Kritika

Játsszuk azt, hogy gengszterek vagyunk – Bonnie és Clyde

bonnie_es_clyde_3„The strangest damned gang you ever heard of. They’re young. They’re in love. They rob banks.” – így hirdette a korabeli forgalmazó a Bonnie és Clyde-ot. Hogy mennyire nem fedi le a filmet a hatásvadász marketingszöveg, megmutatja, mennyire nem tudtak mit kezdeni vele a hagyományos hollywoodi produkciók sablonjai szerint gondolkodó szakemberek.

A film

Pedig ekkor, 1967-ben már kopogtatott a hollywoodi reneszánsz, amely kisköltségvetésű, szokatlanul árnyalt, kevésbé simára csiszolt, emberközpontú történeteivel és stiláris kísérletezésével felfrissítette a hollywoodi műfaji filmet. Arthur Penn filmje az első sikeres képviselője az irányzatnak: bár a Warner nem hitt benne, a Bonnie és Clyde reklámhadjárat nélkül is megtalálta útját a közönséghez és a szakmához egyaránt; óriási anyagi sikert, két Oscart és nyolc jelölést hozott az alkotóknak (figyelemre méltó, hogy gyakorlatilag az összes színészt jelölték vagy díjazták a filmben). Nagy erénye persze nem ez, hanem hogy egy cseppet sem poros most, majd’ ötven évvel az elkészülte után sem.

bonnie_es_clyde_4A Bonnie és Clyde egyszerre idézi meg a harmincas évek klasszikus gengszterfilmjeit és haladja meg őket. A humor, a háttérvetítés, a burleszk zene vagy az, hogy a történet fordulatait és a szereplők jellemét létező gengszterek (nem csak a Barrow banda tagjai) ihlették, mind tisztelgés a hagyományos gengszterfilmek előtt. Mindezek ellenére a Bonnie és Clyde hangulata összetéveszthetetlenül a hatvanas évekre jellemző: a kiábrándultság, a céltalan, romboló lázadás változtatja különlegessé a jól ismert gengsztersémát. Penn gengszterei áttételesen a saját korának hatalmi rendszerével is dacolnak, a világválság sújtotta harmincas évek mellett a hatvanas éveket is társadalomkritikával illetik.

A film eddig a műfajban ismeretlen konfliktusokat ütköztet a megszokott bankrablós-menekülős történetelemekkel: a főszereplő szerelmespár motivációi, frusztrációi a gengszterfilmes felszín alatt nem várt mélységeket nyitnak. A kisváros pincérnő Bonnie Parker kalandot keresve csatlakozik a magabiztosan fellengzős Clyde Barrow-hoz. Bonnie és Clyde bankrablók lesznek – de egyáltalán nem a pénz motiválja őket, az anyagi haszon lehetősége fel sem merül. Csak a pillanatnak élnek, a bankrablás pótcselekvés, ami célt ad az irányíthatatlan dühnek és értelmet az egyhangú, nyomorúságos életnek. A film noir-ok menekülő szerelmeseinek utódai ők – szerelmük viszont problematikus szerelem. Clyde a frusztráltsága miatt impotens, Bonnie pedig egyre nehezebben viseli a férfi rokonságát. Így az emberi kapcsolatokat egyre inkább a kielégítetlen szenvedély, a féltékenység és a gyűlölet mérgezi, miközben a Barrow banda szüntelenül a rendőrök elől menekül: minél híresebbek lesznek, annál nyugtalanabb életre kényszerülnek.

bonnie_es_clyde_2Mégis a hírnevet keresik; a szerelem mellett ez az egyetlen érték számukra. Természetesen ez sem kevésbé problémamentes vágy, mint az egymáshoz való vonzalmuk: csábítja őket a népszerűség, ugyanakkor ismertségük növekedésével egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nyomukban járó rendőrök. Bonnie-ék előnye egyrészt a lakosság szimpátiájából fakad (felejthetetlen jelenetek, amikor meglátogatják Bonnie anyját vagy találkoznak a nyomorban tengődő, táborozó családokkal), másrészt a média tudatos használatából. A korabeli médiumok feltűnően sokat szerepelnek a filmben – Bonnie egészen belefeledkezik a moziba, beküldi egy versét az újságba, ahol egyre többet cikkeznek róluk, a fénykép pedig igazi státusszimbólum és fegyver lesz a kezükben.

A banda vakszerelmes tagjai a média segítségével a gengszterek szerepében tetszelegnek – a gazdagság vagy a hatalom helyett ez motiválja őket. Mindenki más csak asszisztálhat ámokfutásukhoz. Így amikor a szerelem és a hírnév utáni vágyuk is beteljesül, akár meg is halhatnak. A megdöbbentően erőszakos jelenet közvetlenül a filmtörténet egyik legszebb gyorsmontázsa után következik – az ehhez hasonló, ingadozó hangnem és stílus egyébként is meghatározza a filmet. Elég csak a Gene Wilder-jelenetre gondolni: a Bonnie és Clyde-ban szeszélyesen váltakozik a melankolikus gengszterromantika a véres összecsapásokkal és az önfeledt bolondozással. A halál árnyéka végig ott lebeg a szereplők felett, csak a mesteri hangnemváltások leplezik a tragikus végzet közelségét.

bonnie_es_clydeA kiszámított kiszámíthatatlanság frissessége és a súlyos háttér mellett az ikonikus alakítások teszik időtlenné a filmet. Faye Dunaway és Warren Beatty egyszerűen annyira menő, Estelle Parsons pedig annyira hisztérikus, hogy egy pillanatra sem eresztik el a tekintetünket.

A lemez

A lemez A 60-as évek klasszikusai gyűjteményben került újra kiadásra.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu ötfős szerkesztőcsapatának tagja, a Papírfény rovat felelőse.
[email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya