Kritika

Hölgyeim, uraim és indiánok! – Buffalo Bill és az indiánok

Robert Altman egész életművével az amerikai álmot rombolta – a Buffalo Bill és az indiánok az amerikai öntudat sarokkövét, a western műfaját teszi nevetségessé. 

A film

Persze a hetvenes években már nem ugyanazt jelentette a western, mint néhány évtizeddel korábban – az általános hollywoodi kiábrándultság ezt a műfajt is utolérte. Így születhetett meg például a Pat Garrett és Billy, a kölyök vagy a Kis Nagy Ember, de Altman is készített korábban revizionista westernt, a McCabe és Mrs. Millert. Az 1976-os Buffalo Bill viszont még ez utóbbinál is ironikusabb, minden lehetséges szinten lebontja a főhős, s vele a westernek mítoszát.

Nem kevés öniróniával rendelkezhetett Paul Newman, hogy elvállalta Bill Cody, azaz Buffalo Bill szerepét: az ikonikus pionír hős itt kopaszodó, arrogáns, nagyképű, impotens és alkoholista bohócként van ábrázolva, aki Mayflower nevű cirkuszában saját fiatalkori hőstetteit játssza újra. Munkatársai hozzá hasonlóan nevetséges és kisszerű figurák. A „konfliktust” a legendás törzsfőnök, Sitting Bull (azaz Ülő Bika) hozza a történetbe, aki nézőmágnesként csatlakozik a társulathoz –

az ő megjelenése végtelen tárházát kínálja az alig burkolt rasszizmusnak, a történelemhamisításnak és az igazság relativizálásának.

Altman egyszerre parodizálja a klasszikus western hagyományait (nincsenek kalandok a filmben, hiányzik a hagyományos párbaj és gyakorlatilag minden megszokott western-elem) és a pionírmítoszt: az antihősök, a gyengekezű elnök és a tévelygő, kiszolgáltatott indiánok látszatküzdelme a revüben minden ízében ironikus. Eközben a rendező rengeteg vizuális geget is belecsempész a filmbe, de a leglátványosabb a sztárkultusz bírálata és a főhős tragédiája: lassan lelepleződik, hogy a sikeres felszín alatt egy vesztes rejtőzik. A nagy tétel mellett (a Vadnyugat nem más, mint egy show, ahol semmi sem valódi) az apróbb groteszk részletek is emlékezetesek, kezdve azzal, hogy Sitting Bull alacsony, vézna emberkeként jelenik meg, ami láthatóan csalódást okoz Codyéknak. Szívesebben „használnák” tagbaszakadt segítőjét a cirkuszi porondra helyezett Vadnyugaton, így a végén a néma, ezért támadhatatlan és titokzatos törzsfőnök helyett őt győzi le Buffalo Bill lelkes közönsége előtt.

Kérdés, hogy egy ilyen „anti-film” mennyire lehet élvezetes nézője számára. Fájó ez a végtelen irónia, s talán kissé fárasztóan didaktikus a minden percben sulykolt demitizáló szándék. Az eseménytelenség sem könnyíti meg a néző dolgát, Altman többi filmjéhez hasonlóan itt is rengeteget beszélnek. Így egyetlen lehetőségként bele kell mennünk a játékba, és a remek színészekre (Newman mellett feltűnik Harvey Keitel, Burt Lancaster, Shelley Duvall, Geraldine Chaplin) hagyatkozva megkísérelnünk egy másik szinten értékelni Altman munkáját. Tézisfilmként és kordokumentumként ugyanis a Buffalo Bill és az indiánok hibátlan alkotás – a rendező egyik legjobbja.

A lemez

A kiadvány nem tartalmaz extrákat.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu ötfős szerkesztőcsapatának tagja, a Papírfény rovat felelőse.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya