Kritika

Töltőtollal egy szamár nyomában – IÁ

Jerzy Skolimowski (EO) című filmje 2022-ben elvarázsolta a cannes-i zsűrit, ennek ellenére Magyarországon csak néhányszor láthattuk nagyvásznon, pedig a néhol lüktető, máshol gyönyörűen lírai képeinek megbabonázó ereje ott tud igazán kiteljesedni.

A lengyel rendező 2008-ban közel harminc év kihagyás után ült ismét rendezői székbe, hogy korábban hullámzó karrierjét megújítva visszatérjen stiláris gyökereihez. A francia új hullám „kameratöltőtollának” szellemiségében, de már az idősödő szerző világlátásával készítette el újabb filmjeit (Négy éjszaka Annával [Four Night with Anna, 2008]; Ölésre ítélve [Essential Killing, 2010]). Skolimowski már ez utóbbi, az Ölésre ítélve című alkotásában is az ember és természet viszonyát vizsgálta a nézőponti kamera eszközével élve.E kérdéskör lírai újrahangolása a 2022-ben elkészült, cannes-i zsűri különdíjas IÁ, mely kimondva is homage Robert Bresson Vétlen Baltazárjának (Au Hasard Balthazar, 1966), melyben egy szamár hányattatásait ismerjük meg; az állat sorsa még újszülött korában összekapcsolódik gyermek gazdájával, miután elszakadnak egymástól, vándorlása során minduntalan hozzá igyekszik vissza. 

IÁ-val, a cirkuszi szamárral is hasonló dolog esik meg: egy új állatvédelmi törvény miatt kénytelen tőle megválni szerető idomárja, s ezzel a négylábú számára egy road movie-ba oltott allegorikus utazás veszi kezdetét. Bár Bresson filmjét maga Skolimowski jelölte meg ihletadónak, a Vétlen Baltazár szamara úgy válik a film főhősévé, hogy sorsa párhuzamba állítható legyen a hozzá legközelebb álló ember sorsával, és állati naivitása, tisztasága mintegy metaforájává válhasson Bresson főhősnőjének. Skolimowski számára azonban a szamár utazása válik fontossá, illetve annak megélése,

hogyan szakad ki egy biztonságos környezetből, és tapasztalja meg útja során ember és állat viszonyának megannyi lehetőségét.

E sokféle tapasztalás mélyreható érzékeltetéséhez a rendező biztos kézzel választja ki az epizodikus szerkezetet, melyben egymást követik a különböző helyszíneken megforduló szamár elbeszélő jellegű képsorai, és a sokszor már-már pszichedelikus hangulatú, gyorsan szerkesztett montázsokból álló átkötő részek. Ez a váltakozás ad a filmnek egy olyan impulzivitást, melynek hullámzására épp olyan jó nézőként ráfeküdni, mint nyáron a Balaton vizére. A gyönyörű kitartott tájlépek hosszan elnyúló nagytotáljait vörösen izzó fényekben fürdő szélerőművek, meghibásodott, vergődő robotkutyák váltják fel. Eközben nézőként a gyors asszociációs láncból lassú, gondolkodó üzembe vált az agyunk, és e folyamatot rendkívül izgalmas megélni.

Huszárik Zoltán 1965-ben készítette el Elégia című rövidfilmjét, melyben hasonló utazásra hívja a nézőt. A francia új hullámmal kortárs Huszárik rendezése ló és ember évszázadokon átívelő kapcsolatáról mesél, melyben a szabadságától megfosztatott fenséges állat szolgálata lassanként kiszolgáltatottságba fordul az egyre kapzsibba váló emberhez fűződő egyenlőtlen viszonyrendszerében. Mintha IÁ e lovak kistestvéreként szelné Kelet-Európa ismerős-ismeretlen, kortalan tájait, melynek kapkodó városi snittjei, villódzó fényektől és ember alkotta monstrumoktól zajos közelijei érzékletesen mutatják be számunkra az állat belső bizonytalanságát, félelmeit. A szamár őszinte, de rettegéssel telt hatalmas szemei vissza-visszatérve uralják a vásznat,

hogy aztán minden őt körülvevő inger zsigeri hatást váltson ki a nézőből éppúgy, mint Bresson filmjében a Baltazáron csattanó ostorcsapás.

Skolimowski nem fest túl jó képet egyik emberi szereplőjéről sem, s ezzel egyszersmind maró kritikát fogalmaz meg a ma társadalmáról. Az emberszereplői mind gyarlók, agresszívek, szenvtelenek vagy egyszerűen nevetségesek. Nem is igazán élő szereplők ők, inkább csak legfőbb tulajdonságaik megtestesítői. Az istálló felavatásának paródiába hajló jelenete éppúgy a kisemberről festett groteszk kép, mint a helyi rangadó sikerét ünneplő ultrák füstös kiskocsmai bulizása. Előbbi a rongyrázó vezetés hiúságának, utóbbi a céltalan agressziónak látlelete. De ugyanígy abszurd a szexuális abúzuson viccelődő kamionos, vagy a rosszéletű pap, aki különböző húsok elfogyasztását gyónja meg a szamárnak.

Az emberi viszonyokat a nézői elvárásokkal való játékon keresztül tapasztaljuk meg, melyből talán legemlékezetesebb Isabelle Huppert jelenete, ahol a tékozló fiúként a szülői házba visszatérő fiatal pap a néző által várt feddés helyett szerelmi civódásba keveredik mostohaanyjával. E különös karaktersereg alól talán egyedül a beteg gyermekek rehabilitációjáért felelős farmon élők kivételek, de innen a helyét sehol sem találó IÁ idomárnőjével való újbóli találkozása után, csalódottságában megszökik.

Skolimowski értelmezésében ember és természet nem képes együtt létezni, a nyugalmas együttlét perceit mindig megzavarja valami általunk hozott romlás. Hol egy fa dől ki nagytotálban, hol egy motor zavarja meg a csendet. A képeken minden, ami emberi, vörösen izzó, vibráló, nyugalmatlan, néhol már-már groteszk. A zakatoló városképek ideges gyorsaságú vágásai szembe állnak a természeti képek lírai lassúságú képsoraival. Skolimowski filmnyelvi megoldásai nem csupán a szamárral való azonosulás felé hajtják a nézőt, hanem egyszerre távolítják el saját fajától. Hiszen mindez nem céltalan szerzői stílusgyakorlat: a hullámvasúthoz hasonló utazás alatt IÁ megtapasztalja az ember alantasságát, kegyetlenségét.

IÁ az események passzív elszenvedője, sorsának nem irányítója, sodródása felerősíti a sehová sem tartozás élményét.

A cirkuszban az ember társaként, később annak szolgálatában állva ismeri meg a világot, így IÁ számára ismeretlen a fajunktól való független létezés. Az erdő is fenyegető a természetből kiszakadt állat számára, az emberek világában csalódva, de a vadonba sem tartozva utazása kilátástalanná, de legfőképp céltalanná válik. Bár az emberek mellett próbálja megtalálni a megnyugvást, viszonyuk ambivalens, így megtapasztalja a kirekesztettség elkeserítő érzését.

A szamár keletről nyugat felé vándorlása sok szempontból allegorikus. Egyrészt IÁ értelmezhető magának a rendezőnek a megtestesítőjeként, egyfajta önvallomásként, melyen keresztül kirajzolódik Skolimowski szembenézése saját életútjával, hullámzó karrierjével, és talán még halványan a Polanski árnyékából kitörni akarásával. Roman Polanski és Jerzy Skolimowski ugyanis nagyjából egyezerre hagyta el közös hazáját, hogy kipróbálják magukat nyugaton, de míg előbbi szinte azonnal nemzetközi hírnevet szerzett magának, addig utóbbi kenyere a folyamatos bizonyítási kényszer lett. Így e két kelet-európai rendezőre talán nem túl vakmerő ráhúzni a ló és szamár párosának kínálkozó metaforáját.

Más szempontból, IÁ érzelmein keresztül a ma emberének létélménye sejlik fel.

A Covid mélyen beette magát az emberiség kollektív tudatalattijába, minden, ami korábban nagyon távolinak, szinte lehetetlennek tűnt, egyszerre valósággá lett, az emberiség a biztonságosból a bizonytalanba sodródott. 2022 februárjában pedig megtörtént az elképzelhetetlen, a békés Európa hadszíntér lett. E szorongó tudatállapot nem csak képi, formanyelvi szinten, de ösztöneink legmélyebb zugában is összeköt bennünket Skolimowski szamarával. Így IÁ végzete felé menetelésének személélése közben nemcsak a szívünk szorul egyre jobban, de egy olyan megmagyarázhatatlan diszkomfortérzet is úrrá lesz rajtunk, mely még nagyon sokáig nem hagy nyugodni.

Hogyan is lehetnénk nyugodtak, hiszen az záróképe a visszavonhatatlan ökokatasztrófa vízióját vetíti elő. A semmit és senkit nem tisztelő, mindent az uralma alá hajtó ember maga sem veszi észre, hogy éppúgy sodródik a saját veszte felé, mint szerencsétlen, csak valahová tartozni vágyó IÁ. Mindezek alapján elmondható, hogy Skolimowski nemcsak szerkezetileg, filmnyelvileg, de gondolatiságában is gazdag és fontos filmet rendezett, mely sokkal nagyobb teret érdemelt volna kis hazánkban is.

Kéri-Keller Szilvia

Kéri-Keller Szilvia magyar-angol szakos bölcsészként végzett az SZTE-n, később pedig vizuális kultúratudományból szerzett diplomát. Cikkei korábban az Apertúrában és Apertúra Magazinban jelentek meg, filmek terén mindenevő, 2023-tól a Filmtekercs tagja.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com