Kritika

Gyerektől sír az ardenneki erdő – Három nap és egy élet

Három nap és egy élet

A kis belga hegyi faluban megesett gyerekgyilkosság után világos lesz a nézőnek, mik lehettek Raszkolnyikov indítékai önmaga feladására. A Három nap és egy élet antihőse éppen szembemegy lelkiismeretével. Feszült thriller az Ardennekből.

Valamikor a film első 20 percében egy kis belga falu, Olloy terén egy gyorsan érkező autó elüt egy kutyát. A következő pillanatban gazdája szó nélkül agyonlövi a szenvedő állatot. Noha több fegyver nem kerül elő, több vért alig látunk, ez a csehovi puska meghatározza a film következő 100 percét.

1999 karácsonyán járunk, szenteste előtt egy nappal, néhány perccel a játékidőben a kutyás jelenet után egy kisfiú eltűnik és életét veszti. A dolog részleteit csak a szemben lakó 12 éves srác tudja.

Hallgatásának dilemmája adja a történetet. Közben ő is és mi is végignézzük, ahogyan hiába keresik a gyereket, ahogyan leépül a karácsonyi tragédiában a család.

A kapott stresszt a 12 éves szomszéd srác nem tudja feldolgozni, a néző azonban mégsem tudja felmenteni őt hallgatása alól.

Három nap és egy élet

A Három nap és egy élet című film a francia regényíró Pierre Lemaître művéből készült, és ő írta át a forgatókönyvet is. Neve ismerős lehet a korábbi Frankofón Filmnapokon vetített Viszontlátásra odafönt! ismerőinek. Ez a regénye valós háttér előtt kitalált történet. 1999 utolsó napjaiban ugyanis valóban volt egy Nyugat-Európát keresztülhasító hurrikán, Lothar és Martin, a szerző erre a belgáknak és franciáknak egyaránt ismerős emlékre fűzi fel a belga-francia határon játszódó, és ott forgatott különös esetet. Ez a vihar az, ami félbeszakítja az eltűnt fiú, Rémi keresését, és ami egyben kiutat és további lelkiismeret-furdalást is okozhat a szomszéd srácnak, Antoine-nak.

A Jeremy Senez, majd felnőttként Pablo Pauly által alakított főszereplő lelki vívódásait mutatja a film, de műfaja nem lesz dráma. Úgy tudja megőrizni feszültségadagolásával a krimi és a thriller műfaji érzetét, hogy fegyver nem dörren, nyomozás nem zajlik. Az erdő valóban búsan zúg, a falu utcái a téli hidegben tényleg jól nyikorognak, elég lenne akár egy romantikus balladához is. A film azonban nem a külsőségek miatt hat, még ha meg is van az eredménye.

Az egész film katalizátora a fiú belső vívódásain túl a falu lakóinak viszonya a történésekhez.

Egy újabb kiderülő részlet, egy újabb kapcsolat két ember között a faluban hozza el a fordulatokat, ami a remekül megírt alapanyag sajátja.

Antoine a filmben végig amolyan raszkolnyikovi antihős, aki Dosztojevszkij figurájával szemben nem keresi, hanem inkább kerüli a beteljesedést. Néha akár saját akaratával is szembemegy. Súlyosan átérezzük nézőként felelősségét már gyermekkorában is, de a film második felében bekövetkező folytatás egyértelműen kimondatja: szembe kellene néznie a múlttal. Noha minden történés azt sugallja, menjen a lelkiismerete után, Antoine szisztematikusan elnyomja az egyébként egyre erősödő hangokat.

A főszereplő eszköztelen színészi játéka, a remekül megírt forgatókönyv, a klasszikus műfaji elemek okos használata jó elegyet alkot egy váratlan helyről érkező feszes műfaji filmhez.

A film megtekinthető az HBO GO-n.

Sergő Z. András

Sergő Z. András a Filmtekercs.hu alapítója és 2022-ben bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője volt. Aktívan követte Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film eseményeit. Érdeklődési körébe tartoztak a dokuk, a kamaradarabok, a sport- és a valláspolitika.