Kritika

„Lakhatást, ne zaklatást!” – Kilakoltatás

Budai Richárd bírósági végrehajtó-tanonc élete első kilakoltatását végzi, s ezen közben rá kell jönnie, hogy a valós kilakoltatás kicsit más, mint az ezekről való irodai papírmunka. Itt még az is megeshet, hogy egy házból kirepülő nyíl telibe talál.

Ambíciótól fűtött, kopasz-öltönyös fiatalember, denevérfülekkel. Ő Budai Richárd (Orosz Ákos), a nagyreményű bírósági végrehajtó-tanonc, aki élete első kilakoltatására érkezik, s még nem sejti, hogy ez talán egyben az utolsó is lesz. Fazekas Máté igaz történeten alapuló első nagyjátékfilmje egy idős asszony, Ilonka néni (Nagy Mari) kilakoltatásáról szól, aki hétmillió forint adósságot halmozott fel a Bizalom Banknál, ezért a házát most el kell hagynia örökre, ő azonban a végsőkig ellenáll. Pedig mennie kell, mert a házát a bank már eladta, és aznap jönnek is az új tulajdonosok megszemlélni a kiürített épületet.

A 2016 és 2020 közötti időszakban mintegy 15 ezer családot, egy kisvárosnyi embert lakoltattak ki, és a koronavírus-járvány miatt elrendelt kilakoltatási moratóriumok feloldását követően a bírósági végrehajtók tettre készen vetették bele magukat a munkába, hogy behozzák addigi „lemaradásukat”. Fazekas Máté filmjének története tehát nagyon is a magyar rögvalóságban gyökerezik, és elmondható: aki ezt a filmet látta, minden kilakoltatást látott, mert Ilonka néni házának kiürítése során minden megtörtént, ami egy hatósági intézkedéssel végrehajtott kilakoltatáson csak megtörténhet.

És még annál is több.

Szerkezetét tekintve a Kilakoltatás olyan, mint egy egyfelvonásos kortárs dráma, ami napjainkban egyébiránt is oly divatos. Ebben az egy nap alatt játszódó darabban is minden lehetséges szereplő felvonul, akinek bármi érdekeltsége is lehet egy ilyen történetben. Az expozícióban látjuk megérkezni a tetterőtől duzzadó ifjú végrehajtót és a háza függönye mögül gyanakvóan kikandikáló Ilonka nénit, na meg a kerítése előtt tüntető civil aktivistákat. A drámai bonyodalmat az okozza, hogy az idős asszony ahelyett, hogy megadóan elhagyná az otthonát, végső elkeseredésében először nyilakat lő ki, majd a háza felrobbantásával fenyegetőzik. A cselekmény kibontakozásánál kivonul a rendőrség, ezt követően a tűzoltóság, majd a TEK, a néni kutyafalkájához egy sintér, végül megérkezik a túsztárgyaló is.

A dráma tetőpontján Richárd manipuláció révén bejut az idős néni szegényes, de rendezett, emlékekkel telt házába, és a kilakoltatandója életével való szembesülése talán örökre megváltoztatja az életét. A végkifejlet megoldása viszont kétséget sem hagy maga után, ami Ilonka néni számára egyben katasztrófa is. A legvégére befut a Bizalom Bank önelégült képviselője is, na meg a boldog ifjú pár, akik végre birtokba vehetik a házukat. És végül legördülhet a függöny.

Fazekas Máté kis költségvetésből készült első filmjének eredetiségét és fontosságát az adja, hogy bátran nyúl egy időszerű, ám társadalmilag rendkívül érzékeny, kényes témához.

A Kilakoltatás egy adósságspirálba került kárvallott drámáján keresztül mutatja be, hogyan mennek tönkre családok ezrei, és tudvalevőleg már nemcsak alsóbb társadalmi rétegekből jutnak erre a sorsra, hanem a munkájuk elvesztésével a középosztály egy részét is fenyegeti ez a veszély. Lehet kárhoztatni ezért a magyar bankrendszer működésének anomáliáit, a társadalmi-szociális védőháló szinte teljes hiányát, az önkormányzatok tehetetlenségét, na meg az emberek felelőtlenségét is. Egy átfogó közvéleménykutatás eredményeként a hitelt felvevők közel fele nincs teljesen tisztában a banki eladósodás folyamatával és annak következményeivel.

Ilonka néni kilakoltatási drámája mögött egy családi történet is húzódik, melynek mentén jól kivehető társadalmi erővonalak rajzolódnak ki. Az emberi sorsok iránt érzéketlen, cinikus cégtulajdonos apa (Znamenák István) és a családi végrehajtó cégben a helyét kereső, apjának mindenáron megfelelni akaró fiú története ez, amibe még az apja és bátyja foglalkozása ellen lázadó szociológushallgató civil aktivista nővér (Mészáros Blanka) is bekavar. A Kilakoltatás a nagyreményű, ambiciózus Budai Richárd eszméléstörténete is egyben. A mindaddig irodai papírmunkát végző végrehajtónak élete első feladata során olyan konfliktusba kell beleállnia, ami pár óra leforgása alatt aláássa egész addig felépített világát. Orosz Ákos kiváló alakításában az ellenszenves kopasz-öltönyös végrehajtóból minden elkövetett szarvashibája ellenére is sérülékeny, empatikus ember válik a film végére, aki komoly válaszút elé kerül az események hatására. Mellette Ilonka néni szerepében Nagy Mari is nagyot alakít, dühöngő, fenyegetődző boszorkányból végül összetört kis öregasszony lesz.

Kettőjük játékának dinamikája viszi előre az eseményeket, mellettük mindenki más csak mellékszereplő lehet, és a film utolsó jelenetei igazán szívszorítóak.

Szerencsére a rendező humorral is tarkítja a történetet, Különösen mulatságos Láng Annamária üdítő rendőrfigurája, aki a rendőrkocsiban a Hölgy a függöny mögött című krimivel üti el az időt, míg a TEK-re várnak, később együtt fütyörészik a madarakkal, miközben a túsztárgyaló küzd a nénivel.

Bátor témaválasztása mellett a Kilakoltatás erőssége még a drámai struktúrája is, ám ez némiképp a gyengesége is. Fazekas Máté filmje olyan zárt univerzumot alkot, amely épp a komplexségével válik kicsit tételszerűvé. Kilakoltatási története nagyon is valóságos, ám túl sok minden van belegyömöszölve, kicsit túl van spilázva, ettől abszurdba hajlik, ami önmagában nem baj, csak némiképp gyengít a történet életszerűségén. Ettől eltekintve az elsőfilmes rendező igazán kitűnő munkát végzett, mozgalmas filmnyelvi eszközökkel elénk tárt egy szívbe markoló kilakoltatási történetet, anélkül, hogy ítélkezni akart volna bárki fölött, és mindezt érdekes hang- és zenei bejátszásokkal tarkítva. Mindenkinek tanulságos lehet megnézni Fazekas Máté filmjét, különösen a banki adósoknak ajánlom, mert még akkor is, ha tudni lehet, hogy ebben a végső fázisban már minden elveszett, látni legalább, miként zajlanak ezek a dolgok. Szívszorítóan.

Argejó Éva

Argejó Éva szociológiát és filozófiát tanult az ELTE-n, a Magyar Televízió kulturális műsorának (Múzsa) szerkesztője volt, jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Specializációja a társadalmi dráma, a sci-fi, a fantasy és a thriller.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com