Kritika Magazin

Holló a hollónak nem vájja ki a szemét – Rendkívüli mesék

Edgar Allan Poe misztikus, hátborzongató történeteiben most animációs filmként is tobzódhatunk. És bár a halálról szól valamennyi, nem kell tőlük halálra rémülni.

Az írót a maga teremtette viktoriánus világában a lélek mélyén szunnyadó tudattalan, ősi sejtelem, lelki gyötrelmek és a félelem alakzatai izgatták leginkább. Történeteivel előszeretettel élte bele magát különös helyzetekbe, a halál legkülönfélébb módozatai pedig bizton ilyennek mondhatók, így nem csoda, hogy az első egészestés filmjével jelentkező Raul Garcia is a halál motívumát ragadta ki Poe írásaiból. Az öt novellát feldolgozó Rendkívüli mesék epizódjait egy temetői háttértörténettel fogja keretbe, az epizódok között a holló beszélget a halállal a költő halott szerelme, Virginia Clemm sírja fölött, „megcsőrözvén” azt a kérdést is: vajon Poe írói munkásságában a halál téma középpontba állítása megszállottság avagy inspiráció volt a számára?

A test halálközeli változásai: kínzásnak kitettsége (A kút és az inga), lét és nem-lét közötti lebegése (Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban), halál utáni továbbélése (Az áruló szív), elpusztulása (A vörös halál álarca) és feltámadása (Az Usher-ház vége) Poe kedvenc témái közé tartozott, és Raul Garcia filmjeiben is hátborzongatóan átélhetővé válnak ezek a történetek. Edgar Allan Poe a romantika kiemelkedő szerzője volt a műfaj eszköztárának biztos használatával, és hozzá hasonlatosan a spanyol animációs filmrendező is kiválóan ráérzett a viktoriánus kor felfokozott hangulatára.

rendkivuli_mesek_3Szerb Antal úgy vélekedik: „Poe nem annyira a hátborzongató elemek mesteri elrendezése és fokozása által hat, mint a kísértetműfaj többi klasszikusa, hanem inkább a kísérteties atmoszférával”. Raul Garcia öt Poe adaptációja atmoszférateremtés szempontjából is igazi animációs bravúr amellett, hogy minden esetben az adott novella hangulatához választotta a legkifejezőbb animációs stílust – így láthatunk klasszikus fekete-fehér gótikus rémtörténetet, számítógépes animációt, stilizált fotó-realista darabot és képregény-adaptációra emlékeztető feldolgozást.

Poe-nál és Raul Garcia filmadaptációiban is jelentőséggel bír a kint és bent topográfiai szerepe. Az írónál éppúgy, mint a rendezőnél a „kinti” világ még normálisnak tűnik, ám beljebb hatolva a történetbe, s vele a szereplők lelkivilágába, egyre sejtelmesebbé, félelmetesebbé és titokzatosabbá válnak a dolgok. Poe a belső lelki zaklatottságot, a fokozódó félelmet és kitörni vágyó érzelmeket találó jelzők sokaságával érzékelteti, míg Raul Garcia a színvilág változásával (elkomorulásával) és a tárgyi világ romlásával teszi átélhetővé (kitörő indulatok hatására lezuhanó tárgyak, robajjal becsapódó ajtó, szétrobbanó ablaküveg, összezúzódó kő).

rendkivuli_mesek_1A történetek leírásában Poe igen fontos szerepet szán az érzékszerveknek, nemkülönben teszi ezt vizuálisan a rendező a Rendkívüli mesékben. Raul Garcia az epizódok pazar színvilágának váltogatásával kápráztatja el a nézőt, különösnél különösebb hangeffektekkel aláfestve a történeteket (hátborzongató ajtónyikorgás, elhaló nyögések, egyre hangosodó szívdobogás, vérfagyaszó sikolyok, dörgő villámlás). Külön elismerést érdemelnek az egyes filmepizódok sztorijait elmesélő világhírű színészek és rendezők, mint Christopher Lee, Guillermo del Toro, Julian Sands, Roger Corman és az archív felvételről megszólaló Lugosi Béla.

Mindkét alkotónál az érzékszervek közül kiemelt szerepet tölt be a szem, és így a történet alakulásában fontossá váló látás ábrázolása. Az áruló szívben a szolga képtelen elviselni ura „keselyűszemét”, ezért meggyilkolja, a Monsieur Valdemarban a delejezett halott szemmozgása utal a még benne pislákoló életre, az Usher-ház urának kialudt szemfénye jelzi az életereje teljes felszámolódását, A vörös halál álarca egy szem nélküli halálfej, aki nem más, mint a skarlát hírnöke, míg A kút és az inga börtönbe vetettje éppen a látásától való megfosztottsága miatt zuhan majdnem a kútba. Raul Garcia mind az öt epizódban a legkülönfélébb módon vizuálisan központozza, és ezzel ráirányítja a néző figyelmét a szem történetalakító szerepére.

A Rendkívüli mesék valamennyi novellája érdekes a maga nemében, de vizuális hatásában A kút és az inga talán a legizgalmasabb közülük, melynek láttán több művész neve is feltolul. Míg képi világát tekintve Francisco Goya festményeit, addig az inkvizíció földalatti börtönvilágának topográfiája Eschert idézi, az osztott képernyős cselekményvezetés pedig experimentális filmekből lehet emlékezetes.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com