Kritika

Húsz esztendőm eladom – Tiszta szívvel

Tiszta szívvel

Till Attila Tiszta szívvel című filmje legalább annyira szerzői, mint műfaji és fordítva. A vértől és erőszaktól sem mentes gengsztertörténet szerb bérgyilkossal az érme egyik oldala, és noha nyilván sokan összekapcsolhatatlannak fogják tartani mindezt a kerekesszékes főszereplők lelkivilágának boncolgatásával, a film lezárásaként szolgáló utolsó néhány jelenet mégis egyenesbe teszi a dolgokat.

Amíg a néhány éve világsikert bejárt Életrevalók sokkal inkább az egészségeseknek mutatja meg, hogy bizony lehet viccelni az ilyen súlyos betegséggel is, addig a Tiszta szívvel nem csak azt mutatja meg, hogy lehet magunkon nevetni, hanem a „saját tábornak” is szól, és más rétegeket mutat meg. Itt több a hangsúly a testi és lelki fájdalmakon: a gyógyszert szedni kell, a műtét nem játék, a beteg fiú anyja tényleg összetörhet a felelősség súlya alatt, és itt látszanak a „nehéz napok” is. A mindenki által ismert mókuskeréken kívül ezeknek a fiúknak van egy másik, ami inkább azt a kérdést teszi fel: érdemes-e, megpróbáljak-e beszállni az igazi mókuskerékbe: tanulás, munka, család, szórakozás – vagy bármi, amit egyáltalán életnek nevezünk.

Életre vágyik Zoli (Fenyvesi Zoltán) és Barba (Fekete Ádám) is, amikor megismerkedik a sittről szabadult, deréktól lefelé egy tűzoltóbalesetben megrokkant bérgyilkossal, Rupaszovval (Thuróczy Szabolcs). Valami másra, mint ami be van kódolva a speciális iskolában, ami mint köztudomású, az életre nevel… De hát ők élni akarnak, nem pedig megrohadni a 30 000 Ft-os rokkantnyugdíjból. Az első atyai pofon utáni atyai jóbarátság lesz, abból maffiózók megbízása, bérmunka, sok pénz reménye, egy műtét és egy jobb életé egyben. Nem kell nekem a lelécelt apa pénze. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.

Nem, a Tiszta szívvel nem gengszterfilm, nem bérgyilkosfilm, elsősorban nem akció akar lenni, még ha elsőre azt gondolnánk, közepesen eredeti krimit látunk, ahol még egy tisztességes verekedést sem lehet megrendezni, mert összeakadnak a lábtartók.

Ettől függetlenül van pár műfajian izgalmas jelenet (mondjuk a Bazilikánál játszódót sok film megirigyelné), de kár volna ezt figyelni. Ez a film sokkal inkább a dacról szól, és talán dacból is készült. Ez a József Attila-i dac jelenik meg a főszereplő, valóban kerekesszékes Fenyvesi Zoltán fő motivációjában: szeretettel vegyes elutasítás apja iránt, aki talán miatta – nem egyértelmű, de ő biztosnak gondolja – hagyta el az országot még születésekor, és kezdett új életet külföldön. (Hány, de hány keserű tapasztalat a beteg gyerek miatt széthullott családok jelensége, és mennyire együtt tud sajogni a szívünk Balsai Mónival, a még mindig fiatal és szép, de fia állapotába belefáradó anyaszereppel.) Vannak azért egyéb egymásnak feszülő ellentétek is: a kiszolgáltatottság és a büszkeség, az „egyedül” és a „közösen” ellentéte, az új felfedezése és a félelem a csalódástól – ezek mind-mind ott vannak ösztönösen a két mozgássérült főszereplőben.

tisztaszivvel

Talán ez a legnagyobb erénye Till Attila filmjének. Nem akar nagyot mondani és mutatni, de azt a lehető leghitelesebben. Mert nemcsak a valóban ott dolgozó, és valóban teljesen amatőr színészként funkcionáló gyógytornászokon, betegápolókon, kerekesszék-szerelőkön, de néha még a főszereplőkön is látszik a kamera hiánya (leszámítva persze a hivatásosokat). Ezt a fajta hendikepet azonban őszinte hitelességgel tudják eltüntetni. Amit látunk, nem színjáték. Élik és megélik. Ami pedig még szebb az egészben: szerencsés véletlen, hogy ez a kritika két nappal később születik a tervezettnél. Volt lehetőségünk így megtapasztalni, hogy ez a fajta üzenet és ez a fajta őszinteség igenis átjön sokunknak. Mert noha vannak hangok, akik szerint ez csak egy újabb balul sikerült magyar akciófilm; szerencsére ők vannak kevesebben.

Sergő Z. András

Sergő Z. András a Filmtekercs.hu alapítója és 2022-ben bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője volt. Aktívan követte Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film eseményeit. Érdeklődési körébe tartoztak a dokuk, a kamaradarabok, a sport- és a valláspolitika.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com