Fókuszban Moziban

Gyomorgörcs pénzért – Cirmos karácsony

Télapó itt van! Muhahahahaa!
Télapó itt van! Muhahahahaa!
Télapó itt van! Muhahahahaa!

„Egy gyomorgörcsöt kérnék a gyerekeknek.” „Ötszáz forint, jó szórakozást!”

A Filmtekercs törekvése, hogy minden moziba kerülő filmről írjunk. Evégett valakinek meg kell néznie azokat a kósza Asylum-filmeket is, amik épp forgalmazásba tévednek.

Égjen el mind!

2014-ben A Föld után: Apokalipszis című mozgókép élvezetéért szedett pénzt néhány mozi – ez a film egyébként elment volna gyöngébb hetvenes évekbeli sci-finek. 2015 őszén a Jurassic várossal pofozták fel egy soproni mozi nézőit és számoltak fel díjat érte. Most itt a Cirmos karácsony (elvileg szintén egyetlen moziban, Hévízen)… hogyan is érzékeltessem a szintlépést? Ha az eddigiek tolvajlások voltak, a Cirmos karácsony minősített rablás.

Az Asylum specialitása a mockbuster, azaz a várható óriásfilmek ZS-kategóriás koppintása. De önálló borzalmakat is gyárt. A Cirmos karácsonyt Glenn Milller rendezte, aki máskor kameraman, színész, vágó vagy producer – az Asylumnál rendszeresen cserélgetik a szerepeket, nem lévén igényük a hozzáértésre –; a sztori szerint a Mikulás allergiás a macskaszőrre, tehát amikor kiüti őt pár kiscica, nekik kell megmenteniük a karácsonyt. És élőszereplős ám a film, valódi cicákkal és emberekkel (a „színész” túlzás lenne).

A cicákat látszólag nem idomították. Viszont, ismét csak látszólag, annál többet húzogatták őket damilon. (Valójában bizonyára nem, ezt tisztázni akarom, hiszen az állatvédelmi szabályozás már túllépett a Monty Python szegény nyuszijának idején.) Ennek eredménye egy olyan film, ami egyszerre dögunalmas és van tele a szélrózsa minden irányába kontrollálatlanul szaladgáló macskákkal, bármekkora ellentmondás is ez.

Az idomítatlan macskák színészi képességei legendásak.
Az idomítatlan macskák színészi képességei legendásak.

Kérsz listát? Csak úgy a film első öt perce alapján: állandó, jelenet- és érzelemfüggetlen, idióta karácsonyi zene szól; ezalatt a macskák véletlenszerűen viselkednek, közben hangalámondást vágnak rájuk; a hangalámondás sima szinkronszínész-hangokból áll bármi torzítás vagy effekt nélkül, a párbeszédek pedig a gyöngeelméjűséggel határosak („szeretem a tejet”, és kábé ennyi). Az épp nem megfelelően viselkedő cicusokat véletlenszerű vágásokkal szabják a film követelményeihez (cica itt, snitt, cica ott) ÉÉS EMBERFÉLE SZÁJAT ANIMÁLTAK AZ ANYAMACSKÁRA, AMITŐL OLYAN, MINT EGY HORRORFILM és persze, hogy arckifejezésre már nem futotta, a mozdulatlan macskafejeken mozgó száj tehát úgy néz ki, ahogy ezután a mondat után el is várnád éés az anyuka egy succubus és a Mikulás olyan mint egy szatír és a gyomrom görcsben van, és még csak öt percnél tartunk, és ha azt hinnéd, túlzok, hát kurvára nem.

Az abszurd macskáknál sokkal jobban fáj a forgatókönyv – a karácsonyi filmek legrosszabb vonásainak amalgámja, eladdig, hogy bele is mondják a kamerába a tanulságokat egymás szeretetétől a Mikulás csodájában való hitig és mindezalatt random cicák rohangásznak, ó őrület, könyörülj meg és csak néha szakítja meg az abszurdot némi gusztustalanság cicaböfi vagy Mikulás-köpködés formájában. A cselekmény teljesen aránytalan: a főcím utáni első húsz percet egyetlen összefüggő előkészítő jelenetsor teszi ki sok takarítással és gyerek-fegyelmezéssel és kevés bármi egyébbel, az utolsó húsz percben pedig háromszor véget ér a film (tanulságokkal és örök barátsággal, aztán ajándékosztással, aztán búcsúzkodással). A mindezt előadó karakterek is szörnyen sikerültek: az anyuka inkább gonosz, semmint szigorú, a szomszéd srác inkább bizarr, semmint aranyos, a berúgott nagybácsihoz hasonlító Mikulás pedig vinnyog, kétségbeesik és lamentál.

cirmos_karacsony_3

A hibalista folytatható lenne az égig. Csak értelme nincs. (A filmnek sem.) Rendes kritikusi elemzés kellene, tudom, de a pazarlásnak is van határa; a Cirmos karácsonyba semmiféle alkotói szándékot nem fektettek, tehát kár analizálni. Ha az ember összerendez pár másik embert, akik színészkednek, kamerát tartanak valamerre meg macskaszájat animálnak mozdulatlan cicaarcra ó horror takarodj álmaimból, akkor ez az eredmény. Meg a gyomorgörcs.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Ráadás és a Tárca rovatot vezeti. [email protected]

Hirdetés

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés