Kritika

Írmagja se maradjon – In the Land of Saints & Sinners

Írország viharos történelme kiváló táptalajt szolgáltat a filmeseknek. Az észak-ír színészlegenda, Liam Neeson visszatér drámai gyökereihez az In the Land of Saints and Sinners című filmben, de az igazságosztó imázsát nem tudja levetkőzni magáról.

Az ír történelem elnyomással, lázadásokkal, szabadságharcokkal és terrorizmussal teli századai rengeteg kiváló film létrejöttét inspirálták. Különösen az 1968 és 1998 közötti időszak mozgatta meg az alkotók képzeletét, mely „Troubles” néven vonult be a szigetország kollektív emlékezetébe. Ebben a három évtizedben zajló polgárháború tépázta Észak-Írországot, melynek során a brit párti protestáns többség és az Ír Köztársasággal egyesülni vágyó katolikus kisebbség vívta könyörtelen harcát. Utóbbiak fegyveres testülete, az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) nem csak a brit katonák ellen követett el merényleteket, hanem saját vélt árulóik ellen is. Ezt az időszakot dolgozza fel az Apám nevében, az Őt is anya szülte, de Kenneth Brannagh önéletrajzi filmje, a Belfast is.

Az ír polgárháborúról szóló filmeken keresztül az alkotók alapvetően a politikai megosztottságot, a fanatizmust, a testvérharc könyörtelenségét és értelmetlenségét kívánják ábrázolni.

Robert Lorenz rendező filmje, az In the Land of Saints of Sinners szintén erre tesz kísérletet.

A történet szerint 1974-ben az IRA pár tagja egy írországi kis faluban kíván elrejtőzni, miután bombamerényletet hajtanak végre a britpárti protestánsok ellen, melynek három gyermek is áldozatául esik. A falu lakói között van Finbar Murphy (Liam Neeson), aki könyvárusként keresi a kenyerét, legalábbis látszólag. A II. világháborús veterán valójában afféle eltakarító emberként dolgozik, aki visszavonulni készül, miután utolsó áldozata éppen egy hozzá hasonló bérgyilkos volt. Finbar azonban nemsokára összetűzésbe kerül az IRA mindenre elszánt harcosaival, köztük egy fanatikus, nacionalista hölggyel (Kerry Condon).

Robert Lorenz és Liam Neeson második közös filmjüket készítették a 2021-es Az oltalmazó óta. Az észak-ír színész ezen kívül már játszott egy hasonló témájú moziban, mégpedig A bukás direktorának, Oliver Hirschbiegelnek rendezésében, az Öt perc mennyországban, melyben egy múltjával szembenézni vágyó egykori protestáns terroristát alakított. Az In the Land of Saints & Sinners 2023-ban, a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be, majd 2024 tavaszán a Netflix jóvoltából került a nagyközönség elé az Egyesült Királyságban és Írországban.

Kár lenne tagadni, hogy Liam Neesonnak kiválóan állnak a hasonló, férfias, mégis drámai szerepek,

melyek túlmutatnak az Elrabolva-széria sablonosságán. A színész karizmatikus fellépésű, jellegzetes ír kiejtése pedig plusz erőt ad minden egyes mondatának. Minderre pedig a film igen nagyban épít és Liam Neeson tökéletes választás volt Finbar szerepére. Ugyanakkor látszik az is, hogy még drámai szerepeiben is mintha egy akcióhős múltját viselné magán, aki háborús veterán, egyedülálló vagy özvegy és nem veti meg az italt és a dohánytermékeket sem. Pontosan ezt láthattuk Az oltalmazóban is, ám

az In the Land of Saints & Sinners egy sokkal okosabb darab, ami igen nagyban épít a történelmi közegre.

Fontos kiemelni, hogy Észak-Írországgal ellentétben az Ír Köztársaság – ahol a terroristák rejtőznek – nem aktív részese a konfliktusnak. Ennek ellenére a helyiek mégis akaratuk ellenére sodródnak bele az eseményekbe és az IRA-sok jelenléte egy fertőzéshez hasonlóan mérgezi meg a kis közösség mindennapjait. Apró, de szellemes adalék a film egyik mellékszereplője, egy afrikai származású zenész, aki éppen Írországba menekült a hazájában dúló háborúskodás elől. A film tehát egy kicsi, összeszokott mikroközösségen keresztül vizsgálja a polgárháború jelenségét, de távol marad az olyan jellegű szimbolista megoldásoktól, mint amiket Martin McDonagh alkalmazott A sziget szellemeiben.

