Kritika

Jackass-féle kandikamera – A Jackass bemutatja: Rossz nagyapó

Bad Grandpa

Bad GrandpaEgészen furcsa, mégis kipróbált műfajt hoztak létre a Jackass agyament készítői: paródiát vegyítettek két tévés zsánerrel, a kandikamerával és a szkriptelt reality-vel. A baj az, hogy a végeredmény egyáltalán nem szórakoztató.

A film

Sokan talán még meg sem születtek a Jackass mai célközönségéből, amikor az első epizód 2000. október 1-én lement adásban. A deviáns, beteg, korlátokat és határokat nem ismerő banda néha tényleg vicces, máskor sokkoló, de döntő részben elképesztően gusztustalan gegeket talált ki, amelyek a szitkomok szerkezetét vették át, vagyis sikerült megnevettetniük a közönségüket mindössze azáltal, hogy a bagázs tagjai hatalmasakat röhögnek minden – általában nem helyénvaló – helyzetben.

A Jackass bemutatja: Rossz nagyapó közvetlen előzménye a legelső Jackass filmig, A vadbarmok támadásáig nyúlik vissza. Annak néhány szkeccsében Johnny Knoxville, Bam Margera és az idén A nő eredeti forgatókönyvéért Oscar-díjjal kitüntetett Spike Jonze (!) öregemberré maszkírozva bohóckodnak. Az ötlet remek: számos idősek számára készített eszköz valóban kiváló poénforrás. A maszkos ökörködés nagyon bejöhetett a srácoknak, ugyanis a Jackass második részében három jelenetet is szenteltek az ál-nyugdíjasoknak. Kettőben az idősek megváltozott emberi külseje nyújtotta a humorforrást, a harmadikban viszont megjelent egy tahó, káromkodó és drogozó nagypapa figura (és persze egy másik gyerekszínész alakította unoka). Utóbbi szkeccs címe megegyezik a most DVD-n megjelent vígjátékéval: Rossz nagyapó.

Bad GrandpaEzúttal azonban minimális történetet is kidolgozott a csapat a szkeccsekhez. Irving Zisman (Johnny Knoxville) felesége meghal, lánya börtönbe megy, úgyhogy egyedül kellene vigyáznia unokájára (Jackson Nicoll). Ám a nagypapa a gyermekmegőrzés elkerülése érdekében inkább megbeszéli az alkoholista, redneck apával, hogy elviszi hozzá a kisfiút az ország másik végébe.

Nagyjából persze mindegy lenne az alaptörténet, csak arra van szükség, hogy züllött és látványosan bunkó figurákat hozzanak létre az amerikai átlagemberek felháborításához (akik egyébként a látottak alapján remekül vizsgáztak emberségből). Ahogy a korábbi filmekben, most is sikerül néhányszor tényleg szaftos botrányokat kirobbantaniuk: egy esetben például férfisztriptízbárba megy el csajozni a nagypapa, és remekül produkálja magát a táncosok és a kiéhezett nők között. A legjobb jelenetek mégis inkább a kisfiúhoz köthetők. Jackson Nicoll-lal a Zakkant Halloweenon dolgozott együtt Knoxville, közös munkájuk pedig annyira vicces volt, hogy elhatározták, megcsinálják a Rossz nagyapót. A forgatáskor csupán nyolcéves kisfiú egyszerűen zseniális, pedig rendkívül nehéz dolga lehetett. Több jeleneten is látszik, hogy improvizált a felnőttekkel folytatott párbeszédeknél, és nemcsak beszélgetést, hanem böfögést vagy sztriptízelést is rögtönöznie kellett.

Rossz nagyapó (Bad Grandpa)Az egész mégsem vicces, vagy legalább is csak elvétve az. A jelenetek túl hosszúak, pedig a kandi kamerának az a lényege, hogy sokszor ismétlik a kínos szituációkat a megfelelő mennyiségű vicces vágókép érdekében. Itt ezt nem lehetett a fiktív történet miatt, így viszont sok felvezetést és kevés poént látunk. Eleve nehéz levetkőzni a társadalmi szocializáció során megtanult toleranciát az idősekkel szemben, többször nehéz volt eldöntenem, szánni vagy nevetni lenne kedvem a látottakon.

Parodizálják a kedves idősekről szóló vígjátékokat, közben előre megírt valóságshow alapon zajlanak a főszereplők közötti párbeszédek (szkriptelt reality), és a felsoroltak között kandikamera jelenetek vannak. Vélhetően éppen ez az, ami felkeltethette a már említett, rendezőként valóság és képzelet határának elmosására szakosodott Spike Jonze (A John Malkovich menet, Adaptáció)  érdeklődését. Ha egy lépéssel távolabbról szemléljük A Jackass bemutatja: Rossz nagyapót, egészen különleges, amit látunk: egyszerre valóság (az átlagemberek számára) és fikció (a készítők számára), miközben a főszereplők a kettő között lebegnek, időnként átlépnek a valóságba, ha viszont kettesben vannak, bár csak félig, de előre megírt lépések szerint cselekednek. Olykor ráadásul Jackass-szerűen a nagyapó se tudja, mekkorát robban vagy repül majd. Bár különleges és zavarba ejtő ez a megközelítés, sajnos teljesen elsikkad a túl sokszor unalomba fulladó vígjáték történetén.

A lemez

A kiadványra felkerült két bónuszanyag is: az alternatív poénok mellett a színfalak mögé is betekinthetünk.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. [email protected]

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya