Kritika

Fényvivő – Jane Goodall: A remény

Április 22-én a Föld napjának 50. évfordulóját a National Geographic Jane Goodall: A remény című dokumentumfilmmel ünnepli. A film nem csupán egy biográfia, de egy szívhez szóló óda is a reményhez – még ha ez nem is egyértelműen az alkotóknak, hanem az alkotás „tárgyának”, magának Jane Goodallnak köszönhető.

A világpremierrel egyidőben nézhetik meg a magyarok is a híres etológus különleges életét és munkásságát bemutató, ritkán látott, exkluzív felvételekkel teletűzdelt dokumentumfilmet, mely a tudós teltházas előadásán indul, hogy aztán a Földet körbejárva visszatérjen ugyanabba a terembe. Csakhogy ezen a ponton már egyetlen néző sem lehet ugyanaz az ember –

akiben az empátiának csupán a morzsái is megtalálhatók, nem maradhat érintetlenül Jane Goodall munkáját elnézve.

Goodall a legbensőnkben élő magasztos, értékteremtő és együttérző embert szólítja meg, aki képes felismerni, hogy mindannyian egyek vagyunk – a Földdel is. Sokan talán csak annyit tudnak róla, „ja, az a majmos nő”, pedig jelentősége messze túlmutat legközelebbi rokonaink megóvásán: elévülhetetlen érdemeket szerzett az egész bolygó védelméért, a nők egyenrangúságáért és egy reményteli új generáció felneveléséért folytatott erőfeszítéseiből kifolyólag.

Gombében, az esőerdő mélyén tudatosult bennem először igazán, hogy minden mindennel összefügg. Attól kezdve minden nap világosabbá vált számomra, hogy a klímaváltozás a természeti világunk létét fenyegeti, és hogy ha elpusztítjuk ezt a világot, a saját jövőnket is elpusztítjuk” – mondta Goodall. „Minden nap minden embernek megvan a lehetősége rá, hogy apró, bölcs döntésekkel jobbá tegye a környezetét. És ha emberek milliárdjai hoznak jó döntéseket, valóban jobbá válik a világ. Soha nem szabad feladni, mindig vezet út előre.”

Ez a reményteli üzenet a film legfontosabb sarokpontja, minden fejezetét, ide vezeti vissza. Jane igyekszik felébreszteni mindenkiben a bizakodást, hogy még nem késő tenni – de ami még fontosabb, azt az érzés, hogy bizony mindannyian tehetünk valamit azért, hogy ez a bolygó jobb hellyé váljon. Jobb hellyé váljon az állatoknak, a nőknek, minden embernek.

Bár a film segítségével végigkövethető a tudós páratlan életútja, jóval többet ad azonban, mint egy átlagos biográfia – szerethető portrét rajzol erről a hihetetlenül inspiráló nőről, aki maga is közvetlenül megszólal a filmben, és

megosztja velünk legfontosabb tanításait.

Izgalmas, ahogy a film egyes részei megfeleltethetők a tudós életében felvett szerepeinek – így van módunk nemcsak a kutató, az aktivista vagy a diplomata Goodallt megismerni, de bepillantást kapunk a nagymamaként feltűnő Jane világába is.

Goodall személyes bejelentkezésein túl ritkán látott fotók és archív filmfelvételek segítségével megismerhetjük az etnográfus karrierjének korábbi állomásait is, de megszólalnak kollégák, családtagok, vállalkozók és politikusak is egyaránt – feltűnik többek között Harry herceg, aki maga is természetvédelmi aktivista, James Baker egykori amerikai külügyminiszter; Dr. Richard Wrangham antropológiaprofesszor, a Kibale Csimpánz Projekt alapítója és Dr. Francis Collins, az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatójaValamennyien megerősítik azt az érzésünket, hogy

egy páratlan személyiséggel, egy hihetetlen teherbírású és mindig a nagyobb jót szem előtt tartó nővel van dolgunk,

aki komoly árat fizet azért, hogy távol a családjátol folyamatosan járja a világot, hogy felnyissa az emberek szemét a környezet- és állatvédelemmel kapcsolatosan.

Ahogy megannyi dokumentumfilm esetén, most is nehéz leválasztani a film tárgyát a formától, amiben elmesélik. A National Geographic legújabb munkája elég konzervatív filmes eszközökkel él: sokszor esetlegesen kiválasztott beszélőfejek, a teljesség igénye nélkül válogatott archív felvételek és nem egyszer hatásvadász zene segítségével rajzol meg egy azonban olyannyira megkapó portrét, hogy az talán nem is igényel szofisztikáltabb megjelenítést. Ha színész lenne, azt mondanánk,

Goodall elviszi a hátán a filmet

– a tudós pályája annyira összetett, annyira nagy hatású és ő maga annyira szerethető, hogy nincs szükség „trükkösebb” eszközökre, hogy örömmel nézzük másfél órán keresztül.

 

A Jane Goodall: A remény című film április 22-én, szerdán 21 órakor debütál egyidőben a National Geographic és a National Geographic Wild csatornán.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya