világháború idején, egy német hadifogolytáborba szállítják. Pár nappal
késõbb két fekete tiszttel lezuhan egy amerikai repülõ, s a pilóták a
táborba kerülnek. Az amerikai foglyok nem látják szívesen új
fogolytársaik. Amikor Vic W. Bedfordot meggyilkolják a gyanú árnyéka az
egyik lezuhant pilótára vetõdik. McNamara ezredes egy per lefolytatását
kérvényezi. A tábor német parancsnoka beleegyezik a per lefolytatásába.
Az alkotók alapvetõen egy western kliséhez nyúltak. A történet
középpontjában egy párbaj áll. A szembenálló felek messze kerültek
attól az élettõl, amit élni szerettek volna: Werner Visser (Marcel Iureº) Amerikában
tanult a jogi karon, a táborban is dzsessz zenéket hallgat, mintha csak
a nosztalgia éltetné. MacNamarra (Bruce Willis) a háború egyik
legendája, a tábor tehetetlensége fullasztja. Egyetlen vágya, amiért
mindent feláldozna: visszakerülni a frontra. Már egyiküknek sincs
esélye a gyõzelemre.
A mûfaji film és a szerzõi film határán egyensúlyoznak az alkotók.
Gregory Hoblit a rendezõ ugyanis John Katzenbach regényébõl olyan
filmet forgatott, amit nem lehetne megvádolni egyénieskedéssel: a
képbeállítások vagy a zene sokszor egy egyszeri háborús akciófilm
hatását keltik, mégis sokkal többrõl van szó. Thomas Hart (Colin
Farell) hadnagy személyében ugyanis egy olyan szereplõt helyeztek a
fókuszba, aki valamennyire mindvégig kívülálló tud maradni, akivel
nézõként azonosulni tudunk. A film fókuszpontja – akárcsak az
Apokalipszis most esetében – eltolódott tehát. Ettõl az eltolódástól
válik valóban izgalmassá a film.
A háborús filmek gyûjtõinek talán összehoznak egyszer egy díszkiadást.
rendezõ: Gregory Hoblit
forgatókönyvíró: Billy Ray, Terry George
operatõr: Alar Kivilo
zene: Rachel Portman
producer: David Foster, David Ladd, Gregory Hoblit
látványtervezõ: Lilly Kilvert
vágó: David Rosenbloom
szereplõk:
Bruce Willis (William McNamara ezredes)
Colin Farrell (Thomas W. Hart)
Terrence Dashon Howard (Lincoln A. Scott)
Cole Hauser (Vic W. Bedford)