A mellékszereplők játéka szintén dicséretet érdemel. Ciarán Hinds nem ezért a szerepért fog Oscart kapni, mégis meggyőző az ír rendőrség, vagyis a Gárda tagjaként. Jack Gleesonra, a Trónok harca egykori Joffrey-jára rá sem lehet ismerni és teljesen másik oldaláról mutatkozik be, Finbar balhés, bohém társaként. Rövid, de testhez álló szerepben láthatjuk az ír filmek gyakori kellékét, Colm J Meanyt. Ám

a film legjobb alakítását Kerry Condontól láthatjuk.

A sziget szellemei szókimondó hölgye után egy kíméletlen és számító terrorvezért ismerhetünk meg benne, aki mindent képes lenne feláldozni az általa óhajtott egyesült Írország reményében. Lorenz nem csinál belőle egy szimpla sablon gonoszt és egyszerű, de jól megragadható motivációkkal ruházza őt fel. Condon lényegében úgy játszik, mintha tekintetével mesélné karaktere történetét anélkül, hogy kisregényt mondana annak életéről.

Az In the Land of Saints & Sinners-ben ben szintén fontos szerepet játszanak Írország gyönyörű tájai, az ír zene, a katolikus templomok, valamint a kocsmák, pubok világa.

Tulajdonképpen a ’70-es évek idilli ír mindennapjai elevenednek meg, amit tönkretesz a begyűrűző polgárháború. A terroristák mentalitását a film teljesen idegennek mutatja a kis közösség életétől, akik abszolút felforgatóként tűnnek fel. A béke azonban itt is csak viszonylagos, hisz miféle közösség az, ahol könyvárusként lapulhat meg egy bérgyilkos pusztán azzal, hogy mindenki mással kedves és jószívű? Mert bizony a környék fái közül sok a Finbar által eltakarított emberek maradványaiból táplálkozik.

A film viszont mégsem adja át a polgárháború borzalmát és lélektanát, mint a fentebb felsorolt darabok. Ennek oka, hogy

az In the Land of Saints & Sinners fő konfliktusa a terroristák és az egyszerű ír lakosok szembenállására helyezi a hangsúlyt,

nem pedig arra, hogy a polgárháború az egyszerű civileket is szembe fordította egymással. Az Apám nevében kiválóan mutatta a börtönbe került apa és fia közötti feszültséget, és azt, ahogyan ezt a rendkívüli helyzet mindkettőjük személyiségét jelentősen átformálta. Az Őt is anya szülte történetében két anyuka konfliktusába nyerhetünk betekintést, és bár mindkettőjük fia az IRA tagja, egyikük támogatja az erőszakos küzdelmet másikuk viszont mélyen elítéli. A sziget szellemeiben pedig pusztán két ivócimbora barátságának felbomlását nézhetjük végig, ahol az ír szigetről csak átszűrődnek az ágyúk, puskák morajai.

Az ír polgárháború, és egyben bármely belharc igazi tragédiája, hogy olyan embereket fordít egymással szembe, akiknek egyáltalán nem kellene hadakoznia.

Lorenz filmjében hasonló konfliktusokat nem láthatunk, rokonszenves karaktereket állít szembe ellenszenves figurákkal.

Ennek ellenére az In the Land of Saints & Sinners egy tartalmas és a maga módján elgondolkodtató darab, erős atmoszférával és hangulattal. Az ír kultúra szerelmeseinek mindenképpen csak ajánlható, valamint azoknak is, akik Neesont nem akciósztárként akarják viszont látni. A smaragd sziget világa megér egy misét.

Gueth Ádám

Gueth Ádám 2017-ben csatlakozott a Filmtekercshez. Mióta 5-6 évesen először látta a Jurassic Parkot, vonzza a filmek világa. 2016-ban a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán szerzett mesterdiplomát. Később, 2020-ban az ELTE BTK Szabadbölcsészetének filmtudomány szakirányán szerzett BA oklevelet. Főállásban dolgozik egy helyi lapnál, mellette pedig több filmes portál és blog állandó és vendégszerzője. Elsősorban a történelmi, a háborús és a science-fiction műfaj érdekli, szívesen elemzi történelmi filmek valós hátterét és igazságtartalmát. Kedvenc rendezői között találhatjuk Steven Spielberget, Ridley Scottot, Quentin Tarantinot és Stanley Kubrickot.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com