A karácsony mentőakcióban a Télapó egy héttel előbb érkezik a gyerekek közé, és a nagy zűrzavarban még az sem biztos, hogy idén ajándékok kerülnek a karácsonyfa alá.
Messze még a karácsony, de a mozikat már most kezdik elárasztani az ünnephez kapcsolódó gyerek- és családi filmek, s ennek egy francia változata érkezett most el hozzánk is. Alain Chabal, akit jórészt az Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetés című film rendezőjeként ismerhetünk, most a Télapó párizsi viszontagságairól rendezett filmet. A karácsonyi mentőakció a hazájában sikert aratott, bár ez betudható annak is, hogy a franciák szeretik a saját filmjeiket.
Alain Chabat egy interjúban elárulta, hogy filmjéhez az adta az ötletet, amikor Amerikában töltött néhány napot karácsony idején. „Mindenki a házát, az utcákat és a boltokat díszítette… Elképzeltem, milyen lenne, ha a Télapó néhány nappal hamarabb érkezne épp a legnagyobb felfordulás kellős közepén”. Nos Chabat filmjében a Télapó meg is érkezik egy héttel előbb – ám ebben nincs sok köszönet.
S hogy miért is kellett a Télapónak hipp-hopp, idő előtt Párizsban teremnie? A Mikulásgyárban az ajándékokat készítő játékos manókon végigsöpör egy járvány, ezért, hogy a Télapó még idejében el tudja juttatni a karácsonyi ajándékokat a gyerekekhez, gyógyszert kell kerítenie, akár a föld alól is. Így hát kénytelen-kelletlen útra kel nyolc rénszarvas húzta szánján. Igen ám, de Párizsban a manókról és rénszarvasokról hadováló öregurat őrültnek nézik és börtönbe zárják, majd egy család fogadja be, míg a gyógyszerre vár. A rendező a családi filmek egy jól bevált receptjét alkalmazza: a váratlan fordulat miatt veszélybe került szentestét a film szeretnivaló hősei – ez esetben egy négytagú család – mentik meg, így hát minden Télapóra váró gyerek megkaphatja a karácsonyfa alá áhított kincsét.
A mágikus gyermeki gondolkodás és a hétköznapok földhöz ragadt mivolta ütközik meg a filmben, s bizony nem a varázslatokban való hit jön jól ki ebből.
Az angolszász kultúrájú országokban Télapó a karácsonyi ünnepek titokzatos idolja, zsákjában ő hozza a karácsonyi ajándékokat, érkezését mindig felfokozott várakozás előzi meg. A karácsony előtti éjszakán melyik gyerek nem arra gondol izgatottan, vajon megkapja-e mindazt, amit kért? Rejtélyes, megközelíthetetlen figurája ő a szentestének, akivel nem találkoznak a gyerekek, csak levelet írnak neki. Titokban cseni ajándékaikat a fa alá, hogy mire reggel felébrednek, ott várja őket a csoda. Nos, Alain Chabal filmjében ezt a mágikus hitet rabolja el a gyerekektől azzal, hogy a Télapót lehozza a földre, és számos piti kis viszontagság után beköltözteti őt egy családba. A bájos ikerpár és szüleik persze úgy élik ezt meg, milyen irigylésre méltók is ők, hiszen részesülnek a Télapó aurájából. Na, de gondoljuk csak meg, tényleg olyan felemelő érzés reggel egy álomtól morcos, csipás szemű Télapóval reggelizni, még ha utána lovagolni is lehet a rénszarvasán? A varázslatot csak a családfő öccse próbálja visszalopni a filmbe suta bűvésztrükkjeivel, ám folyton lebukik.
Saját világában a Télapó a mindenség gazdája: 92 ezer manócska szeretett ura és parancsolója. Ám jeges otthonától távol idegenül mozog a világban, nem ismervén a hétköznapi élet szabályait, a párizsi forgatagban bajt bajra halmoz, úgy kell őt mindenhonnan kimenekíteni. Nem lélekemelő érzés így látni a Télapót (akit egyébiránt maga a rendező alakít), a családi vígjátékban bármilyen mulatságosnak is szánták a csetlés-botlásaival. És akkor még nem ejtettünk szót a feleségéről, Wandáról, akiről eddig még soha nem hallottunk.
A nyafogósra vett figurát Audrey Tautou alakítja,
s egy idő után nézőként arra gondolunk, hogy a Télapónak direkt jól jött lelépni, hála a betegeskedő manóknak.
Ami mulatságossá teszi az egyébként elég unalmasan csordogáló filmet, az az, hogy „testközelből” kiderül, hogy a Télapó nagyon nem ismeri a gyerekeket, néhány szokásukat (engedetlenség, nyafogás, követelődzés) nem is érti, s ami még rosszabb, annyira nem is nagyon kedveli őket. Érdekességként viszont megtudjuk, hogy a Télapónak eredetileg gyönyörű sötétzöld palástja van, a piros köpenyt csak a Coca-Cola nyomatta annyira a köztudatba.
Ami azonban elmondható A karácsonyi mentőakcióról, hogy igazán jó a szereplőgárdája, ami nagyon feldobja a filmet. Alain Chabal, ha nem is rendezett most falrengetően jó filmet, fenséges kinézetű Télapóként nagyot alakít. A családfő szerepét játszó Pió Marmai is kitűnő alakítást nyújt a munkája és a családja között lavírozó ügyvéd és apa szerepében, míg Golshiften Farahani az energikus, de a családi szerepekből időnként kitörni vágyó feleségként jeleskedik. A színészek összjátékáért érdemes megnézni a filmet. Na meg a karácsonyi díszben úszó Párizs látványáért!
