-epizódot nézünk, ahol a halál is komikus elem, csak ezúttal élő szereplőkkel. Nagy levegőt és zsupsz bele.
Ha egy vígjátékban sorozatgyilkos a főszereplőd, akkor imádnivalónak kell lennie ahhoz, hogy a néző aggódhasson a sorsa fölött. Leslie Bibb színésznő Amelie-szerű bájjal játssza a szöszkét, épp csak annyira eltúlozva, hogy illeszkedjen a komédiába: ő tehát szerencsésen stabil pontja a filmnek. Pillangószerű ártatlansága még akkor is megmarad, amikor a sokadik holttest szegélyezi az útját. Sokat segít, hogy a sztori szerint ő sose tehet igazán róla, mindig a körülmények sodorják magukkal. És távolról, fél szemmel hunyorítva még el is lehet fogadni ezt a történetet, körvonalaiban csaknem hasonlít egy igazira.
A Miss Senki valódi hibája, hogy vígjátéknak gyönge. Legföljebb mosolygós pillanatai akadnak. A film, éppen mint a főszereplő, valójában tehetségtelen mindabban, amivel próbálkozik, mindössze az önmagába vetett tévhite viszi előrébb – annak az amerikai nézetnek a példájaként, miszerint bármi lehetsz, amíg elég erősen akarod. Hát nem. Talentum is kell. Ha nem osztottak neked, ne próbálkozz erőszakkal elnyerni.
Ismét a Coen fivérekkel hozakodom elő (mintha Rembrandttal példálóznál egy óvodás rajzkiállítás díjátadóján): az élet sötét oldala is lehet fájóan komikus, ha a filmednek értelme is van – ha akár az abszurd révén jelentést adsz neki: súlyt. De a Miss Senki súlytalan. Pillangó, ami hurrikánokon akar kacagni. Édes, de nem adnék neki esélyt.
A lemez
Amióta DVD-ket értékelek, megszoktam a gyönge filmek extráktól mentes, mégis két-háromezer forintba kerülő kiadványait. A Miss Senki DVD is ezt a csoportot gyarapítja: fogalmam sincs, mi ér rajta másfél mozijegyet. Talán a műanyag tok és a színes papír?